Lélekben otthon

onkopszichológiai tapasztalatok

Onkológiai területen dolgozom, mint klinikai pszichológus és pszichoterápiás munkám során egyre többször találkozom szenvedélybetegekkel. A marihuána illegális volta miatt nagyon nehéz reális adatokat kapni a daganatos betegek premorbid (a rák megállapítása előtti időszak) marihuána fogyasztási szokásairól, de az a klinikai tapasztalat, hogy ezek a fiatalok testi tüneteik miatt általában később mennek onkológushoz, mint a nem-fogyasztók. Ráadásul onkológiai kezelésüket, gyógyulási esélyeiket, a szükséges orvosi ellenőrzésre járásukat lelki tüneteik, kifejezett alkalmazkodási és együttműködési nehézségeik, szociálisan hátrányos helyzetük negatívan befolyásolhatják.

A helyzet összetettségének megértése érdekében át kell gondolnunk néhány tényt és körülményt. A marihuána fogyasztók száma egyelőre megállíthatatlanul emelkedik világszerte.

Számos addiktológus foglalkozik a marihuána fogyasztás és a pszichózis, illetve a skizofrénia összefüggéseivel. Az ausztrál Louisa Degenhardt és munkatársai legújabb közleményükben megállapítják, hogy a marihuána fogyasztás a skizofréniára hajlamos emberekben sietteti a tudathasadásos elmezavar kialakulását, sőt e betegség lefolyását súlyosbítja, a pszichotikus állapot időtartamát meghosszabbítja, és a visszaesést elősegíti. Az is ismert már, hogy a skizofréniás személyek eleve hajlamosabbak a rendszeres, problematikus marihuána használatra, mint a nem-skizofrének. Igen tapasztalt pszichiáterek (pl. Gerevich József, Németh Attila) felhívják a figyelmet a marihuána függők pszichiátriai kezelési nehézségeire, és a legjobb módszernek a megelőzést tartják.

De most nem a lelki, hanem a testi, és az onkopszichológiai következményekről nyert tapasztalatokat foglalom össze. N. W. Johnson a Magyar Onkológia 2001-es számában a marihuána szívók fej-nyak területen kialakuló rákjával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a marihuánát használók többnyire alkoholt is fogyasztanak, dohányoznak, és általában egészségtelenül táplálkoznak. 2001-ben még kevés volt az adat, emiatt nem lehetett elkülöníteni a cannabis szívás önálló rákkeltő hatását, de a szerző szerint, elméletileg ez a kockázat egészen biztosan fentáll. Zuo-Feng Zhang, a kaliforniai egyetem Johnson Rákkutató központjának kutatója már kijelentette, hogy a marihuána használata bizonyítottan megnöveli a különféle feji és nyaki daganatok (pl. száj-, nyelv-, gége-, garatrák) kialakulásának kockázatát, ugyanis a marihuánában lévő rákkeltő anyagok sokkal erősebbek a dohányfüstben lévőknél. Laboratóriumi és klinikai tanulmányok azt bizonyították, hogy a marihuána fogyasztása rákkeltő anyagok halmozódásához, majd olyan molekuláris változásokhoz vezethet a légutak hámszöveteiben, amelyek –más tényezőkkel együtt- elősegíthetik a rákbetegség kialakulását.

Ennek bizonyítása érdekében Zuo-Feng Zhang és munkatársai 340 személy alapos vizsgálatát végezték el. A kérdőív a vizsgálati személyek marihuána-, és alkohol fogyasztását vizsgálta, valamint dohányzási szokásait elemezte. A válaszokat az egyes kockázati tényezők hatásait illetően szét lehetett választani, így a marihuána használatának következményeit önmagában is tanulmányozhatták. A 340 kísérleti személy közül 173 fej-, vagy nyaki rosszindulatú daganatos betegségben szenvedett, 176 pedig nem volt beteg.

Az adatokból világosan kiderült, hogy a rendszeres marihuána fogyasztók között sokkal több a rákos beteg, mint a „csak” dohányzók között. Ennek egyik lényeges oka az, hogy a marihuánában lévő anyagok rákkeltők és legyengítik, vagy megszüntetik a sejtek azon képességét, hogy megjavítsák a genetikai anyagban bekövetkező káros változásokat (az úgynevezett mutációkat). A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a rendszeres marihuánát fogyasztókban 16-szor nagyobb valószínűséggel alakulhat ki feji, vagy nyaki rosszindulatú daganat, mint azokban, akik „csak” dohányzanak (természetesen a dohányzás az egyik leggyakoribb rákkeltő tényező, de most ezzel nem tudunk foglalkozni).

A kutató szerint ezek után az objektív kutatási eredmények után mindenkinek tudnia kell, hogy a marihuána szívása jelentős kockázati tényező a rákbetegség kialakulásában.

Megszívlelendő az ausztrál orvosok tanácsa: az egészségnevelés segítségével el kell oszlatnunk azt a mítoszt, hogy a marihuána fogyasztás többé-kevésbé veszélytelen. A rendszeres fogyasztóknak lelki- és testi függéssel, krónikussá váló pszichiátriai tünetek és betegségek kialakulásával éppúgy kell számolniuk, mint egyes daganatos megbetegedések kockázatának növekedésével. Ugyanis a marihuánában számos carcinogén anyag található meg, amely ráadásul a testben (pl. zsírszövetben) raktározódik. Ebben az országban, ahol a világon a legmagasabb a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők száma, különösen kell vigyáznunk.

Ajánlott olvasmányok

Bálint G. S.: Marijuana – 2000. Orv Hetilap 15, 142, 15, 771-3, 2001
Carriot, F.: Cannabis and cancer. Rev Epidemiol Sante Publique, 48, 5, 473-83, 2000
Degenhardt, L.: Cannabis and Psychosis.Current Psychiatry, 4, 191-196, 2002
Donald, P. J.: Marijuana smoking – possible casue of head and neck carcinoma in young patients. Otolaryngol Head neck Surg, 94, 4, 517-21, 1986
Hubbard, J. R.: Marijuana: medical implications. Am Fam Physician 60, 9. 2583-93, 1999
Marselos, M.: Mutagenicity, developmental toxicity and carcinogenicity of cannabis. Addiction Biology, 4, 5-12, 1999
McLellan, A. T.: A szerfüggőség krónikus betegség. JAMAA Psychiatry, magyar kiadás, 1.1. 2001
Németh A.: A marihuána fogyasztás mint kockázati tényező, avagy nyissunk e kaput a „kapudrognak”? JAMA Psychiatry, magyar kiadás, 3, 2, 2003
Taylor, D. R.: Respiratory health effects of cannabis: Position statement of the Thoracic Society of Australia and New Zeland. Internal Meidicine Journal, 33, 7, 310-, 2003
Wievorka, S.: Medico-psychological aspects of cannabis consumption. Rev Prat 1, 45, 11, 1367-70, 1995
http://origo.hu/tudomany/elet/20000103amarihuana.html
http://www.oncol.hu