A várandósság valóban más állapot. Az élet más változást hozó szakaszaihoz hasonlóan, mint a serdülőkor, a középkor válsága, vagy az öregedés, felborítja addigi, megszokott egyensúlyunkat, és új egyensúly kialakítására kényszerít. Arra késztet, hogy újrafogalmazzuk identitásunkat, átalakítsuk kapcsolatainkat. Új kérdésekkel szembesít bennünket, és a megválaszoltnak hitt kérdésekre is új válaszokat követel.

Az alábbi interjút Haimann Éva egészségügyi szakújságíró készítette Dr. Pusztai Erzsébettel az ismert egészségpolitikussal, aki az Európai Coaching Szövetség (ECA) bejegyzett Business és Management, valamint Egészség és Életvezetési Coach-a.

Coachinggal az egészségért

Az egészségünket befolyásoló tényezők komplexitása miatt egészségük megőrzése érdekében az utóbbi években egyre többen veszik igénybe egészség- és életvezetési kérdésekben gyakorlott külső támogató, coach segítségét. Hamarosan Magyarországon elindul egy ilyen jellegű szakemberképzés, ahol az életvezetéshez (Live Coaching) és ezen túlmenően az egészség megőrzéséhez és a gyógyító munka támogatásához , Coachokon, vezetőkön, pedagógusokon, kívül orvosok,természetgyógyászok, egészségügyi dolgozók is elsajátíthatják a coaching technikákat és a rendszerszerű szemléletmódot.

A Szinapszis Kft. a lelekbenotthon.hu internetes portál megbízásából, a Magyar Pszichiátriai Társaság támogatásával piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a lelki egészségnek az egészségi állapot szempontjából, mit tud a magyar lakosság a mentális betegségekről, és hova fordulnának, kiben bíznának krízis esetén.

A kutatás során 2009 augusztusában 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztünk meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot. Közel minden második válaszadó legfeljebb havi nettó 90 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik. A megkérdezettek 30 százaléka egyedülálló.

A könyv tudományos alapon nyújt segítséget a kapcsolati készségfejlesztéshez nagyon ötletes, játékos, szellemes módszerekkel. A szerzők és a kiadó kooperációjának köszönhetően a könyv újszerű módon tárja az olvasó elé az orvos –beteg-, a pszichoterapeuta – páciens-, a segítő – kliens-kapcsolat kialakításának, ápolásának módozatait, s mindezt kiegészíti az oktatólemez kép-és hanganyaga.

Allergiakezelés hipnózissal

Az allergia ma már népbetegségnek tekinthetõ Magyarországon. Az utóbbi tíz évben megduplázódott az allergiás betegek száma; jelenleg 30% körüli a magyar népesség körében e betegség elterjedtsége. Ezzel sikerült „"felzárkóznunk”" a nyugati országokhoz, ahol már évtizedek óta hasonló, vagy még magasabb arányszámban regisztráltak különféle allergiás betegségeket. Ez a szinte minden harmadik embert érintõ probléma tipikusan civilizációs betegségnek nevezhetõ. Minél fejlettebb, városiasabb egy ország, annál gyakoribbak az ilyen jellegû panaszok.

"Ha a múltat töröljük az emlékezetből, hogy a gyermekeink emlékezetét ne terheljük ama régi borzalmakkal, akkor a jövővel szemben követünk el bűnt."
(L .Ulickaja: Daniel Stein, tolmács.)

A korai pszichoanalízis a neurózisok kóroktanát a traumatikus élményekhez köti.

Az autogén tréningről röviden: A tréning 15 alkalmat foglal magába és 15 hétig tart. A módszert 1920-ban dolgozta ki egy berlini ideggyógyász, J. H. Schultz. A technika a stressz leküzdésének egyik leghatékonyabb, Nyugaton kifejlesztett eljárása, melynek lényege, hogy megteremtsük a testi és lelki ellazulást. Ennek megtanulásához, mivel egy új készség elsajátításáról van szó, eleinte rendszeres, napi két-háromszor történő gyakorlásra van szükség.

I. A cselekvőképességről általában

Teadélutánszerű rendezvény keretében újjáalakul a depresszióval küzdők klubja. 3-4 hetente, klinikai szakpszichológus jelenlétében tartunk összejöveteleket, melyen a későbbiekben előadásokat, megbeszésléseket, fórumot tartunk. A jelentkezéseket "klub" jeligével az info@lelekbenotthon.hu e-mail címre várjuk.

Lélekben Otthon Alapítvány

Régóta ismert, hogy a kiemelkedő művészi és társadalmi kreativitással rendelkező egyének között gyakrabban fordulnak elő pszichiátriai betegségek, mint az átlagpopulációban. A szerzők összefoglaló közleményükben áttekintik a kreativitás és pszichopatológia összefüggéseit vizsgáló nemzetközi és hazai irodalmat. Megállapítják, hogy szemben a huszadik század első felében uralkodó elképzelésekkel, amelyek szerint a kreativitás és a szkizofrénia szorosan összefügg, empirikus vizsgálatok egyértelműen arra utalnak, hogy a kiemelkedő művészi és társadalmi kreativitás elsősorban az affektív, és különösen a bipoláris affektív betegségekkel hozható összefüggésbe. Ma már azt is tudjuk, hogy a kreativitás kialakulásában nem az adott affektív (depressziós, mániás, hipomániás) epizódok a fontosak, hanem elsősorban az affektív betegségre hajlamosító hipertím vagy ciklotím temperamentum struktúra.

It is a well known fact that the essence of femininity, for Freud, is founded neither in biology nor in anatomy. Since his earliest works[1] , he considered that the sexual activity in girls was centred on the clitoris, that is to say, in a male type of activity. In “Three essays on the theory of sexuality” (1905), he re-examines this idea and insist upon the difference between sexes, not as some settled by nature fact, but as the final by-product of a process stimulated by puberty, but uncertain in its outcome. In the girl, this change coincides with the passage from an active sexual excitability centred on the clitoris, to a passive sexual excitability centred in the vagina. This process is slow, insecure and above all it is conditioned by the successful repression of the girl’s infantile masculinity. It is susceptible to forgetting, to neurosis and in particular to hysteria, through which woman maintains the illusion of having a penis.

Ajánlás

Mindent tudok hát, drága herceg,
Tudom, mi sápadt és mi ragyog,
Tudom, hogy a férgek megesznek,
Csak azt nem tudom, ki vagyok.

Francois Villon: Apró képek balladája
(Szabó Lőrinc fordítása)[2]

Bevezetés

A modern szuicidológiai kutatások szerint az öngyilkosság egy komplex folyamat végpontjaként értelmezhető, így pszichológiai, szociokulturális és biológiai tényezők mikro- (individuális) és makro- (társadalmi) szintű interakciójának eredménye. Az önpusztító cselekedet egyfajta „final common pathway”-nek tekinthető, melyben a fenti összetevők - esetről-esetre változó arányban - játszanak szerepet.