– Nemzetközi felmérés készült a mentális beteget gondozó családtagok helyzetéről –

A mentális betegek gondozásában nagyon fontos szerep jut a családtagoknak. Hozzáállásuk, elkötelezettségük befolyásolja a gyógyulás és a társadalmi reintegráció folyamatát, ugyanakkor gyakran ők maguk is lelki problémákkal küzdhetnek. Egy nemrégiben publikált nemzetközi felmérés során a közel 1000 megkérdezett mindegyike szkizofréniával, bipoláris betegséggel vagy szkizoaffektív zavarral kezelt beteggel él együtt.
A kutatásból kiderült, a családok számára az a legfontosabb, hogy hozzátartozójuk a megfelelő kezelésnek köszönhetően lehetőleg elkerülje az úgynevezett relapszust, vagyis a mentális állapotában bekövetkező visszaesést, és ezáltal teljes, kiegyensúlyozott életet élhessen.

Az elmúlt években lehetőség nyílt arra, hogy a pszichiátriai betegek egyre kevesebb időt töltsenek kórházban, és jelentősen többet lehessenek családjuk körében. Az Ipsos Kutató Intézet munkatársai Ausztráliában, Kanadában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban arra kérték a hozzátartozókat, hogy számoljanak be tapasztalataikról és problémáikról. Mindezek mellett a betegekkel együtt élők anyagi és lelki állapotára, a kezelés fontosságáról alkotott véleményére, valamint a társadalmi reintegrációt segítő életmód programok értékelésére voltak kíváncsiak a felmérés készítői.

A vizsgált családoknál, az érintett személyek 49 százalékánál diagnosztizáltak szkizofréniát, 45 százalékban bipoláris betegséget, és 6 százalékban szkizoaffektív zavart. A megkérdezettek közül 31% szülőként, 24% gyermekként, 17% házastársként és 16% testvérként gondoskodik érintett hozzátartozójáról. A felmérésben résztvevők 48 százalékának családtagjánál már több mint 10 éve diagnosztizálták a megbetegedést, és 73 százalékuk állítja, hogy a megfelelő kezelés mellett a családi támogatás volt az egyik legfontosabb tényező szeretteik állapotának javulásában.

Preston J. Garrison, a Nemzetközi Mentálhigiéne Szövetség vezetője szerint a mentális betegségek megfelelő kezelése a világszerte megközelítőleg 50 millió betegen kívül több mint 100 millió családtag, hozzátartozó számára is különösen lényeges.

A kutatásból kiderült, hogy a családtagok számára a beteg visszaesésének és a terápia abbahagyásának elkerülése, a leginkább hatékony terápia minél gyorsabb megtalálása és a társadalmi megbélyegzés leküzdése a legfontosabbak.

A terápia abbahagyása vagy a terápiaváltás miatti relapszusok (visszaesések) rendkívül negatív következményekkel járhatnak a beteg és a vele együtt élők számára egyaránt. A vizsgált esetek 91 százalékában történt jelentős állapotromlás a terápia abbahagyásakor. A visszaesés hatására a betegek 69 százaléka újbóli kórházi kezelésre szorult, 22 százaléka próbált meg öngyilkosságot megkísérelni, 20 százalékuk pedig börtönbe került!

További problémát jelent, hogy a betegek jelentős része csak későn részesül a számára leginkább megfelelő terápiában, vagy túl sokszor változtatnak gyógyszerelésén. Terápiás kezelés váltásakor 56 százalékban számoltak be drasztikus visszaesésről a hozzátartozók. A betegek több mint felénél két évbe telt a hatékony és helyes kezelés megtalálása, 85 százalékuk pedig több mint kétféle gyógyszert kapott, mire rátalált a megfelelőre. Sőt, a családtagok 36 százalékának beszámolója alapján előfordult, hogy több mint 5 fajta gyógyszer alkalmazása után sikerült csak megtalálni a leginkább hatékony szert.

A hatékony kezelés és a család odafigyelése sem lehet eléggé eredményes, ha a betegnek szembe kell néznie a társadalom megvetésével, stigmatizációjával. A megkérdezettek 84 százaléka szerint a betegség általi megbélyegzés nehezebbé tette hozzátartozójuk gyógyulását, 63 százalékban pedig kimutatható volt, hogy a diszkrimináció nagy hatással volt a páciensek gyógyszeres kezelésének önkényes elhagyására.

A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a megfelelő gyógyszer megtalálása után a betegek képesek teljes életet élni. A kezelések mellett a felmérésben résztvevők megemlítették a pszichoterápiák, a testmozgás, a felelősségtudat és a rendszerezett életvitel jelentőségét, amelyek ugyancsak segítenek szeretteiknek a gyógyulásban.

A hatékony kezelés, valamint a megfelelő kiegészítő terápiák alkalmazása a családtagok helyzetét és a beteg társadalmi beilleszkedését is jelentősen megkönnyítette. A jól megválasztott terápiát követően a betegek 81 százalékának javultak a családi és baráti kapcsolatai, 79 százaléka nagyobb önállóságra volt képes, 48 százaléka végzett el valamilyen iskolát és 42 százaléka talált állandó munkát.

Szó esett a különböző életmódprogramok hatékonyságáról is. A megkérdezettek 84 százaléka gondolja úgy, hogy az „életmód” programok sokat segítenek a család beteg tagjainak a tünetek kezelésében, a pszichiátriai betegeket az átlagpolulációnál háromszor nagyobb mértékben sújtó elhízás, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség leküzdésében.

A kutatás végeredményeképpen a hozzátartozók kijelentették, hogy az újabb és hatékonyabb gyógyszerek hatására az elmúlt 10 évben az otthoni ápolás jelentősége számottevően megnőtt, és szinte minden megkérdezett határozottan egyetértett abban, hogy a megfelelő gyógyszeres kezelés szükséges az érintettek állapotának fenntartására.

Nemzetközi Mentálhigiéne Szövetség (World Federation For Mental Health – WFMH )
A politikamentes nemzetközi szervezet – amelyet 17 országból választott önkéntesekből álló bizottság irányít – a mentális betegeket, gondozóikat és családtagjaikat képviseli. A szervezet több mint 180 ország lelki betegségekkel foglalkozó egyesületével van kapcsolatban, illetve az Egyesült Nemzetekkel, a Világbankkal és az UNESCO-val is együttműködik. Küldetésének tartja nem csak a közvélemény tájékoztatását, hanem a mentális betegségekkel kapcsolatos megértés elősegítését is.
Magyarországon a Kálvária 5 Alapítvány, az ESZME valamint a Feledékeny Emberek Egyesülete tartozik a WFMH tagjai közé.