A Szinapszis Kft. a lelekbenotthon.hu internetes portál megbízásából, a Magyar Pszichiátriai Társaság támogatásával piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a lelki egészségnek az egészségi állapot szempontjából, mit tud a magyar lakosság a mentális betegségekről, és hova fordulnának, kiben bíznának krízis esetén.

A kutatás során 2009 augusztusában 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztünk meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot. Közel minden második válaszadó legfeljebb havi nettó 90 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik. A megkérdezettek 30 százaléka egyedülálló.

Töltse le a prezentáció anyagát!

Következtetések

A mentális betegségekkel kapcsolatban jelenleg nagy az információhiány a lakosság körében. A tudatlanság legfőbb veszélye, hogy a tünetek, problémák ismeretének hiányában a felismerés, az egyén önbelátása is elmarad, amely – éppen ennél a betegségcsoportnál – a gyógyulás egyik kritikus feltétele lehet.

Ugyanakkor a mentális problémák ismertsége javítható. Kutatási tapasztalataink igazolják, hogy a lakosság körében nő az egészséggel kapcsolatos információk iránti igény, és – az eredmények alapján – e tekintetben a mentális egészség sem képez kivételt.

A mentális egészséggel, betegségekkel (tünetekkel) kapcsolatos tájékoztatók, edukációs programok sokat segíthetnek a tudatlanság javításában, a problémák korai felismerésében. Ennek része kell legyen az orvosok szerepével, a terápiás lehetőségekkel kapcsolatos felvilágosítás is, hiszen a szakemberek munkájának ismertetése, az irántuk érzett bizalom erősítése sokat segíthet abban, hogy a laikus tudja, hova fordulhat krízis esetén.

Az edukáció széleskörű, költséghatékony eszköze lehet az internet, hiszen segítségével széles célcsoport nagyon gyorsan érhető el. Az eredmények alapján látható, hogy a mentális problémákkal kapcsolatos tájékozódás tekintetében a lakosság már gyakorlottan alkalmazza ezt a csatornát, éppen ezért indokoltan mondhatjuk, hogy az internet felelőssége nagy a megfelelő információk továbbításának tekintetében. Ahhoz, hogy ezen a csatornán a felvilágosítás hiteles legyen, kiemelt szerepe van az orvosi (szakmai) ajánlásoknak, tanácsoknak, vagyis kritikus feltétel a szakmai támogatás biztosítása.

Részletes kutatási eredmények

Az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a lelki egészség legalább olyan fontos az embereknek, mint a testi egészség. A lelki egyensúly, egészség legfontosabb befolyásoló tényezőjeként a legtöbben (31 százalék) a nyugalmas, kiegyensúlyozott, stresszmentes életet jelölték meg, vagyis e tekintetben első helyen az egyén érdeke jelenik meg. Második helyen a lakosság 23 százaléka a családi harmóniát, harmadikként 15 százalékuk pedig az anyagi biztonságot emelte ki.

A demográfiai bontások alapján megfigyelhető, hogy a családi harmónia minden korcsoportban kiemelt tényező, viszont említése magasabb a családos, magasabb havi nettó jövedelemmel rendelkezők, illetve a megélhetési problémákkal nem küzdők körében. Az anyagi biztonság említése a megélhetési problémákkal küzdők körében jelentősebb. Az is megfigyelhető, hogy ezt a tényezőt inkább a közép- és időskorúak tartják fontosnak a lelki egyensúly szempontjából.

A mentális betegségek megítélése tekintetében általánosan megállapítható, hogy a lakosságnak vannak percepciói és nagyon alacsony volt azok aránya, akiknek nincs véleménye a témában. 10 lakosból 6 szerint a mentális problémák betegségnek tekintendőek, és ugyanennyien vélik úgy, hogy a mentális betegségek megoldása orvosi segítséget igényel. Ez utóbbiak aránya a végzettség emelkedésével jelentősen csökken.

Összességében a lakosság 77 százaléka szerint a pszichiátriai kezelésben részesülteket hátrányos megkülönböztetés éri az élet különböző területein. Legtöbben, a lakosság 60 százaléka a munkahelyet jelölte meg ebből a szempontból. (Ez az említési arány mindenképpen magas, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a további leggyakoribb említések aránya a 20 százalékot sem éri el!)

A munkahelyet említők aránya a végzettség emelkedésével jelentősen nő: az alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében 39, míg a felsőfokúaknál 71 százalék. Foglalkozások tekintetében a közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltők körében volt kiemelkedően magas (75 százalék) a válasz említése.

A mentális betegségek ismertsége alacsony a magyar lakosság körében: ezt az eredmények és a lakosság visszajelzése is megerősítik. 10 lakosból 7 gondolja, hogy a mentális problémák ismertsége alacsony a magyar lakosság körében, és a végzettség emelkedésével jelentősen nő azok aránya, akik ezzel fokozottan értenek egyet.

Mentális betegséget a lakosság egyharmada egyáltalán nem tudott említeni, míg az ismert betegségek tekintetében elmondható, hogy az emberek gyakorlatilag csak egy problémát ismernek, a depressziót (43 százalék). Az egyéb, „ismertebb” problémák között találjuk a skizofréniát, pánikzavart és a szorongást (10 százalék körüli említés).

A demográfiai bontások közül életkor és végzettség tekintetében tapasztaltunk jelentős eltéréseket:

• A mentális problémát említeni nem tudók aránya 18-35 év között 20 százalék körül van, majd az életkor emelkedésével nő ez az arány, és 55 év felett 40 százalék vagy afeletti értéket mutat.
• Az egyetemi végzettséggel rendelkezők mindössze 12 százaléka nem tudott mentális betegséget említeni, míg az általános iskolát végzettek esetében ez az arány 53 százalék.
• A depresszió ismertsége a fiatalabbak körében lényegesen magasabb: 18-25 év között 64, 26-45 év között 55 százalék. A 65 év felettiek körében az említési arány mindössze 16 százalék.

10 lakosból 9 szerint a mentális problémákról többet kellene kommunikálni. A lakosság háromnegyede véli úgy, hogy a pszichés, lelki egészséggel és betegségekkel kapcsolatos információk a társadalom egésze, míg 25 százalékuk szerint (ők jellemzően fiatalok) inkább az érintettek számára lehetnek fontosak. Az egyéni érdeklődés tekintetében elmondható, hogy mindössze a felnőtt populáció 8 százaléka mutat teljes közönyt a mentális problémákkal kapcsolatos információkkal szemben, míg 12 százalékuk magától is keresi, 31 százalékuk pedig alapvetően meghallgatja, és előfordul, hogy utána is néz azoknak.

Az információ forrását tekintve minden 2. lakos az interneten informálódik a lelki egészséggel kapcsolatban. Az információs lista második helyén az újságok, magazinok cikkeit, mellékleteit találjuk (24 százalék). Ugyanakkor a források hitelességét illetően meg kell jegyezni, hogy a legmegbízhatóbb információs forrásnak a szakmai csatornákat (kiemelten az orvosokat) tartják az emberek.

A kutatásból kiderül: minden 4. lakos (25 százalék) járt már valamilyen, mentális problémával foglalkozó szakembernél – többségük pszichológusnál (15 százalék) és/vagy pszichiáternél (9 százalék). A krízis esetén szakemberhez fordulók aránya és az érdeklődés szintje között szoros összefüggés mutatkozik: a tájékozottabbak körében ugyanis magasabb azok aránya, akik tudják, hogy probléma esetén kihez fordulhatnak.

A pszichológus, pszichiáter illetve pszichoterapeuta munkája csak nagyon kevéssé ismert a lakosság körében, a legtöbben általános válaszokat tudtak adni ebben a kérdésben (pl. lelki problémákkal foglalkozik, beszélget/meghallgat/kikérdez). Összességében legjobban a pszichológus, legkevésbé a pszichoterapeuta tevékenysége ismert.

Ugyanakkor nagyon fontos megjegyezni, hogy a szakma megítélése nagyon jó! A szakembernél már járt emberek döntő többsége pozitív tapasztalatokról számolt be!