Virág Katalin: Skizofrén szülők

A John Nash matematikus életét bemutató hollywoodi film, az „Egy csodálatos elme” bemutatása nyomán újra széles körben felmerült: a zseni vagy őrült enyhén közhelyes problematikája. Az elmebetegségek, köztük a skizofrénia idealizált megítélése valószínűleg enyhíti az ismeretlentől való félelmet, bár aligha segít e betegek valódi helyzetének megismerésében.
A sokáig gyógyíthatatlannak tartott skizofrénia tünetei napjainkban már gyógyszeres kezeléssel enyhíthetők, és lehetővé tehetik a betegek életének elviselhetővé tételét.
Aránylag széles körben ismertek a hallucinációkkal, téveszmékkel járó elmebetegség tünteti, arról azonban kevés ismeret gyűlt össze, hogy milyen tapasztalatokat szereznek azok a gyerekek, akiknek valamelyik szülője éveken át kezeletlen skizofréniában szenvedett. Lehet, hogy nincsenek is olyan sokan, hiszen a betegség sokszor az előtt nyilvánul meg, mielőtt a családalapításra sor kerülne, és a betegség következtében kialakuló elszigeteltség és stigmatizáltság sem segíti elő az utódok megszületését. Akik vannak, sem szívesen beszélnek életük arról az időszakáról, amelyben a korábban szeretett szülő félelmetes metamorfózison esett át, és úgy maradt.

Egy brit animációs filmrendező, Johnatan Hodgson munkatársaként közel egy évig dolgoztam skizofrén szülők gyerekeinek elbeszélésén alapuló rövid film elkészítésén. A címe: Camouflage, magyarul álca, többek közt arra utal, hogy milyen nehézségeket okoz a beteg környezetben felnövő, alapvetően egészséges gyerekek számára a hétköznapi életbe való beilleszkedés. Az elkészült 12 perces film az idei Brit Filmakadémiai díjra nevezett alkotás lett. Az alábbiakban a film forgatókönyvéből idéznék, amelyet a már felnőtt gyerekek visszaemlékezései építenek fel.

“Felém közeledett a zsúfolt utcán, én meg vártam rá. Hamarabb észrevettem őt, mint, ahogy ő észrevett engem, és ahogy egyre közelebb ért hozzám, egyre jobban feltűnt milyen fenyegetett az arckifejezése. Hihetetlenül üldözöttnek látszott, riadtan bámult az egyik járókelő arcáról a másikéra, azt vizslatta vajon mit gondolnak róla. És én is azt figyeltem mi fog történni, legszívesebben elszaladtam volna, nem akartam, hogy elérjen hozzám, de képtelen voltam rá.”

Kép nagyítása kattintással “Anyám mindenféle embereket hozott a házunkba, amely a vasúti sínek mellett volt. Bárkit képes volt beengedni a házba, akik például sosem léphették volna át a barátaim házának küszöbét, de én ebben nőttem fel és rengeteg dologról azt hittem, hogy ez így normális.”
“ Olyan időszakokon mentem keresztül, amikor a saját józan eszemben is kételkedtem, és akkor olyan volt, mintha ugyan azt az utat járnám be, mint ő, és ez iszonyú félelmetes volt számomra. Hirtelen borzasztó pánik lett úrrá rajtam, és úgy gondoltam, éppen úgy mint az anyám, hogy mindenki gyűlöl engem, egy lassú lefelé irányuló spirálba csúsztam be, és teljesen értéktelennek éreztem magam”

“Ez első, amire emlékszem, hogy mennyire féltem tőle. Megpróbáltam megérteni, megpróbáltam a történetének szereplőjévé válni, de az egész egyre furcsábbá, és furcsábbá vált, alig bírtam már belehelyezkedni. Szerettem volna tudni, hogy mi is történik valójában, mivel korábban olyan jóban voltunk.”

„Tudod, ha valakinek van egy igazán rossz időszak az életében, mondjuk az egész gyerekkora, elhanyagolja az aktuális eseményeket. Ezután valahogy nagyon nehéz beletanulni a hétköznapi élet dolgaiba, hiszen minden korábbi belső tapasztalatom csak egy irracionális világból volt. Megpróbálnék megfelelően viselkedni, de fogalmam sincs róla hogyan kell azt, az egész olyan lehetetlen. “

“Kamasz koromban feltűnt, hogy a társaim többsége nem mindennapi tulajdonságokkal akar rendelkezni, egyediségre, másságra törekedtek. Sikk volt a deviancia, az őrültség. Én egész idő alatt, nagyon, nagyon normálisnak akartam látszani, hiszen belém ívódott a borzasztó tapasztalat, hogy milyen visszavonhatatlanul kiszorul az életből az, aki valaki valóban őrült. “

A film kizárólag eredeti hangdokumentumokra épül, amelyet animációs és játékfilmes képi eszközök illusztrálnak. A kutatómunka során nagyon nehéz volt olyan családtagokat találni, akik nyíltan beszélni tudtak szüleik betegségének az ő életükre gyakorolt hatásáról. John Nash történetéhez hasonló történeteket hallottunk ugyan, de ezek egyike sem végződött happy end-del. A különleges tehetségként induló fiatal teremtések élete legtöbbször teljes elszigeteltségbe, kirekesztettségbe torkollott. Filmünket bár nem dokumentumfilmnek, hanem műalkotásnak szántuk, valóban hitelesnek tekintjük. Ezt minden bizonnyal pontosan meg tudjuk ítélni, hiszen Johnatan anyja, és az én apám is skizofrén.

35 hozzászólás

Ann2003. július 11. 00:00

Nagyon fontos tema, sajnalom hogy ilyen sokara bukkantam ra!
Szemelyesen is erint az ugy, mert a ferjem skizofren es van egy kisgyermekunk is.
Soha nem hallottam elotte hogy a skizofren szulok gyermekeinek a szemszogere barki kivancsi lenne.
Nekem ez a cikk nagyon sokat jelent.
A szerzonek kulon irtam is errol. Batoritok mindenkit hozzaszolasra!

amal2003. szeptember 27. 00:00

Leányomnak “skizofrén epizódja” volt. Mit tehetek lányomért, mint jövend? anyáért, és mit jövend? unokáimért?

Puma2008. szeptember 20. 00:00

Üdv. Nagyon örülök a honlapnak, végre egy hely ahol azok is segítséget kapnak akiknek skizofrén családtagját el kell viselniük,vagy legalább kiírhatják magukból ami nyomasztó és megoldatlan. Az eddig olvasott hozzászólásokat többnyire már mi is átéltük, értjük mir?l írnak, s már ez is egyfajta “segítség”!Sokszor mondogatom, végtelenül sajnálom hogy az anyu az, de nekünk ki segít? Elég rögös volt az út,még felismertük a problémát, persze pszichiáter segítségével. Ki ad “használati utasítást” hogyan viselkedjünk, mikor ellenségesen el?adja paranoid elgondolását,kifejti üldözéses elméleteit,melynek mindig ? az áldozata, s én v. mi az elkövet?k! Mit reagáljak, mert hiába tiltakozok a kitalált vádak ellen, s dühöngök hagyjon békén, falra hányt borsó! Szószerint háborút vívunk a BÉKÉÉRT! A családtagok reakciója az egy külön fejezet! Kérdezem a szakért?ket mit kell tenni, mert nem akarom hogy mi is rámenjünk! Hogyan kezeljük a helyén a dolgokat? Sokad magammal várjuk a segítséget, hogyan reagáljuk le az abszurd helyzeteket.

ismeretlen2003. november 6. 00:00

A barátom srizofrén. Gyogyszerrel kezelték most minden rendben van. Lesz még beteg? Lehet-e egy ilyen emberrel családot alapitani?

ismeretlen2003. november 6. 00:00

Van olyan pszichológus/pszichiáter Magyarországon, aki f?leg ezzel a témával foglalkozik? (Skizofrénia estleges örökl?dése, skizofrén szül?k gyerekeinek problémái)

ismeretlen2004. január 24. 00:00

Szemelyes velemenyem szerint NEM!!!A skizofrenia orokletes is lehet s teljes egeszeben nem gyogyithato.

ismeretlen2004. január 31. 00:00

Nagyon örülök , hogy végre rábukkantam e cikkre.
28 n? éves vagyok, sajnos édesapám is skizofrén, amit ezidáig nem is tudtam. ícsak most derült ki számomra, mikor szerettem volna beutaltatni egy szanatóriumba, és a diagnózisa miatt nem vették fel.
Ha hamarabb olvasom e cikket, hozzá tudtam volna segíteni a film szrz?jét egy-két történettel, amit sajnos kénytelen voltam átélni 24 éven át.
Mai napig nekem is lelki problémáim vannak, és még nem sikerült egy szakemberrel err?l kell?képpen elbeszélgetnem.
Nagyon sok negatív emlékem van.
Szeretném felvenni a kapcsolatot egy szakemberrel, vagy Önnel is, Kedves Virág Katalin.

ismeretlen2004. február 4. 00:00

én szívesen beszélek Önnel, küldjön egy e-mailt
virag@pipacs.hu
Virág Kati

ismeretlen2004. február 4. 00:00

azért ez így szerintem túlzás, minden eset más, és elég sok esetet félrediagnosztiválnak.
Virág Kati

ismeretlen2004. május 2. 00:00

Barátn?m mamája skizofrén! A barátn?m 17 éves és az anyja a pokolba fogja kergetni olyan dolgokat mond a barátn?mnek. Múltkor felmentem és elmagyaráztam az anyjának hogy hadja abba ezt hogy a hátam mögött magyaráz és bn?met is lelkileg szétszedi! Az apjának meg nincs annyi esze hogy bevigyék 1 szanatóriumba! Nagyon szeretem a barátn?met és és nemhiszem hogy túlélném azt ha az anyja a halálba kergetné… Már öngyilkosságon is gondolkozott… KÉREM VALAKI SEGÍTSEN!!!

ismeretlen2004. június 27. 00:00

Milyen munkát célszer? keresni egy paranoid Skizofrén 27 éves embernek?

ismeretlen2004. augusztus 13. 00:00

A skizofrénia nemtudom hogy örökl?d? betegség e de az unokabátyám is skizofrén volt és mások reakcióiból is az t?nik fel nekem hogy valami velem sincs rendben … bárcsak érteném…..

ismeretlen2004. október 16. 00:00

Kedves KAtalin!
Érdekl?dnék, hogy a film hol tekinthet? meg Magyarországon? A leírtak alapján nagyon értékesnek ígérkezik!
Andi

ismeretlen2004. október 16. 00:00

Kedves KAtalin!
Érdekl?dnék, hogy a film hol tekinthet? meg Magyarországon? A leírtak alapján nagyon értékesnek ígérkezik!

ismeretlen2004. november 11. 00:00

Magyarországon nem forgalmazzák, nálam van bel?le másolat.
Virág Kati virag@pipacs.hu

ismeretlen2005. március 7. 00:00

http://www.kalvaria.hu

vega292006. május 29. 00:00

Kedves Katalin!
Nekem Édesanyám skizofrén. 15 évembe telt, hogy feldolgozzam, legyen rálátásom: mi ez a betegség, mi történt a családommal, ki vagyok én?
Ahogy mások (ahogy itt olvastam) én is tudnénk mesélni és tudnék még kérdezni is…Szóval, sajnos én is itt vagyok…
Nagyon jó, hogy van ez az oldal és a film is.

lia8422007. január 28. 00:00

Kedves Katalin!
Érdekl?dni szeretnék a n?vérem skizofrén és gyereket szeretne válalni mennyi esélye van arra hogy a gyermeke egésszéges lesz és nem örökli a betegséget?

Respublika2006. február 15. 00:00

Engem is érdekelne, hogy örökletes-e ez a betegség. Nemcsak édesapám, az ? n?vére is szenvedett ebben a betegségben (? már öngyilkos lett). Nagyon félek, hogy egyszer rajtam is “kijön” ez. Tudom, milyen a családnak, és nem akarom, hogy én is ilyen legyek, nem akarom, hogy tudtomon kívül szenvedést okozzak majd szeretteimnek.

viragka2005. szeptember 5. 00:00

kedves Érdekl?d?,
a filmet magyarországon nem vetítették még, egy részletét meg lehet nézni az Interneten.
http://www.sherbet.co.uk work/showreel/camouflage menüpontok alatt. Ha bármiben tudok segíteni szívesen válaszolok a kérdéseire.
üdv Virág Kati

bekka2005. augusztus 26. 00:00

Kedves Katalin! Érdekl?dnék hogy a film hol tekinthet? meg, és hogy milyen szakemberhez kell fordulni ha valakinek ilyen ilyen problémája van.Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a témára.Ez idáig nem tudtam, nem tudatosult bennem, hogy az anyám skizofrén és hogy mi is ez a betegség.Mindig csak azt éreztem, hogy soha nem vagyok jó, bármit teszek is, nem tudok megfelelni neki.Már régóta pszichológushoz akarok fordulni,nagyon komoly problémáim vannak ez ügyben.Az esetek amikr?l ír, nagyon sokszor fordultak el? vele, velünk.Jó lenne err?l a dologról minél többet megtudnom, hogy jobban fel tudjam dolgozni a múltat.Segítségét el?re is köszönöm.

TomiV2006. október 2. 00:00

Én 39 éves vagyok, de csak 3 és fél évvel ezel?tt diadnosztizálták nálam a betegséget. Addig csak az elviselhet?ség határán mozgott az életem, a kapcsolataim más emberekkel.

Már gyermekkorom óta érdekelt a fotózás és a számítástechnika. Ebb?l lett – el?bb csak hobby – aztán hivatás.

Próbálj meg ráérezni, hogy mi az, ami legbelül érdekel! Pluralisztikus társadalmunkban minden EGYEDIRE szükség van. Légy bátor és menedzseld a RÖGESZMÉDET, mások is harapni fognak rá! Sajna, de a filmet nem találtam meg. Tud valaki segíteni?

pikpik2006. december 11. 00:00

Még nem köztudott, de a valódi szkizofrénia mellett létezik egy olyan betegség, amely a szkizofrénia tüneteit produkálja, de mégsem ugyanaz, ez az integrálatlan személyiség rész. A munkahipotézisben “pseudo (ál-) szkizofréniának” neveztem el. Látszólag ugyanolyan mint a valódi, de disszociálással gyógyítható. A felismerés egy egészen más irányú kutatás “mellékterméke”.
Ha a beteg hallucinációja megszállottságra, egy (vagy kevés) személy általi üldözésre vonatkozik, talán érdemes differenciál diagnózissal tisztázni, hogy esetleg van-e remény a gyógyulásra.

pikpik2006. december 11. 00:00

Még nem köztudott, de a valódi szkizofrénia mellett létezik egy olyan betegség, amely a szkizofrénia tüneteit produkálja, de mégsem ugyanaz, ez az integrálatlan személyiség rész. A munkahipotézisben “pseudo (ál-) szkizofréniának” neveztem el. Látszólag ugyanolyan mint a valódi, de disszociálással gyógyítható. A felismerés egy egészen más irányú kutatás “mellékterméke”.
Ha a beteg hallucinációja megszállottságra, egy (vagy kevés) személy általi üldözésre vonatkozik, talán érdemes differenciál diagnózissal tisztázni, hogy esetleg van-e remény a gyógyulásra.

hold2007. július 8. 00:00

Szia! Apám volt skizofrén, 8 éves koromtól, ebb?l nemigen van kiút, nem tudják gyógyítani. Hiába beszélsz vele, nem ura magának, semmit se várhatsz el egy ilyen fajta betegt?l. A barátn?d jobban tenné, ha tudomásul venné, hogy nem az anyja mondja neki azokat a dolgokat. Az anyja már csak x százalékban van jelen. Apámat mindenféle gyógyszerrel kezelték, csak pár hónapos tiszta periódusai voltak 35 éves betegsége alatt. Ha szanatóriumba viszik, 2-3 hónap múlva küldik haza, aztán ugyanennyi id? alatt ismét leromlik, vihetik vissza. Arra ne számíts, hogy végleg ott tartják, az drága, a családra marad. Ha benn tartják, addig is jattolni kell, ugyanúgy, mint másutt, ez az igazság. Hagyj fel azzal, hogy az anyjának bármit magyarázol, az ilyen betegeknek üldözési mániájuk van, így csak te leszel a f? ellenség. Tudom, hogy szörny? dolgot mondok, de menekülj, vagy te is belerokkansz. A barátn?dhöz hozzátartozik az anyja, ha a lányt választod, az anyát is választottad, a betegségével együtt. Én is kész vagyok egy életre, anyám is, az egsz életünket tökéletesen taccsra tette a betegség. Pedig messze nem szenvedtünk annyit, mint szegény apu maga. Ez maga a pokol, ha tudsz, és nem vérrokonod a beteg, lépj ki a helyzetb?l. Nincs segítség. Azt csak mondjék, hogy a gyógyszerek. Aput állandóan kezelték, gyakorlatilag semmi se segített. Ha gyereketek lenne, tudod, hogy rettegne az a nagymamitól? Egyet tehetsz, segíteni nem tudsz, te is tönkre fogsz menni: lépj le. Borzalmas, de így igaz.

hold2007. július 9. 00:00

Nagyn sok optimista cikket olvastam már a skizofréniáról, hogy milyen jól gyógyszerezhet?, meg hogy a betegek képesek normális életet élni, és sajnos úgy találtam, hogy ezekb?l semmi sem igaz. Édesapám 25 évig élt skizofrénen, állandó kezelés mellett, folyton új gyógyszereket próbáltak ki rajta, mégis alig pár hónapig volt viszonylag tünetmentes. Er?szakos viseledés, paranoia, volt ott minden. Idegeneket provokált, egyszer majdnem megölték emiatt. Az utóbbi években már ha különösen rosszul volt, értsd alig volt értelmes szava, el?ször mindig azt mondták, nem utalják kórházba, csak a jatt után tölthetett ott 1-2 hónapot. Teljesen tönkrement az én és az édesanyám élete is, ez maga a pokol, nincs innen semmiféle kiút, azt csak képzelik azok, akik a problémán “kívül” vannak. Mert a szakember is kívül van, ha nincs skizofrén családtagja. Annak a srácnak üzenem, akinek a kedvesét a skizofrén édesanyja kínozza a szavaival, hogy itt nincs “megoldás”. Vagy irtózatosan er?s a fiú, és felveszi, és hátán hordja az anyós élete végéig ezt a szörny?séges terhet, vagy jobb, ha elhagyja ezt a családot, mert a végén ? lesz öngyilkos, ha belekerül a javába. A 17 éves lánnyal, ha nincs más gondvisel?je az édesanyjának, aláíratnak majd egy gyámsági megállapodást, és attól fogva ? felel az anyjáért, aki nem beszámítható, tehát azt ne higgye bárki, hogy ett?l a szörny?ségt?l meg lehet szabadulni. Innen nincs kilépés, 1-2 hónap után mindig hazaküldik a betegeket a kórházból, mert drága a kezelés, otthon kell ápolni. A rák kismiska a skizofréniához képest. Bármilyen halálos betegség jobb ennél.:(

hold2007. július 11. 00:00

Titti, nekem édesapám volt skizofrén, de mivel hajlamos öröklódni a betegség, azt mondják, szerencse, hogy nem lett gyerekem. Ha gyereked lesz, és súlyosbodik az állapotod, el fogják t?led venni, intézetbe kerül, vagy idegen gondvisel?khöz, mert akkor te magad is gyámság alá kerülsz, iszonyú élete lehet másutt hányódva, szeretetlenül, vagy betegen, gondold meg, érdemes-e olyan betegséggel szülni, ahol sajnos jó esély van rá, hogy nem leszel képes gondoskodni róla, vagy fiatal feln?tt korában ? maga is skizofrén lesz. Egy dolog a gyerek utáni vágy, és másik, hogy vele mit teszünk a megszülésével:(

Tittitett2007. május 1. 00:00

Kedves Katalin!
Tanácsot szeretnék kérni! Én magam vagyok skizofrén,és pár éven belül szeretnék gyerekeket, szeretném megtudni, hogy milyen lehet?ségeim vannak. Vannak-e megfelel? gyógyszerek,amit terhesség mellett lehet szedni,és hogy mit tehetek majd én a gyerekeimért ilyen betegség mellett, hogy egészséges körülmények között n?ljenek fel!
köszönöm a választ: Titti

Truzzancs2008. szeptember 4. 00:00

Kedves Katalin!

A férjem édesanyja skizofréniás.
Szeretnénk gyermeket vállalni, de nem tudom,
mennyi a valószín?sége annak, hogy a gyermekünk
is skizofréniás legyen.
Remélem kevés.

El?re is köszönöm válaszát!

loncika2009. február 4. 00:00

Kedves Anonymous. Keressél egy olyan orvost aki lelkiismeretes, és valóban törödik a beteggel. Mert sajnos az én fiam is skizofrén. Addig míg a gyógyszert rendesen szedte nem is volt vele semmi baj. De aztán egyszer csak a doki levette a gyógyszer adagját és nem rendelte vissza. kontrollra. ezért mikor elfogyott az orvossága nem ment vissza a dokihoz, mondván meggyógyúlt. Ennek az lett a következménye, hogy már 2 hónapja olyan súlyos állapotban kórházban van

loncika2009. február 4. 00:00

Tudj meg minnél többet a betegségr?l. Olvasd el a http://www.kalvaria.hu oldalt nyisd meg az ÚTMUTATÓ-t
ott elolvashatod a hozzátartozók könyvét.
Remélem Neked segítségedre lesz. (sajnos én kés?n találtam rá).

viragkati2010. augusztus 20. 00:00

http://www.hodgsonfilms.com/film.php?id=39

Ferenc2010. november 17. 00:00
Ferenc2010. november 17. 00:00
B. Anita2015. április 14. 05:33

Kedves Hozzátartozó!

Amennyiben az alábbi témában érintett kérjük, vegyen rész kutatásunkban és ajánlja azt többi hozzátartozójának is, ezzel nagyban segítené a munkánkat.

Mivel nagyon nehéz a témában érintett embereket találni, nagyon fontos lenne hogy amennyiben családja érintett a témában küldje tovább a család többi tagjának is a kérdőívet!

Tudományos kutatást végzünk általános pszichológia szakdolgozat keretében a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia szakán. A vizsgálatban való részvételével nagyban segíti a munkánkat. A kutatás távlati célja, hogy átfogó képet alkossunk a SZKIZOFRÉNIÁVAL vagy SZKIZOAFFEKTÍV ZAVARRAL élők családjában megtalálható viselkedési mintákról. Ennek első része ez a hozzátartozók szokásaira vonatkozó kérdőívcsomag. Jelen kérdőívcsomag a HOZZÁTARTOZÓKRA vonatkozik! A vizsgálatban való részvétel a jelen kérdőívek kitöltését foglalja magában. A kérdőív kitöltése MINDÖSSZE 10-15 PERC szükséges és teljesen anonim módon történik. Minden adatát bizalmasan kezeljük, adatait név nélkül rögzítjük. A vizsgálatban való részvételét és bizalmát köszönjük! https://docs.google.com/forms/d/1G9Ca1wHgjOL_9OjUb8kFJPMUAG0ry_y29SmYw5slyBc/viewform

Szóljon hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

A megjelent cikkek és hozzászólások a szerzők szellemi tulajdonát képezik, sokszorosításuk vagy bármilyen felhasználásuk kizárólag írásbeli engedéllyel lehetséges. Minden cikk és hozzászólás tartalma kizárólag a szerzők magánvéleménye, mely független A Lélekben Otthon szerkesztőségének véleményétől.

A portál készítője és karbantartója: Wired Studio