Dr. Merényi Márta: A tánc- és mozgásterápia a szkizofrénia gyógyításában

2002 jún 30 | Skizofrénia

A szkizofrénia elnevezés egy nagyobb betegségcsoportot foglal magában. Ennek részletezése meghaladja jelen írás kereteit, inkább kiemelek néhány fontos jellegzetességet: az érzelmi élet, a gondolkodás, a belső és külső valóság mentális feldolgozásának és fizikális érzékelésének súlyos zavara áll fenn, ennek következményeként a kapcsolatteremtés és kapcsolatok alakítása is károsodik. Pl. a téveszmés típusra jellemző, hogy a paciens erős szorongásait különböző gondolatokkal próbálja magyarázni: figyelme beszűkül bizonyos jelenségekre, egy más valóságot épít fel, pl. amiben őt üldözik, mert ő egy kiválasztott személy stb. Van olyan betegségtípus is, ahol minden cselekvés, megmozdulás nagy erőfeszítésbe telik. Súlyos formában a beteg mozdulatlanná válik, kapcsolata megszakad a külvilággal, belső mentális folyamatai is redukálódnak. Vannak olyan esetek, amikor az érzelmi élet elhalványul, hosszú évek alatt romlanak az intellektuális funkciók – hozzáteszem, hogy időben elkezdett, megfelelő kezelés esetében ennek súlyossága csökkenthető.
A betegség több okra vezethető vissza. A pszichiátria mai álláspontja szerint ennek hátterében az idegrendszer méhen belüli fejlődésének zavara, genetikai rendellenességek, és a személyiség korai lelki fejlődésében bekövetkezett súlyos zavarok (az anyával való kapcsolat, a családban meglévő súlyos kommunikációs problémák) állhatnak. Ebből következik, hogy a gyógyításnak is több irányból, több eszközt felhasználva kell történnie.

Az agyban biokémiai változások formájában jelentkezik az idegrendszer működészavara, ezért célzottan ezekre a működésekre ható gyógyszerek szükségesek. A lélektani állapot pszichoterápiás kezelése elengedhetetlen, hiszen egy bizalomteli kapcsolatban, amit az ehhez értő szakemberrel sikerül kialakítani, a paciens saját magát is jobban megérti. A nagyon ijesztő, szorongató, irreális, sokszor fájdalmas élmények, amiket a betegség során átél, feldolgozhatóvá válnak. Természetesen fontos a családterápia, a szociális alkalmazkodást elősegítő miliőterápia, a rehabilitációs lehetőség is. Sajnos ilyen komplex gyógyítás nehezen valósítható meg teljességgel a jelenlegi egészségügyi szisztémában.

A szkizofrénia valamennyi formájában torzulhat a test megélése, a belső testkép. A tér, a saját test érzékelésében is zavar keletkezhet, ami a lélektani állapot kifejeződése. A beteg nehezen különíti el, hogy mi az, ami őbenne történik, és mi a külvilágban. Másképp fogalmazva: az énhatárok súlyos zavara áll fenn. Mindez megnehezíti a kommunikációt. Mondhatjuk, hogy sokszor a szavak útján nehéz utat találni ezekhez a betegekhez, különösen az akut fázisok idején. Később, mikor a tünetek enyhülnek, könnyebb szavakkal kommunikálni, de hosszú időbe telik, míg a beteg és a terapeuta kapcsolata odáig fejlődik, hogy megértik egymás nyelvét.

A mozgás- és táncterápia olyan módszer, melynek segítségével különösen azoknak a betegségeknek gyógyítása válhat teljesebbé, amelyeknél súlyosabb fokú kommunikációs zavar áll fenn. A szkizofrénia (mint sok más súlyos betegség) terápiájának sincs egyedüli üdvözítő útja. Ez a feladat a szakemberek közötti együttműködést igényli. Fontos, hogy egy pszichiáterrel biztonságos kapcsolata legyen a betegnek. Egyes esetekben ez a személy egyben terapeuta is, ha nem, akkor fontos, hogy legyen valaki, aki a pszichoterápiát biztosítja.
A mozgásterápia során a mozdulatok, a saját test érzékelésének segítségével segítjük elő a paciens „énérzését”. A test mindig rendelkezésre áll. Érzékszerveink vannak, van súlyunk, egyensúlyérzékelésünk, látásunk, hallásunk, bőr- és izomérzésünk. Mindez valóságos „kincsesbánya”, amihez nyúlhatunk. A lehető legegyszerűbb úton indulva el – pl. járás, billegés, földre lemenés, felugrás stb. – a megváltozott (pl. elidegenedett) saját testtel segítjük felvenni a kapcsolatot.

Jellemző a módszer szemléletére, hogy nem kész mozdulatokat, megoldásokat kínálunk, hanem mindig egy vizsgálódási lehetőséget, sokszor a gyermeki játékosság eszközével. Ezt nevezzük „testtudati” munkának. Ezzel párhuzamosan (sokszor egyidejűleg) halad az ún. kapcsolati munka, ahol egymás mozgását is lehet érzékelni: pl. a másik mozgásának követése, kiegészítése, vagy míg az egyik mozdul, a másik addig valamilyen pozícióban mozdulatlan marad, folyamatosan egymást váltva, páros, hármas, csoportos formában. Nincs jó vagy rossz megoldás, hanem tapasztalási folyamat zajlik. Ennek során fejlődik a kapcsolatteremtési, visszajelzési készség. A csoportvezető mintát is nyújt, ami főleg eleinte nagyon fontos. Jó, ha nem egy szakember vezeti a csoportot, hanem ketten. Egyikük mindig aktívan vesz részt a csoportmunkában. Később a betegek átélik, hogy egymást kölcsönösen segíteni, megérteni tudják, és így ők is megérthetők; a megértettség élménye alapvető emberi igény. A mozgásterápia harmadik „munkaszintje” az ún. alkotás értékű improvizációké, amelyek nem megtervezhetőek (kezdettől csírájában minden „,elmozdulásban” ott van a keresés-találás élménye, hiszen minden improvizáció, ami történik). Ez azt jelenti, hogy egyre hosszabb időket tud a beteg kitölteni saját történéseivel, mozgásával, és egyre nagyobb örömet tud benne találni.

Egymás előtt születhetnek meg hosszabb mozgásimprovizációk. Fontos hogy a résztvevők látják egymást, a”nézők” figyelmükkel segítik azt, aki(k) egy kiemelt térben mozog(nak). Pl. egyedül vagy két kísérővel a teremben egy „úton” mennek végig, vagy a terem egyik része a kinevezett játéktér, ahol egyéni, páros, stb. mozgásalkotás születik. Ahogy a beteg fokozatosan birtokba tudja venni a rendelkezésre álló teret, időt, a többi emberrel történő együttmozgás lehetőségét, jobban el tudja különíteni a külső és belső történéseket, erősödik figyelmi kapacitása, csökken szorongása, erősödik kapcsolata a realitással. Minél több tapasztalatra tesz szert arról, hogy érdemes megmozdulni – mert valami mindig meg fog születni ebből -, erősödik bizalmuk magában a folyamatban, azaz abban a pici jövőképben, ami minden foglalkozás időtartamára vonatkozhat: így létrejön egy lélekben követhető időbeliség a számára. Természetesen a vezető a folyamatot instrukciókkal biztonságos mederben tartja. Minden csoportfoglalkozást megbeszéléssel fejezünk be, ami eleinte nagyon döcög. Majd egyre fontosabbá válik a csoporttagok számára élményeik megosztása, és az ezek kapcsán felmerülő személyes problémáik megbeszélése. A szavak újra visszanyerhetik tartalomhordozó minőségüket.

Maga a csoportfolyamat 3 hónaptól 2 évig is tarthat, intézményben heti 2 alkalommal, később ambuláns csoportban heti rendszerességgel.

A mozgás- és táncterápia mint módszer a negyvenes években fejlődött ki, Németországban és USA-ban. Magyarországon 20 éve kezdődtek az első próbálkozások. Az utóbbi 10 évben fejlesztették ki szakembereink (köztük jómagam) az6 általunk jelenleg alkalmazott terápiás technikát. Szerte a világon nagyszámú és sokféle táncterápiás iskola működik.

Dr. Merényi Márta
pszichiáter, pszichoterapeuta,
táncterapeuta

Archívum

A Facebook szabálya szerint a cikket csak akkor tudja lájkolni oldalunkat, ha egyidejűleg be van jelentkezve a Facebook fiókjába.

Kövessen minket!

Szóljon hozzá!

10 hozzászólás

  1. cinderella

    Tisztelt Dr. Merényi Márta!

    Angliában él?, tanár végzettség? n? vagyok, aki mentális rendellenességgel és/vagy viselkedészavarral rendelkez? emberekkel foglalkozik gondozóként egy kórházban.

    Bennünket is utolértek sajnos a megszorítások és megszüntették a terápiás foglalkozások nagyrészét.
    Úgy gondolom, a mozgáshiányos életmód önmagában is kiváltója lehet depressziónak, ebben az esetben azonban még az is fokozza nehézségeinket, hogy pácienseink elfoglaltság hiányában unatkoznak és ilyenkor egymást piszkálják.

    A latin zene és tánc számomra nagy-nagy örömforrás, és ez adta az ötletet, hogy megtervezzek/szervezzek valamiféle táncórát betegeinknek, akik 25 és 55 év közötti n?k, és van közöttük autista, Asperger-szindrómában szenved?, skizofrén, viselkedészavaros, és ehhez némelyiküknél kísér?ként el?fordul epilepszia is.

    Kérdésem az, hogy milyen ingyenesen hozzáférhet? anyag létezik ehhez a kezdeményezéshez, illetve, hogy létezik-e az Ön ismeretei szerint ilyen egyáltalán.

    Válaszát és segítségét el?re is nagyon köszönöm.

    üdvözlettel
    Bauer-Csopák Monika

  2. Heli

    Tisztelt Doktorn?!

    Lányomnál aki 14 éves hebefréniát diagnoztizáltak. Úgy tudom, ezt gyermekkori skizofréniának hívják.
    Nagyon sok mindent megtettünk és megszeretnénk tenni a gyógyúlása érdekében, ezért érdekelne, hogy a táncterápia gyermekeknek is ajánlott? Ha igen, akkor felvenném Önnel a kapcsolatot. El?re is köszönöm a visszajelzését az e-amil címemre: helga__@windowslive.com

  3. dancerob

    Tisztelt Dr. Merényi Márta.
    Táncpedagógus vagyok, és érdekel a hiperaktivitás és a komplex m?vészeti terápia, valamint a néptáncoktatás és moderntáncoktatás a hiperaktív gyerek részére. dancerob60@gmail.com
    Köszönöm, ha válaszol.

  4. PNoemi

    Tisztelt Dr. Merényi Márta !

    Ikertestvérem 10 éve kezd?dött a betegsége, azóta folyamatosan gyógyszeres kezslés alatt áll.
    Három éve azonban az állapota romlani kezdett.
    Az Ön által leírt mozgásterápiás módszer iránt szeretnék érdekl?dni, mikor, hol és milyen módon volna lehet?ség ennek megismerésére.

    Válaszát várva, köszönettel,
    Pacher Noémi (pacher.noemi@freemail.hu)

  5. kisbagoly

    Tisztelt Doktorn?! A bátyám skizofréniában szenved már régóta. Korábban inkább az önpusztításra való hajlam jellemezte, de tavaly nyáróta agresszívvé vált az egyik családtaggal szemben. Szeretném Önnel felvenni a kapcsolatot, tud-e tanácsot adni nekünk, hogyan viszonyuljunk hozzá ezekután, vag ymilyen terápiában, kezelésen vehetne részt. Köszönettel: Miholics Tímea notung@citromail.hu

  6. zskulin

    T.Merényi Márta !

    Kérem segítsen nekem, hogy hol indul ilyen mozgás és táncterápiás csoport skrizofréneknek?
    Szeretném a pontos címet és az elérhet?séget megtudni.
    El?re is köszönöm a segítségét.

    Üdv.
    Választ a zskulin@freemail.hu címre küldje.

  7. ismeretlen

    Kedves doktornö!

    Van egy 22 éves fiam, aki skizofréniában szenved. Erröl zárójelentést a Kútvölgyi Pszihiátria adott ki. Hogyan lehet Önnel kapcsolatot teremteni?
    Szívesen megpróbálnám az Ön által javasolt terápiát!

    Üdvözlettel
    Gaál Levente
    06-1-220-8025

  8. ismeretlen

    Tisztelt Merényi Márta!

    Érdekl?dni szeretnék, hogy Ön és képz?társa/társai indítanak ?sszel önismereti mozgás csoportot?
    150órás saját élményem van Dr.Incze Adriennék csoportjában és szeretném megcsinálni a 250 órát a pécsi felvételi miatt. A neten nem találtam err?l információt…

    Köszönettel és tisztelettel:
    Szegezdy Gabriella

    gabrielll@wiw.hu

  9. ismeretlen

    Tisztelt Merényi Márta!
    Kérem segitsen nekem hogy hol indul ilyen mozgás és táncterápiás csoport skizofréneknek.
    A cimem:agan@freemail.hu
    Köszönettel.

Egy hozzászólás elküldése

Archívum

Share This