Szabó Szilárd: Boldogabbak lettünk-e a szexuális szabadosság megjelenésével?

A mai, globalizációval terhelt fogyasztói társadalom egyre azt súlykoljaaz emberekbe „Légy Önmagad!”, „Valósítsd meg Önmagad!”. Ez nagyon szép és jó … DE milyen áron? Az életben gyakran ha megnyerünk valamit, akkor valami mást fel kellkell érte adni. Pl. akkor rendezhetem be új bútorokkal a lakásom, haa régieket kidobtam. Másik példa: ha a kedvenc hobbimnak, a vécékagylókfestésének szentelem időmet, akkor a másik elfoglaltságomat, ahaverokkal történő sörözést kell hanyagoljam – a kettő egyszerre nemmegy! (Ki látott már vécélagylóból sört inni???)Az Önmegvalósítás is áldozatokkal jár, a környezetünkre sokkal kevésbévagyunk tekintettel, mint kellene, érdemes az elmúlt évtizedekben atávol keleti gazdasági csodára tekintenünk, ami jórészt a konfuciánusfilozófiára épülve a közösségi értékrendet helyezte előtérbe.

Mit jelent a – rossz értelemben vett – Önmegvalósítás a társés szexuális kapcsolatainkban? A partnerre figyelés, a partnerigényeinek egyre alacsonyabb szintjét. Az ÖNZÉS előtérbe kerülését. Az EGO szavát … azt teszem, ami nekem jó, hiszen én vagyok önmagamszámára a legfontosabb.

Ez persze a szexualitás szintjén azt eredményezi, hogy megtetszik egytest, és „leszakítjuk, mint egy gyümölcsöt”. Korántsem törödveaz esetleges lelki és érzelmi következményekel – akár a sajátmagunkat, akár a másik felet érintő következményekel.

1.

Két ember találkozásakor korántsem jellemző az idilli arányosság,a szerető és a viszontszeretett szenvedélye általában különbözőhőfokon izzik (esetleg parázslik). Ez a szexuális kapcsolatokbangyakran jár(hat) azzal, hogy az érzelmileg felfokozottabb fél”megégeti magát”. Hiszen ő szeret, és ő a kiszolgáltatottabb.

Legyünk őszinték, kivel nem történt meg, hogy ilyen történetvérző szívű áldozatává, esetleg felületes „haszonélvezőjévé”ne vált volna? Egy futó kaland, utána a másik hangjaenyhén megremreg a telefonban, a következő randin – haegyáltalán sor kerül rá, tökéletes a smink és megjelenés,a másik tekintete úgy sugárzik, mint a csernobili kettes blokk.(Esetleg hímnemű áldozatnál rózsacsokor, kisfiús elpitulás). Ez az egész eleinte némi sikerélményt jelent (hiába, namicsoda pasi/nő vagyok … ), aztán később kezd a dologegyenesen unalmassá válni, míg a másik lassan könyörgőrefogja a következő randi időpontját … HUH! 🙁

2.

A könnyen kialakítható testi kapcsolat egy alacsonyabb értékrendethoz magával. Szülinap egyszer van csak egy évben, kapok szép nagykerek tortát, szépen felöltözöm, illatos vagyok, frissen borotvált,girbe-gurba sorban állnak a rokonok, barátok, mindenkitőlkapok ajándékot, egymás után gratulálnak, mosolyognak. ÜNNEP VAN! Ellenben a lépcsőházban akármikor dumálhatok az ételszagú „szocreál nylon otthonkába” bújt szomszédasszonnyal,miközben rajtam susogós melegítő, makkoscipő, a hagymásvacsora maradványait piszkálom enyhén piszkos körmeimmela fogaim közül. Hiába, no – hétköznap van!

A testi kapcsolatban is megpróbálhatjuk „ünneplősre” vagy”makkos cipősre” venni a figurát. Ha minden olyan ellenkezőnemű(illetve hogy a homo vagy biszexuális beállítottságú olvasókatse sértsem meg – esetleg azonos nemű) iránt szexuális vágy ébredbennünk, amit ki is óhajtunk élni … akkor „beáll” egyfajtaszimpla reflex … Micike gömbölyű cicje … huh, de izgató,egy egészséges intravaginális maszturbáció, mindketten leizzadtunk,volt orgazmus is. Ráadásul mindkettőnknek! !! – hiába,meccsoda szexuális kultúrám van itten nekem … ÉS? Midketten VALÓBAN leizzadtunk … de BOLDOGOKis lettünk? Vagy csak annyit értünk el, hogy nem a jobb kezünkfáradt el??? De mivel nem volt MÉLYSÉGE a dolognak (max. tízegynéhány cm, ésaz is a lány részéről), hamar unalmassá válik. Amit adott körülményekközött a két ember a bor és a tánc bódulata után adni tudottegymásnak, az ennyi volt csupán. Néhány mozdulat, néhány pillanatnyimohó érintkezéseaz ujjbegyeknek és a hámsejteknek, a szájnak és a nyelveknek,az elsődleges és másodlagos erogén zónáknak … Aztán ennyi. Ennyi fér bele … Nincs folytatás. Új és újabb ingerekrereagálunk már CSAK. Nem egy férfi szájából halljuk: megtörtént. Hányszor is? Kétszer. Kétszer? !? Igen, először és utoljára …

Ezek után megjelenik a nagy ő. Hm, miért is ő a nagy ő??? Egyszerre mondunk ki szavakat? :-)Hasonlít a mosolyunk? Infantilisek lettünk a egymás társaságában? A nyugdíjazáshoz közeli vezérigazgató belegügyög a telefonba, hogyaz ő piciri nyuszi mókuskája hová kap puszit a hasára, főlé, és alá … Elromlik a karóránk, ha együtt vagyunk – öt perc alatt öt órávalszalad előre a mutató? Esetleg csupán iszonyatosan jóízűeket tudunk veszekedni??? Talán-talán csak a nap süt olyankor ragyogóbban??? Ki tudja? :-)MINDEGY! A szerelem mindig ugyanaz és mindíg más … :-)De a LÉNYEG: a SZERELEM, az SZERELEM … Az VALAMI MÁS … Csakhogy ilyenkor … előkerül az, amit Julcsikával (jaj, de fürgevolt nyelve), Marikával (Úramistem, micsoda szűk és forróhüvely), Gizikével (micsoda egy kéjsúvár szuka is vol! ),Rozikával (micsoda mellek, szobrász vésőjéért kiáltanak) … és … a nagy ő … hm … Mi is oly különleges Benne? Átlagos … talán … 🙁

Ahelyett, hogy ünnepnap lenne egy érintés, a teste CSAKEGY test lesz … a sok közül. EGY a sok közül.

Igen, a lelke. az VALAMI MÁS … de … ugye a Földi Boldogság valamiféle testi-lelki harmóniárólszól – mertugye aszongyák azokosok, ugyebár. A lelki még csak-csak alakulna, de hát nem könnyű elfelejteniJulcsikát, Gizikét, Rozikát … és Persze Marikát sehagyjuk ki a sorból, mit sorból, a kupaból!

Testek futószalagon. Nagyipar, mint a vágóhídon. Ott istestek jönnek sorban, és mindegyikkel megtörténik az,aminek akkor és ott történnie kell. Amott a vércsorog fájdalommal, emitt szaporító szerveink nedveicél nélkül.

3.

Mi a jó akkor a szexuális szabadosságban???

– Ha valakinek sokáig nincs partnere, „el is felejti”, milyen egy férfi/nő teste. Egy partnerrel történő (testi/lelki) együttlétre való igény lecsökken. A „semminél” egy „halónioncs-szamárisjó” kapcsolat is sokkal jobb LEHET néha. Nem kellemes a „lepókhálózni” való kedves. Nem kell senkinek meszire menni a saját baráti körében, hogy a „savanyú a szőlő” álarcot viselőt leljen, akire már „rácsontosodott” az álarc, amit levetni többé nem tud … Lassan önmaga is elhiszi, hogy nem kíván társat. Lassan annyira megcsontosodik, hogy ha még esetleg tudna is örülni egy szívből jövő mosolynak, érintésnek, de már alkalmazkodni nem képes soha többé. Nem képes lebontani a maga köré emelt kis saját világát.

– Ha úgy gondolkodunk, mint egy ismerősöm: csak a nagy ő-nek tartogatja magát – idestova több mint 30 éve … milyen tapasztalatokkal fog egy esetleges kapcsolatban bírni??? IGEN, mondjuk ki, „piszkozatokra” is szükésg van egy kapcsolathoz.

Egy teljes élet elrontásának a receptje: végy egy jóindulatú, ámde tapasztalatlan ifjút, házasítsd meg idejekorán, adj neki 10 évet, és egy elvált, tucatnyi lelki sebből vérző, gyanakvó embert kapsz eredményül az esetek 99%-ában. (A maradék 1% a mérési hiba! 🙂

Igenis, tapasztalatok szerzésére SZÜKSÉG VAN!

– Az evolúcióval foglalkozó elméletek már régóta fújják, hogy a férfiak számára a genetikai állomány továbbadására a promiszkuitás a legjobb stratégia, de éppígy könnyen belátható, hogy a női hűtlenkedés is javítja az anya génállományát hordozó utód túlélési esélyeit. Aki nem hiszi, olvasson utána! 🙂

Nos, ha az embert, mint az evolúció csúcsán álló állati egyedet nézzük, akkor abszolút „megbocsájtahtó” a „logikus”, a régen megtanult, és a túlélésért harcoló génekbe vésődött hűtlenkedés.

4.

MIÉRT ÉS HOGYAN AKARUNK ÉRTÉKELNI EGY EMBERI VISELKEDÉSMINTÁT???

Köztudott, hogy az emberi viselkedés erősen civilizáció függő.

Patriarchális társadalomban élünk, ami magyarra fordítva aztjelenti, hogy a rang, a vagyon, a társadalmi státusz hordozójaa férfi, tehát forrása az APA, tehát ezekben a társadalmakban azapa személyének a verifikálhatósága élvez maximális elsőbbséget. Igen, még az esetleges érzelmi és érzéki szempontok előtt is! Ezekben a társadalmakban az elfojtás, a korlátok oly erősek aaz öröklés joga miatt, hogy a nők vágyainak a semmibe vétele,esetleges korlátozása, egyenlőtlen elbírálása is sűrű betonbaágyazott alappillér. Elég ha példaként Afrika egyes területeinburjánzó csiklóeltávolításra gondolunk!

A matriarchális társadalmakban pont fordítva, a nők, az anyákvoltak a társadalmi rang megtestesítői, azonban a szüléskor azanya személye egyértelmű – legalábbis legutóbbi inrormációimszerint, ha a lombikbébis béranyaság esetén fellépő esetlegesgondatlan pipetta elmosával kapcsolatos orvosi műhibákat nemtekintjük tipikusnak a több ezer évvel ezelőtti szinten lévőkultúrákban. :-). Az apa kiléte ezért másodlagos, és ezért a monogámszexuális preferenciák sem érvényesültek. Sokkal felszabadultabb,korlátoktól mentesebb kultúrák voltak a matriarchális társadalmak,jókora promiszkuitással „megáldva”.

Most egy villám tesztkérdés: melyik társadalmi modell azéletképesebb??? IGEN! Nyert! A frusztrációkra építő, a patriarchálismodell! Aki frusztrált, az sokkal többet dolgozik, erősebbgazdaságot épít, hatékonyabb fegyvereket készít, és legyőzi azt,aki boldog … és harmóniában él és emiatt nem annyira fejlődik. (Lásd: Filozófia tankönyv 4. oszt. : tézis-antitézis->protézis. Ja, ez a fogorvosnál van … 🙁 Helyesen: szintézis. )

Tehát meg is kockáztathatnánk egy olyan állítást is, miszerint azemberi civilizáció a szexuális frusztráció mellékterméke. (Ezzel a szublimációs elméletektől nem is járnánk túl messze,de mivel én fizikus vagyok végzettségemet tekintve, nempedig szociológus, jobb, ha itt most semmit sem kockáztatok … inkább a Lovin 200 Ft-ot 🙂

Tehát az, hogy mi helyes, és mi nem, az erősen viszonyításkérdése, társadalmi szokások kérdése. Az erkölcs társadalmi ésnem abszolút kategória. Az ószövetségben pl. a meghalt testvérfeleségét meg kellett az életben maradot fivérnek termékenyíteni. Ezzel együtt nem ajánlanám, hogy pl. a Kedves Olvasó afivére halotti torán ajánlatokat tegyen a gyászoló sógornőjének. Még ha izraelita vallású, akkor sem. Szóval változnak az idők, változnak az erkölcsök.

5.

KONKLÚZIÓ

– amit természetesen leszűrhetünk anélkül, hogy a megelőzőfejtegetésekbe akár egyetlen pillantást is vetettünkvolna. :-)Igen. A mai civilizáció arról szól, hogy minden bonyolult,egyre tünedeznek el a sémák, egyre több és többdologban kell döntenünk. Hogy is mondja Sting? Be yourself, no matter what they say! (Légy Önmagad, ne törödj vele, mások mit mondanak! )Sting nem mond igazat. You MUST be yourself! MUSZÁLY Önmagad legyél! Amióta a Darwinisták lejöttek a fáról, azidealisták pedig elhagyták a Paradicsomot,van EGO-nk, és dönteni MUSZÁLY! Egyre többet és többet – ahogy a világotelbonyolítjuk magunk körül. A mai életbendöntések tucatjait kell naponta meghoznunk. Aminek a felelőssége egytől egyig minket terhel. A társkapcsolatok mélysége és milyensége iskompromisszumok művészete. Kompromisszum amegszerzendő tapasztalatok mennyisége és azmegélhető élmények mélysége között. Erről szól az élet.

Kedves Olvasó, Bölcs Választásokat kívánok Neked,és nem csak a magánéletedben.

2 hozzászólás

lustprinzip2003. április 23. 00:00

A cikk állításai közül az egyikkel mindenképpen vitáznék:az önmegvalósítás ugyan az egoval kapcsolatos,de szorosan köt?dhet mások öröméhez,érdekeihez-mint pl egy nagy sport-,v. politikai siker-tehát nem feltétlenül önz? dolog.
Abban persze igaza van a cikkírónak,hogy az önmegvalósítás nem egy konfuciánus érték.
Hogy a civilizáció a nemi frusztráció mellékterméke:ez megfelel Freud elgondolásának,azzal a külöbséggel,hogy ? fordított viszonyt tételezett föl:szerinte a civilizáció okozza a frusztrációt”az ember egy rész bizonságért egy rész boldogságot cserélt”(Rossz közérzet a kulturában)-s ebben az elméletben fontos szerepe van a szublimációnak-mint err?l a cikkíró is említést tesz.
De Freudnak-s vele együtt a cikkírónak-csak akkor
lehet igaza a civilizáció és az elfojtás kapcsolatát illet?en,ha helyes Freud el?feltevése,a libidóelmélet.
Ami azt jelentené,hogy az elfojtott nemi energiák valóban át tudnának alakulni barátsággá,illetve a közösség iránti jóindulattá,s a civilizációnak ezekre a pozitív energiákra oly nagy szüksége van,hogy csak ezért korlátozza az egyén szexualitását(Freud:Tömegpszichológia és énanalízis)
Érdemes lett volna erre talán az írónak részletesebben kitérnie

ismeretlen2004. október 19. 00:00

“- Ha úgy gondolkodunk, mint egy ismer?söm: csak a nagy ?-nek tartogatja magát – idestova több mint 30 éve … milyen tapasztalatokkal fog egy esetleges kapcsolatban bírni??? IGEN, mondjuk ki, „piszkozatokra” is szükésg van egy kapcsolathoz.
Egy teljes élet elrontásának a receptje: végy egy jóindulatú, ámde tapasztalatlan ifjút, házasítsd meg idejekorán, adj neki 10 évet, és egy elvált, tucatnyi lelki sebb?l vérz?, gyanakvó embert kapsz eredményül az esetek 99%-ában. (A maradék 1% a mérési hiba! 🙂
Igenis, tapasztalatok szerzésére SZÜKSÉG VAN!”

Ez a három bekezdés nem teljesen érthet?. Márhogy az eleje és vége között nem értem az összefüggést.
Mindenesetre a tapasztalatok szerzésének ellentmond a cikk eleje a Nagy ? megismerése résznél (egy test a sok közül). Szerintem, legyen akármilyen eretnek állítás is, az egyén szexuális tapasztalatai, kultúrája nem befolyásolja a helyes, vagy ideális társ kiválasztását. Annál inkább fontos egyfajta szociális érzékenység, képesség. Hogy is írjam? Aki kell?képpen ügyesen épít és gondoz emberi kapcsolatokat, annak jó esélye van, hogy kevés lehet?ségb?l is biztosan megtalálja a megfelel? partnert, mint annak aki csak vaktában lövöldözik és beborul mindenki ágyába (ez volna szexuális szabadosság, nemde?). A szexuális kultúra pedig már a megfelel? játszópajtással fejleszthet?.

“- Az evolúcióval foglalkozó elméletek már régóta fújják, hogy a férfiak számára a genetikai állomány továbbadására a promiszkuitás a legjobb stratégia, de éppígy könnyen belátható, hogy a n?i h?tlenkedés is javítja az anya génállományát hordozó utód túlélési esélyeit. Aki nem hiszi, olvasson utána! 🙂
Nos, ha az embert, mint az evolúció csúcsán álló állati egyedet nézzük, akkor abszolút „megbocsájtahtó” a „logikus”, a régen megtanult, és a túlélésért harcoló génekbe vés?dött h?tlenkedés.”

Igen. Több, mint biztos, hogy ha az evolúciós elmélet szemszögéb?l nézzük, akkor a h?tlenség génje tuti befutó. Hozzáteszem, biztos van létjogosultsága, de az evolúció több ezer éves folyamat, zsákutcákkal.
A nagy hal is megeszi a kishalat, utánna meg lesajnálóan mosolyog, hogy “ez az evolúció útja gyerekek!”. Nem tudja még, hogy a Föld története tele van kihalt csúcsragadozókkal. Ide kívánkozik egy, talán még jobb érv, a nemi betegségek, kiemelten az AIDS jelenléte. Szóval, aki úgy gondolja, mint öntudattal rendelkez?, emberi lény, hogy a h?tlenség génjére hallgat, ám tegye. Fülelek. Azt hallgatom, hogy mit válaszol a “h?ség” génje.

obor@eposta.hu

Szóljon hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

A megjelent cikkek és hozzászólások a szerzők szellemi tulajdonát képezik, sokszorosításuk vagy bármilyen felhasználásuk kizárólag írásbeli engedéllyel lehetséges. Minden cikk és hozzászólás tartalma kizárólag a szerzők magánvéleménye, mely független A Lélekben Otthon szerkesztőségének véleményétől.

A portál készítője és karbantartója: Wired Studio