Egyre többen vannak, akik az Internet segítségével keresnek pszichológiai segítséget. Talán azért is olyan népszerű az internetes tanácskérés, mert sokan szeretnének ugyan pszichológussal vagy pszichiáterrel beszélni, de éppen az első lépés megtételét érzik a legnehezebbnek. Mások egyszerűen csak nem tudják, kihez fordulhatnak, vagy azért haboznak, mert nem biztosak abban, hogy el kell-e menniük pszichológushoz. A szakemberrel való kapcsolatfelvétel gyors és hatékony módszere lehet, ha a tanácskérő egyszerűen csak leül az otthoni vagy a munkahelyi számítógép elé, és elküld egy néhány soros levelet. Az alábbiakban a http://tanacsadas.zoltanvass.hu címen működő ingyenes pszichológiai tanácsadás néhány tapasztalatát adom közre.
Néhány évtizeddel ezelőtt senki sem hitte volna el, hogy mennyire átalakul a világ az Internet megjelenése miatt. Ma már világosan látjuk, hogy a folyamat megállíthatatlan, sőt egyre gyorsul. A világháló egyre jobban részévé válik mindennapi életünknek is. Mindez a pszichológiát is átalakítja, mert olyan kérdéseket vet fel, amire nem lehet elkerülni a választ. Ezek közül gyakorlati szempontból talán a legfontosabb az online terápia. ill. tanácsadás problémája. Bár a pszichológus és a kliens közti személyes találkozás nem pótolható levelekkel, a pszichológus tanácsadási lehetőségeit nyilvánvalóan kiterjeszti az internetes kommunikáció. A telefonos tanácsadás, SOS-vonalak és krízisintervenció példája megmutatja, milyen nagy igény van a pszichológiai segítség minden formájára, és hogy milyen sokat tud segíteni a szakember akkor is, ha személyes jelenlétre nincs módja.
Az e-mail, chat vagy online messenger révén lefolytatott konzultációnak természetesen megvannak a maga korlátai. A pszichológus nem tudja például a kliens állapotát olyan alaposan felmérni, ahogyan arra személyesen lenne mód, és az egyetlen csatornára szűkített kommunikáció sok félreértés lehetőségét hordozza magában. Az Internet klasszikus pszichoterápiára ezért nem javasolható. Alkalmas azonban pszichológiai tanácsadásra, azaz általánosabb természetű tájékoztatásra, az első kapcsolatfelvétel megkönnyítésére, rendelőintézetek és szakemberek elérhetőségének megadására.
Az internetes kapcsolatfelvétel jelentősen kitágítja a tanácskérés időbeli és térbeli kereteit. Nemcsak nagy könnyebbség, de időnként pszichológiailag is sokat jelenthet, hogy nem kell várni, késleltetni és (később esetleg felerősödő) akadályokat legyőzni a kapcsolatfelvételhez, hanem rögtön meg lehet írni a levelet. A betűk formájában történő önfeltárás emellett azoknak is könnyen megy, akik szóban még nem volnának képesek erre. A tanácskérő így azt is szabályozhatja, hogy mennyire marad anonim és mit fed fel önmagából. Nagyon sokan vannak, akik csak ebben a formában merik megkérdezni, amit igazán szeretnének, vagy csak ezen az úton tudnak eljutni odáig, hogy egy szakemberrel felvegyék a kapcsolatot, amit aztán már sokkal könnyebben követnek a személyes beszélgetések.
Az internetes tanácsadás részleteiről érdekes tanulságokkal szolgál a http://tanacsadas.zoltanvass.hu címen működő, ingyenes tanácsadási oldal. Működése nagyon egyszerű: az oldalon egy űrlap és egy rövid ismertető szöveg található. Az űrlap egy megszólítási nevet kér, majd a tanácskérő egy szöveges mezőben leírja kérdését, és ezt egy gomb megnyomásával küldi el. Ha a levélíró szeretné, egy legördülő menü segítségével kiválaszthatja, hogyan kéri a választ (saját e-mail címére, más e-mail címre, szeretné a kapcsolatot inkább telefonon felvenni stb.).
A legtöbb tanácskérő először egy óvatos, tapogatózó levelet küld el, amely átlagosan 3-4 sorból áll, és meghatározott szerkezetet mutat. Az első mondat általában hivatkozás arra, hogyan találta meg a levélküldő a tanácsadási oldalt. A második mondatban a legtöbben annak érzik szükségét, hogy megadják az életkort, a nemet, a családi állapotot és a foglalkozást. A következő mondatokban a tünetek leírása szerepel. A levél utolsó sora mindig konkrét kérdést fogalmaz meg.
A levelek stílusa nagyon udvarias szokott lenni, sokszor tartalmaz mentegetőzést amiatt, hogy a tanácskérő egyáltalán elküldte a levelet. Ez mutatja, hogy milyen belső akadályokat kell leküzdeni a levélírónak ahhoz, hogy felvegye a kapcsolatot szakemberrel. Érdekes paradoxon, hogy a búcsúzó formulákban mégis szerepel a felszólítás a minél gyorsabb válaszra, ami érthető is, hiszen a leveleket a megoldás vágyának feszültsége, a változtatás igénye motiválja.
A levelek tartalma általában háromféle szokott lenni: (a) specifikus, rövid kérdés, (b) tüneti leírás, amellyel a kliens állapota súlyosságának és a pszichoterápia szükségességének általános felmérését kéri, (c) információkérés segítő szakemberekről, ambulanciákról, intézményekről.
A tanácskérők elsőként említett csoportjába tartoznak pl. azok a serdülők, akik csak ebben az anonim formában mernek megkérdezni szexualitással, barátnőkkel, droggal, alkohollal kapcsolatos kérdéseket. A második csoportba tartozó, tüneteket leíró levélből van a legtöbb, ezek közül is a depresszió és a generalizált szorongás a leggyakoribb, majd a pánikszindróma és a különböző fóbiák tünetei következnek. A párkapcsolati problémák is gyakoriak, például a „harmadik” felbukkanása, a magányosság, a „vele vagy nélküle” kérdése vagy a kóros féltékenység. A tünetek megítélésének lehetőségét természetesen korlátozza a személyes kontaktus hiánya, „vakdiagnózist” vagy „távdiagnózist” a pszichológus a szakma szabályai szerint nem adhat. Benyomást alkothat viszont az intervenció sürgősségéről és a probléma általános típusáról, ami az esetek nagy részében elegendő ahhoz, hogy az első lépések megtételében a szakember segítséget adjon. Vannak, akik egy konkrét terápiás módszert (pl. Gestalt-terápiát vagy pszichoanalízist) keresnek; ezekben az esetekben érdemesebb olyan pszichológust javasolni, akivel a tanácskérők személyesen beszélhetnek, mert a terápiás módszer kiválasztásához olyan szempontokat is figyelembe kell venni, amelyeket csak a szakember tud felmérni.
A levélírók legnagyobb hányada budapesti, utánuk következnek a vidéki és a külföldön élő, magyar, ill. magyar származású tanácskérők. Az életkori megoszlást tekintve a nők vannak többségben (78%), közülük is a 20-30 év közöttiek. Hétvégén kevés levél érkezik, inkább munkaidőben, napközben szeretik „elintézni” ezt a levélírást az emberek. Egy-egy tanácskérővel átlagosan 3-4 levélváltás történik, amíg tisztázódik a probléma, vagy eljut a levélíró a megfelelő szakemberhez.
A tanácsadás során megfigyelhető egy érdekes effektus: már a kapcsolatfelvétel puszta tényétől is elindulhat egy gyógyulási folyamat. A kérdések megfogalmazásához például le kell írni röviden a problémát, átgondolva és megfogalmazva olyan módon, ahogyan azt a „belső beszéd”, a ki nem mondott gondolatok nem teszik lehetővé. Amikor a nehezen megfogalmazható érzéseket betűk formájában, kívül látja viszont a tanácskérő, akkor már tárgyilagosabban viszonyulhat hozzá. Ez az ún. externalizációs hatás lényegében ugyanaz, ami a beszélgetésen alapuló és a nonverbális (pl. művészeti) terápiáknak is a legfontosabb hatótényezője: a belső, diffúz, formátlan tartalmak külsővé tétele és strukturálása.
A kapcsolatfelvétel pozitív hatását nagymértékben fokozza, ha a levélírónak sikerül kezdeti lendületét megtartania, és rövid időn belül eljutnia pszichiáterhez vagy pszichológushoz. Sokan számolnak be a kapcsolatfelvétel után a tünetek javulásáról és a megkönnyebbülés érzéséről. Ez az esetek egy részében pozitív önbeteljesítő jóslattá válik: a tüneti javulás pszichés energiát szabadít fel, ami tovább segíti a gyógyulást. A tanácskérő elmegy például társaságba, vagy visszatér a futáshoz vagy a tornához, ami tovább energetizálja a személyiséget. Ezekben az esetekben a pszichológusnak csak a támogatás a feladata, a beteg „magától” lesz egyre jobban. Természetesen nem minden esetben történik „spontán gyógyulás”; a probléma típusának és súlyosságának függvényében többféle kimenetel is elképzelhető.
A tapasztalatok szerint sokan fogadják örömmel az Internet új lehetőségeit. A legtöbben nagyon egyedül érzik magukat problémájukkal, és kifejezetten megkönnyebbülnek, amikor eljutnak végre a pszichológushoz. Gyakran előfordul, hogy a tanácskérő régóta tervezi, hogy felkeres egy szakembert, de valahogy mégsem jut el az első telefonhívásig. Az Interneten böngészve azonban véletlenül ráakad a honlapra, és ez már elegendő ahhoz, hogy megtegye a gyógyulás felé vezető első lépést.
Dr. Vass Zoltán
pszichológus, egyetemi adjunktus,
módszerspecifikus terapeuta
e-mail: tanacsadas@zoltanvass.hu
honlap: http://tanacsadas.zoltanvass.hu
Tisztelt Tanár Úr!
Kétségbeesve írok mert teljesen összeomlottam. 45 éves házas vagyok, két fiam van és hat unokám.
Negyven éve dolgozom orvosként egy kis faluban. Igazi társaságunk nincs mert az ivócimboraság nálunk nem ment.
Fél éve beléptünk férjemmel a Psychogalaxy- ba, amelynek tesztjeit mindketten kitöltöttük.
Az én rajzelemzésem tökéletesen fedi lelki állapotomat amely nagyfokú magányt mutat. Életem központja családom, férjem és munkám volt, más kapcsolataim felületesek bár szerteágazóak. A teszt változtatási igényt mutatott férjemmel kapcsolatban, akivel a rengeteg munka mellett kevés id?t tudtam együtt tölteni.
A férjem is kitöltötte az „életem legfontosabb dolgai” tesztet, amely a következ?t mutatta:
1 . partner („nyugalom”)
2. csoport („muzsikálás”)
3. partner, szexuális partner, barát(n?) („szrelmi aktus”)
4. partner, szexuális partner, barát(n?) („függetlenség”)
5. feleség („fizikainállapot”)
6. partner, szexuális partner, barát(n?) („szaglás”)
7. partner („alkat”)
8. barát („barátság”)
9. szerelem („jóközérzet”)
10. partner, szexuális partner, barát(n?) („azonos elvárárások”)
Ezek után teljesen összeomlottam, hogy fizikai állapotnak (házvezet?n?) min?sített.
Dühkitöréseim voltak, melyet tízen négy évvel ezel?tti viszonya is befolyásolt, mert férjem a nemi betegségt?l való félelmében mert nemi aktust folytatni, a benne felgy?lt feszültséget pedig én kaptam meg mint a juhász szamara.
A Psycogalaxiban megismerkedett egy 18 évvel fiatalabb n?vel, akinek beceneve azonos volt az én gimnáziumi becenevemmel. Ezért szólította meg. Eleinte hetente majd naponta esetleg többször írtak egymásnak kellemes baráti leveleket, amelyekr?l tudtam és kés?bb el is olvastam.
Férjem kezdeményezésére elkezdték egymást keresni az IWIW- en, és meg is találták egymást. Négy –öt éves fényképek alapján egymásba szerettek, bókolgattak egymásnak. Egy férjemmel együtt töltött hétvégénk után elküldte neki engesztelésül azt a képet, amely kedvenc virágomról „büszkeségemr?l” készült. Ez lett kés?bb a Psichogalaxyban az avatárom mert elfelejtette nekem elmondani, hogy ezt a képet legújabb szerelmének küldte. Tette ezt úgy, hogy negyvenöt évi házasság alatt nekem nem hozott soha virágot. Még arra sem vette a fáradtságot hogy a kertben valami gazt letépjen nekem. Az ajándékokat úgy intézte el, vegyél magadnak valamit.
A hölgy kezdeményezésére skypolni kezdtek napi két három órát, miközben én is itt tartózkodtam a kertben.
Tíz órakor berohant férjem a kertb?l „dolgozni”( skypolgattat), az adóbevallás, a csekkek feladása pedig elfelejt?dött, bár férjemet már fárasztotta a sok írás mivel ? nem munkahelyén unatkozott.
A skypolásról szóló véleményemet férjem tekintetbe vette és azonnal megszüntette. Mivel a férjemnek írt galaxys levelem egy enyhébb részét a szóban forgó „hölgynek” is elküldtem, sért?dötten kilépett a Psychogalaxsy- ból.
Dühkitöréseim miatt azt hittem, hogy psychotikus vagyok, ezért pszihiáterhez fordultam, akit jól ismerek és megbíztam benne. Azt mondta, hogy kissé túlértékelem a tesztet, és ezt a chat-es szerelmet mert ugyan érthet? és indokolt de túlzott a reakcióm. Antidepresszánst es Xanaxot szedek.
Vidéki utunkon elmentünk misére abba a templomba, ahova gyermekkoromban jártam. Könnyes szemmel fogtunk egymással kezet, úgy éreztem ez negyvenöt évvel ezel?tti eskünk meger?sítése. Hideg zuhanyként ért, hogy két nappal kés?bb freemailen azt írta , levelezzenek ezután itt, ahogy megkapta a levelet rögtön letörli.
A történtek után úgy éreztem, nem biztos hogy férjem mellett tudok maradni, vagy elmegyek egyedül vidékre orvosnak, ahol nagy szükség van még rám, vagy zárdába vonulok ( ha megtépázott hitem ennek nem akadálya).
Szeretteimmel szüleim és anyósom sírjánál ezt gondolatban megbeszéltem, mert kimentem sírjukhoz a temet?be, és ott meditáltam. Úgy éreztem, hogy azt szeretnék, ha családommal maradnék. Kértem ?ket hogy miel?bb küldjék a „meghívót” mert így nem tudok és nem akarok élni. Öngyilkos nem leszek, mert hat unoka szeretet Nagyija nem mutathat ilyen példát.
Keservemet jeleztem a galaxyn is, csak egy jó szándékú laikus reagált, pedig írtam a szerkeszt?knek is.
Kérem, mint a tudományos kutatás egyik jelent?s szerepl?je jelezze a kutatás irányítóinak, hogy a kutatás erkölcse megköveteli, hogy segítsenek azoknak, akik azzal szembesülnek a kutatás során tudomásukra jutott információk alapján, Úgy érik, és azt a visszajelzést adják, hogy életük felesleges és kárba veszett volt. Akinek nincs ilyen visszatartó ereje, már öngyilkos lehetett volna.
Türelmét és esetleges segítségét köszönöm.
Delinna (teljes nevemet nem közlöm, mert férjemet zavarná, ha esetleg mások is megtudnák hogy házasságunk nem idilli, hanem szerencsétlen)