Dr. Rodé Magdolna: Virtuális medicina – előnyök és hátrányok

Kép nagyítása kattintássalA világon sok egyetem létesített virtuális egyetemet, amely fokozatosan átveszi az adminisztrációs feladatokat, biztosítja az oktatási anyagokat. Igen fontos itt az oktatók, az adminisztratív személyzet és a hallgatók közötti szoros online együttműködés, visszajelzés. Az Internet legfontosabb lehetősége, hogy növelhető a segítségével a tanulási folyamat eredményessége: egy-egy témát a maga teljességében mutat meg. Ez a problémára alapozott internetes oktatási program, amelyet már az első évfolyamon alkalmaznak. A hallgató megszerzett ismereteinek megítélésében is fontos szerepe van a komputereknek.
Az információk kezelése igen fontos készség a tényekre alapozott medicinában (evidence based medicine – EBM) is. A hallgatóknak (nekünk, idősebbeknek is ajánlott) azt is meg kell tanulniuk, hogyan igazodjanak el ebben az információs tengerben. Ehhez a könyvtárosok, informatikusok nyújthatnak segítséget.

A komputeres és információs technológia ma már a tananyag szerves része, mert napjainkban sok (és egyre több) esetben az orvos-beteg közötti kapcsolat is így valósul meg a világ egyes helyein. Egyes orvosi weboldalakon esetismertetések is találhatók, alkalmanként lehetőséget adva a hozzászólásra. Ez a módszer a kollaboratív munka kialakításához is hozzájárul, ami a klinikai munka alapvető eleme. Nagy lehetőség az interaktív virtuális realitáson alapuló szimulálás, amelynek segítségével különféle klinikai ténykedések (katéterezés stb.) tanulhatók meg. Mindehhez csatolható a Medline, vagy más adatbázis segítségével történő irodalomkutatás. Évente kb. 2 millió orvosi vonatkozású közlemény – oktatási és tudományos anyag – jelenik meg esetleg nyomtatásban nem is, csak Interneten.

Az orvoslás mindennapjaiba is bevonult az információs technológia. Az USA-ban az orvosok több, mint 90%-a, Németországban 65% internetezik rendszeresen. Magyarországon 20% körüli ez az arány. Az igény nálunk is egyre növekszik és robbanás várható.

A WebDoki (www.webdoki.hu) a magyar orvosok ingyenes információs és szolgáltató portálja. Folytonosan frissített hírlevele közzé teszi a megjelenéssel egy időben az új egészségügyi jogszabályokat, egészségpolitikai híreket stb., amire a gyakorló orvosnak a napi munkájához szüksége van. Lehetővé teszi a kollégákkal való eszme- és információcserét. A WebDoki Akadémia segítségével szakmai továbbképzésre is mód nyílik.

A Szociális és Egészségügyi Minisztérium honlapjáról tájékozódhatunk pályázatokról, a kórházak mintegy felének is van saját honlapja. Örömteli újdonság a Madarász Gyermekkórház nagyközönségnek szánt www.babaszoba.hu nevű internetes oldala, amely újszülött és 3 éves korú gyermekek szüleinek szól interaktív szolgáltatásokkal. A nagy sikerre való tekintettel 7 szobában (7 szobás chat flat) lehet folyamatosan konzultálni, e-mail-en kérdéseket feltenni a kórház szakorvosainak. 18 témacsoportba sorolva több száz érdekes cikk foglalkozik e korosztály problémáival és számtalan hasznos tipp található meg a baba egészségével és fejlődésével kapcsolatban.

Az internetes kommunikáció további lehetősége a videokonferencia, a folyamatos továbbképzési programok, a telemedicina. Napjainkban a magas színvonalú gyógyításban egyre több speciális szaktudással rendelkező orvos vesz részt. Egymás közti kommunikációjuk alapjai a korszerű számítástechnikai eszközök és infokommunikációs megoldások. A betegellátó szervezetek informatikai rendszerében az adatok bárhonnan és bármikor lekérdezhetők, akár mobil eszközökkel is, másrészt a világháló számos lehetőséget nyújt a gyógyító és ápolási munkában is. A betegellátás megváltozott gyakorlata (így a telemedicina: pl. telediagnosztika, telekonzilium) minőségi változást eredményez az orvos-beteg viszonyban is: a tekintélyelvű beteg-orvos kapcsolat helyére a megosztott döntéshozatal kerül. A háziorvosok számára lehetővé fogja tenni, hogy a nap bármely szakában online kapcsolatba lépjenek a kórházi szakemberekkel. 2004-től, amikor az Európai Unió tagjaivá válunk alkalmazkodnunk kell a gyógyítás területén is a szigorú EU követelményekhez, amelyben a betegadatok kezelése és a kórházi információs rendszer használata is alapvető követelmény .

A weboldalakat aszerint ítélik meg – pl. a TV programok mintájára -, hogy hány látogatója volt. Minél többen voltak, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy anyagi ellenszolgáltatásért hirdetéseket helyezzenek el rajtuk. A tudományos és oktatási anyagot tartalmazó oldalak alkalmasak arra is, hogy marketinges eszközként növeljék a hozzájuk beteget beutaló orvosok, vagy a hozzájuk forduló betegek számát is.

Egy tanulmányban azt vizsgálták, hogy mennyire veszik igénybe az Internetet ismeretszerzés céljából a szülők, ha beteg a gyerekük és orvosnál is jártak. Egyúttal ez a felmérés a nagy-britanniai Internet-hozzáférésről is tájékoztatott és nem utolsó sorban az orvosok viszonyulásáról a kérdéshez. A szülők kb. 70%-nak volt PC-je, a felének volt Internet-hozzáférése is. 22% nézett utána a gyermeke problémájának (a betegségről, kezeléséről, prognózisáról érdeklődött, hogy más véleményt is megismerhessen a gyerek orvosáén kívül). Tapasztalataikat általában hasznosnak minősítették. Az egészségügyi személyzet 6%-ban ajánlotta, hogy keresse fel a problémájával az Internetet, de a szülők 88% úgy gondolta, jó lenne, ha az orvos megadott volna címeket is, hogy hol nézhet utána a bajnak. 34% szívesen megbeszéli/né az orvossal, amit az Interneten olvasott a problémáról. Ők a kisebbség, de sokuk hasznosnak mondta a megvitatást. Az orvosoknak fel kell készülniük a szolgáltatásuknak ilyen kiegészítésére, mert a betegek ezt egyre inkább el fogják várni. Az internetes orvosi tartalmú oldalakat természetesen laikusok is megtekinthetik, és ezáltal elvileg tájékozottabbakká válhatnak, de egyúttal nagy a félreértések veszélye is. A beteg nincsen ugyanis abban az állapotban (adott esetben még akkor sem, ha egészségügyileg képzett!), hogy objektív lehessen. Jogos az orvosok aggodalma amiatt, hogy az Interneten megjelenő információk esetenként nem elég pontosak, sőt félrevezetők is lehetnek, egyenesen hibásak. Hozzáteszem: kellő segítség (vezetés) hiányában meg is ijeszthetik a családot. Néhányan azt tapasztalták, hogy az orvos nem érdeklődött az Internet iránt, vagy túl sok dolga volt ahhoz, hogy megbeszélje a szülővel az olvasottakat. Az Internet-használatnak a pediátriában még sovány a szakirodalma és főleg az orvos hasznára fókuszál, nem a betegére. Mindenesetre fel kell készülni rá mind lelkileg, mind materiálisan (gépekkel).

A védőoltások a biomedicina és a közegészségügy egyik legnagyobb eredményének tekinthetők. Míg mi, orvosok örömmel üdvözöljük, ha újabb védőoltásokról értesülünk, az USA-ban a szülők 25%-a úgy véli, hogy a gyerekek túl sok vakcinát kapnak, ami gyengíti az immunrendszerüket. Magyarországon is tapasztalható ellenállás. A mai fiatal szülőknek azért nincsen veszélyérzete, azért értelmezik tévesen a jogaikat, mert azok a betegségek (pl. gyermekbénulás) amelyek ellen a védőoltások szolgálnak, éppen a védőoltások hatására, ma már eltűntek. Ráadásul minden gyermeknek joga van az egészséges élethez, a korszerű egészségügyi ellátáshoz, ami védőoltások nélkül elképzelhetetlen. Az Interneten találhatók olyan antivakcinációs (!) honlapok, amelyek azt állítják, hogy a védőoltások (főleg az MMR és a DPT) „idiopatikus” betegségekhez vezetnek, mint az autizmus, a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS), immundiszfunkciók, diabetes mellitus, allergiás rhinitis, asthma, ekcéma. Azt is felvetik, hogy a vakcinálási politikát a profit motiválja. Sok adat található az Interneten emellett arról, hogy vakcinálás helyett alternatív medicinális eszközökkel lehet az egészséget biztosítani. Az orvosoknak népszerűsíteniük kell a védőoltásokat, mert ha egyszer elfogy a csoportimmunitás, bekövetkezik az elmaradás katasztrofális hatása. A szülők meggyőzéséhez szükséges azon gyermekek képeinek és történeteinek felhasználása, akik oltással megelőzhető betegségek miatt szenvedtek károsodást. A Védőoltást Gyártók és Forgalmazók Egyesületének ezért az a célja, hogy megkönnyítse és elősegítse a hatékony és sikeres információcserét, bővítse a lakosság ismereteit a védőoltásokról és a velük megelőzhető fertőző betegségekről (www.oltas.hu). Bizonyos országokban, ahol elhagyták a védőoltásokat, vagy a rendszerváltozás kapcsán romlott az „oltási fegyelem”, nő a fertőző betegségek előfordulása (különösen a tbc, de másoké is, így pl. a diftériáé is) és ezzel onnan a behurcolás veszélye. Éppen most, amikor sokan utaznak olyan országokba, ahol még nagy járványok vannak, nem időszerű a védőoltások elhagyása.

A tömegmédiumok és az (ön)gyógyszerelés

Fogadást kötött Mátyás király bolondja a királlyal, hogy a legtöbben a gyógyításhoz értenek. Felkötötte az arcát, mintha a foga fájna. Úgy is lett, ahogy a bolond mondta. Mindenkinek volt tanácsa, hogy mit tegyen. A bolond megnyerte a fogadást.

A hírközlő médiumok fontos és sokszor hasznos szerepet játszanak az egészségről, a betegségekről és a gyógyeljárásokról szóló ismeretek terjesztésében. Ma még nem tudjuk felmérni az Internet jövendő hatását. Egészségportálok szólnak betegségekről, életmódról, gyógyszerekről, tesztekről, értékelésekről, forrásokról, betegközösségekről. Sokszor kétséges azonban a tömegkommunikációban megjelenő orvosi és egészségügyi információk minősége.
Másfelől az Interneten elérhető betegtájékoztatókkal, gyógyszermarketinggel nőhet a beteg felelősségvállalása, felelősségtudata. Az előtérbe kerülő öngyógyítás mérsékelheti a háziorvosok munkaterhelését, de egyszersmind erősítheti a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazásának a gyakorlatát. Továbbá ez az öngyógyszerelő-öngyógyító gyakorlat csökkentheti a beteg állapotának nyomon követésére, a szűrésre, az egészségnevelésre alkalmas lehetőségek számát is. Az önállóság veszélyes is lehet, ha a beteg rosszul méri fel a helyzetét. Az öngyógyítás, öngyógyszerelés, orvosi rendelvény nélkül kapható medicinák fogyasztásának kultúrája hazánkban még nem alakult ki. Létrejötte egyaránt szolgálja a beteg, az orvos, a gyógyszerész és az állam (financiális) érdekeit, de nem könnyű, nem is mindig helyes a gyógyszereléssel kapcsolatos döntést a betegre, az alapellátásban dolgozó más munkatársra, vagy a gyógyszerészre hárítani.

Az államnak financiálisan érdeke az öngyógyítás, mert kisebb egészségügyi problémák esetén átháríthatja a társadalombiztosításról a felelősséget a betegre. A beteg azonban alkalmatlan a döntésre, mert nem szokványos fogyasztó, nem képzett abban, hogy a tünet alapján eltalálja a konkrét betegséget, megtalálja a betegségére legalkalmasabb gyógyszert, megállapítsa, hogy ez az ő számára is alkalmas-e, több, más-más fantázianéven szedett gyógyszerrel nem adagolja-e túl a medicinát, mennyi ideig szedje, étkezés előtt, közben, vagy utána, milyen élelmiszert kerüljön stb.

A világhálón vásárolt bármilyen orvosságot, terméket az illetékes hatóságok nem ellenőrzik, szennyezettek lehetnek, pl. koffeinnel, warfarinnal, dietilstilbösztrollal, nincs hozzájuk magyar nyelvű tájékoztató, így nagy veszélynek tesz ki magát, aki így vásárol. A gyakorlat szerint a rossz gyógyszerszedés miatti problémák, nevezetesen a mérgezések, gyakoribbá váltak, és ez a legnyomósabb érv ellene.

A gyermekkorban gyakori makacs magas láz esetén amúgy is nagy a kapkodás veszélye. Az Interneten szabadon hozzáférhető gyógyszerek nyakló nélküli alkalmazása ezt csak fokozza. Ismeretesek a szakirodalomból, pl. a paracetamolt támogató írások, de a tragikus kimenetelű mérgezésekről szóló beszámolók is. Még azokban az országokban is visszavonták néhány „egyszerűnek mondott” láz- és fájdalomcsillapító szabad forgalmazását, ahol azt korábban másutt is forgalmazhatták, mint patikában.

A Gazdasági Versenyhivatal a hazai gyógyszerpiacon érvényesülő versenyszabadságról készült elemzése alapján vetette fel, hogy túlzott az állam beavatkozása ezen a területen és javasolta az EU szabályaival harmóniában a gyógyszert forgalmazó piac teljes liberalizálását. Az Európai Szerződés 129§-a alapján ez a harmonizáció azonban nem tartozik az EU hatáskörébe. Az állam élet- és egészségvédelmi kötelezettségéből következik, hogy adminisztrációs korlátokat állít fel olyan területeken, amelyek fokozott veszélyt jelentenek az élethez és az egészséghez való jog érvényesülésére. Nem lehet tehát kitenni a biztonságos és magas színvonalú gyógyszerellátást a piaci verseny szabadságából fakadó veszélyeknek. Ez ugyanis nem szokványos piac. A beteg nem átlagos fogyasztó, nem várható tőle szokásos fogyasztói magatartás, információra, segítségre, tanácsra van szüksége. A statisztika szerint többen halnak meg helytelen gyógyszerszedés következtében, mint autóbalesetben. Ki felelne azért ha az emberek szakmai kontroll nélkül tömnék magukba a gyógyszereket? A gyógyszerek mellett található tájékoztató ellenére is számos kérdés merülhet fel a betegben, amire a benzinkutas, az áruházi elárusító kislány, akit még köszönni sem tanítottak meg, nem tud válaszolni. Ha benzinkútnál, bevásárlóközpontban is lehetne kapni egyes, gyakran használt, vény nélkül is kapható orvosságokat az megnövelné a fogyasztást (ami hazánkban amúgy is nagy), a hatósági árak eltörlése majd az árak emelkedéséhez vezet, ill. más-más áron juthatnának a betegek a különböző gyógyszerekhez az egyes patikákban. Ha a több márkanéven és eltérő áron recept nélkül, azonos hatóanyagú gyógyszerek kikerülnek az üzletek szabad polcára, megnő az adagolásból, a gyógyszer kereszthatásokból, az allergiából fakadó kockázatok esélye is.

Az emberi egészség kivételes fontosságára való tekintettel a szakmai kamaráknak az a véleménye, hogy az egészségügyi szolgáltatások és termékek piaca csak szabályozott lehet.
Veszélyeket is rejt magában a technológia, ezek közé tartoznak a hálózati kalózok, a betegjogok és a szerzői jogok kérdése.

Az Internettel együtt az üzleti alkalmazásai is rohamosan terjednek Magyarországon. A gyógyszeripari vállalatok is egyre érdekeltebbek a termékeik Interneten való reklámozásában.
A gazdasági reklám fogalma az Internetre és az online szolgáltatásokra is alkalmazható, így a reklámjog rendelkezései minden magyarnak minősülő weboldalra vonatkoznak. A szabályozás azonban jelenleg még sok nyitott kérdést megválaszolatlanul hagy. Minden információért azonban az felel, aki a reklámot közzé teszi. Tapasztalatok szerint az nem elegendő, ha a beteg elolvassa a betegtájékoztatót, mert nem biztos, hogy az információkat meg is érti, össze tudja vetni a helyzetével, egyáltalán helyesen ítéli-e azt meg. Lehetnek előnyei a szabadon vásárlásnak (ami terjedőben van akár tetszik ez nekünk, akár nem), de a rövid távú előnyök (gazdasági megtakarítás, a beteg önállóságának növekedése, az orvos terhelése stb.) hosszú távon nem fognak kifizetődni sem az államnak, sem a betegnek, sem az orvosának.

Gyógyítás másként

A vény nélkül kapható gyógyszerek száma évről évre nő. Az orvostársadalom féltő aggodalommal érzékeli ezt szerte a világon. A világhálón is lehet mind vényre, mind vény nélkül gyógyszereket rendelni. Élelmiszer kiegészítőként, étvágycsökkentőként, vagy közérzetjavítóként kínálnak különböző vitaminokat, gyógyhatású készítményeket (más néven gyógytermékeket), sőt illegális kábítószereket is. Amerikában az elmúlt években az élelmiszer-kiegészítők forgalma 28%-kal emelkedett meg, csaknem 20 milliárd dollárt költöttek rá. Okozhatnak ezek mellékhatásokat, kóros interakciókat is az internetező által már szedett pl. rákellenes, vagy AIDS miatt szedett gyógyszerekkel. Egy kínai tea-féleség pl. vesehám carcinomát okozott azoknál, akik fogyási céllal fogyasztották. Következésképpen a természetes gyógyteák fogyasztása sem veszélytelen. Az, hogy valami természetes, még nem jelenti azt is, hogy biztonságos is.

Egy tanulmány szerint a rákos betegek 50%-a használ alternatív kezelést, mint az akupunktúra, vagy meditáció, vagy gyógynövényeket alkalmaz. Ez a konvencionális orvoslás frusztrációját mutatja. Egy hivatalos felmérés szerint 1999-ben az USA-ban a felnőttek 29%-a használta az alternatív, vagyis a komplementer medicinát és 10% fogyasztott gyógynövényeket, különösen a nők, a krónikusan betegek a magasabb tanultsági és kereseti kategóriákban. Az emberek hiszékenyek, ugyanakkor az egészséges életmód gyakorlásában nem hisznek, pedig az a megelőzés záloga. Viszont szívesen fordulnak természetgyógyászhoz, ha baj van, pedig nem mindegyikük lelkiismeretes. Néhányuk pl. a TV-n keresztül is praktizál.

Magyarországon az alternatív orvoslás legfontosabb irányzata a homeopátia. Interneten népszerűsítik. Szemlélete szerint a szervezet összes működését a belső életerő irányítja, a betegség az életerő egyensúlyvesztésének a tünete. Ezt hagyományos gyógyszerekkel nem szabad elnyomni. A zavart az az őselv állítja helyre, amellyel a betegnek harmóniában kell élnie. A hatóanyagot ásványok, növények, állati testrészek juttatják el a beteghez, megfelelő kiválasztás esetén a beteg minden létező baját meg lehet gyógyítani. Megengedik, hogy hatástalan maradhat a kezelés, de ennek okaként azt jelölik meg, hogy a beteg nem figyelte kellően meg önmagát, vagy a bevételi, vagy gyógyszertárolási szabályokat nem tartotta be kellőképpen. A közreadó felhívja a figyelmet arra, hogy a beteg a kezelés során lehetőséget kap arra, hogy kibeszélhesse magát, őszinte, bizalmas kapcsolatra számíthat a gyógyítójával.

Egyes államokban a természetgyógyászok konvencionális gyógyszereket is felírhatnak, habár nincsen konvencionális orvosi végzettségük/vizsgájuk. Vezethetnek szülést, végezhetnek kisebb műtéteket. A betegek azért fordulnak hozzájuk, mert tőlük időt, elbeszélgetést, érintést és optimizmust kapnak (24). Hazánkban is keresettségnek örvend a természetgyógyászat. Ez is magával hozhatja a betegek számos kérdését, amire tudnunk kell válaszolni. A pacienst nem szabad elmarasztalni, hanem – ha tudomásunkra jut – fel kell világosítani, mert a tudatlansága bajba sodorhatja.

A gyógyszerészeknek inkább többlet jogokat kellene adni, hiszen sokkal nagyobb lehetőségük van egészségnevelésre, mert a statisztika szerint 500000 a napi beteg-gyógyszerész találkozások száma és nagy lehetőség rejlik abban, hogy a szaktudásukat bevonjuk az egészségvédelembe, a betegség megelőzésbe. Kiadhatnának nálunk is – megfelelő tanácsadás kíséretében – pl. esemény utáni tablettát vény nélkül is. Az angliai tapasztalatok szerint, ahol ezt már bevezették, több, mint 30%-kal csökkent a tizenéves lányokra különösen veszélyes művi abortuszok száma.

A gyógyszerészi pálya utalások szerint átalakulóban van. Angliában a kórházi gyógyszerészek már eddig is felírhattak bizonyos gyógyszereket. Ehhez az átalakuláshoz szükség van természetesen a vényírási jog pontos meghatározására és törvényes akkreditálására. A programot majdan az egyetemi képzésbe is be kell építeni.
A nemzetközi sajtó hírt adott róla, hogy megkezdődött a laboratóriumi rutindiagnosztika gyógyszertárba telepítése néhány országban. Miután az öngyógyítás egyre inkább feltételezi a gyógyszerészi szaktudást, folyik időközben a gyógyszerészi foglalkozás integrálódása az egészséggondozásba. Akkora paradigmaváltás lenne/lesz ez, ami nem volt még, amióta a gyári előállítású gyógyszerek megjelentek. A természetgyógyászat lehetőségei közül ez elsősorban a fitoterápia beépülését is jelenti a hagyományos gyógyításba.

Szóljon hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

A megjelent cikkek és hozzászólások a szerzők szellemi tulajdonát képezik, sokszorosításuk vagy bármilyen felhasználásuk kizárólag írásbeli engedéllyel lehetséges. Minden cikk és hozzászólás tartalma kizárólag a szerzők magánvéleménye, mely független A Lélekben Otthon szerkesztőségének véleményétől.

A portál készítője és karbantartója: Wired Studio