Rapp Zsuzsanna: Szervezeti versengés Magyarországon

A rendszerváltást követően a közép
kelet európai országokban- így Magyarországon is- leomlottak a
szocialista rendszer falai, amelyek megvédték a gazdaság szereplőit
az élesedő globális versenytől. 1 Míg hazánkban a
rendszerváltás előtt a versengés ideológiailag tiltott és
elutasított fogalom volt, addig mára a kapitalizmus és a
piacgazdaság koncepciója mellett a versengés és a rivalizáció a
gazdaság legfőbb hajtóerejeként van jelen.

A múltban kialakult stabil gazdasági közeg, az előreláthatóság
és a hosszú távú stabil gazdasági periódusok lehetővé tették a
szervezetek számára, hogy hosszútávon megőrizzék versenyelőnyüket.
Az alacsony követelményeket támasztó gazdasági környezet azonban a
rendszerváltást követően szinte egyik napról a másikra
megváltozott. Magyarországon – ahol viszonylag gyorsan kialakultak
a piacgazdaság alapvető intézményei és jogi keretei- a tőkés
gazdaságra való átállást követően a versengés kulcsszerepet kapott
és az élet számos területét átható fogalommá vált (oktatás,
szervezetek, üzleti élet). 2 Ma a dinamikusan változó
gazdasági környezet, a gyors technológiai változások és a növekvő
innováció állandó nyomást gyakorol a szervezetekre, hogy minél
gyorsabban hatékony választ adjanak a piaci kihívásokra és
megőrizzék versenyhelyzetüket. A versengés (konkurencia harc) során
a szabályok, akárcsak a győzelem kritériumai gyorsan és minden
előzetes figyelmeztetés nélkül változhatnak; így a fennmaradás, a
profit és a versenytársak háttérbeszorítása érdekében a szervezetek
számára szinte bármilyen kreatív stratégia megengedett, amely nem
kifejezetten törvényellenes. 3 A fokozódó versenyben
csak a kellően rugalmas, környezetükhöz gyorsan adaptálódni képes,
innovatív, tanuló szervezetek tarthatják meg a már megszerzett
versenyelőnyüket. A mai gazdasági helyzet egyre inkább megköveteli
a versenytársak közötti stratégiai együttműködést, amely lehetővé
teszi a tagok érdekeink közös képviseletét és védelmét.
Hangsúlyozandó, hogy a gazdasági életben a versengés és az
együttműködés nem egymást kizáró működésmódok, hiszen a mai
vállalatoknak a sikeres működés érdekében mind a versengés mind az
együttműködés előnyeit egyesíteniük kell. Erre utal az új üzleti
stratégiát kifejező co-opetition szóhasználat (“együttműködve
versengés” vagy “versengve együttműködés”), amely
azt jelenti, hogy a vállalatok szövetségesként együttműködnek a
nagyobb piac megteremtése érdekében, és egymás vetélytársaiként
versengenek a nagyobb piaci részesedésért. 4

A magyarországi vállalatok versengéssel és kooperációval
kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló 2007-es átfogó kutatás eredményei
rávilágítanak arra, hogy a hazai vállalati vezetők
gondolkodásmódjában még visszatükröződik a szocialista rendszer
versengés koncepcióra gyakorolt ellentmondásos hagyatéka. A hazai
vállalatok – noha szembe néznek a piaci kihívásokkal és tisztán
felismerik a piaci alkalmazkodás szükségességét- a versengést még
sokkal inkább a gazdasági körülmények nyomására előálló
kényszereként, mintsem a növekedést elősegítő belső késztetésként
élik meg. A szervezetek közötti együttműködési hajlandóság szintén
kedvezőtlen képet mutat, melynek legfőbb okaként a vállalati
vezetők a bizalmatlanságot és a piacgazdaság versengő kényszerét
jelölték meg. 1 Egy másik vizsgálat, szintén rámutatott
arra, hogy a magyar egyetemisták megítélése szerint az üzleti
sikerhez mind a versengés, mind az együttműködés készségére szükség
van – noha véleményük az utóbbira nagyobb mértékben.
5

Szervezeten belüli versengés

A piaci feltételekhez való alkalmazkodás, a lehetőségek
kihasználása és a veszélyelhárítás mellett a szervezetek állandó
megújulási képességének fontos kulcsfeltétele a belső folyamatok
megerősítése. A hosszútávú versenyképesség megtartása szempontjából
rendkívül fontos, hogy a szervezeten belüli verseny konstruktívan,
teljesítményt növelően történjen és, hogy a munkatársak megfelelő
versengési stratégiákat alakítsanak ki. A versengés attól
függetlenül, hogy a szervezeteken belül egyéni, vagy csoportos
szinten valósul meg; jellegét tekintve egyaránt lehet konstruktív,
építő vagy destruktív, romboló erő. 4

Konstruktív – Destruktív Szervezeti versengés

A szervezetek külső versenyképessége és belső hatékonyága
szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy a versengés a
szervezetben hasznos, energiát adó, vagy is konstruktív; vagy
pusztító, energiát felemésztő, azaz destruktív folymatként van-e
jelen? A versengés ma elfogadott többdimenziós felfogása, olyan
értelmezési keretet jelent, amelyben a szervezeten belüi versengés
konstruktív, vagy desturktív jellege számos dimenzió sajátos
kombinációjának függvénye. Egy külföldi kutatás rámutatott arra,
hogy a konstruktív versengés legfontosabb dimenziójának a moralitás
tekinthető, azaz a szabályok betartása és a tisztességtelen
eszközök alkalmazásának hiánya.4 Ezeket az eredményeket
egy 2002- ben magyar üzletemberek körében végzett vizsgálat
eredményei is alátámasztották. A szervezeti versengéssel
kapcsolatban a hazai üzletemberek majdnem 90%-a spontán
megemlítette a versengés moralitás dimenzióját, emellett a
megkérdezetek 75 % -a beszélt a tisztességtelenségről általában,
vagy annak specifikus formájáról ( úgymint korrupció, csalás,
hazugság, valamint egyéb agresszív és kegyetlen módszerek). ”
Az angyal én, ördög ők” felfogás módot tükrözi, hogy az
üzletembereknek csak 18 %-a említette a tisztességes versengést
saját stratégiájaként, míg mindössze 10 % említette, hogy részt
vett tisztességtelen ügyletekben. 2

A konstruktív versengés egy szervezeten belül olyan pozitív
erőként írható le, amely fokozza a szervezeti tagok vállalat iránti
elkötelezettségét, növeli az alkalmazottak teljesítmény iránti
erőfeszítését, elősegíti a pozitív emberi kapcsolatok kialakulását
és pszichés jóléttel jár. A konstruktív versengés következtében a
versengő felek egymásra ellenfélként vagy önfejlődést szolgáló
partnerként tekintenek, elismerik egymás erősségeit, értékeit és
kompetenciáját, valamint nagyobb mértékben működnek együtt. A
szervezeti tagok számára a konstruktív versengés határozottan
serkentő hatású, pozitív élvezetes élmény, ami a kihívásokkal
szemben nem visszatart, hanem nagyobb erőfeszítésekre késztet. A
konstruktív és destruktív versengés a moralitáson túl, irányultság
tekintetében is különbözik. Míg konstruktív versengés során a
rivális felek önmaguk fejlesztésén keresztül igyekeznek a másikon
túltenni, addig a destruktív versengés egyértelműen a másik
legyőzésére irányul. Destruktív versengés során a rivális felek
egymásra ellenségként tekintenek és ahelyett, hogy önmagukból a
legöbbet hoznák ki, a másikat próbálják különböző verbális,
metakomunikatív vagy fizikális eszközökkel háttérbe szorítani. A
szűkös erőforrások, a szabályok megszegése, a tisztességtelen
eszközök alkalmazása (csalás, hazugság, korrumpálás) és a
kiegyenlítetlen esélyek egyaránt fokozzák a versengés destruktív
erejét. A szervezeten belüli destruktív versengés romboló hatású,
hiszen csoporton belüli ellenségeskedést szül és károsan
befolyásolja a teljesítményt és a produktivitást. 4

A szervezet hosszú távú versenyképességének megőrzése és
hatékony működése érdekében a szervezeten belüli rivalizáció
kezelése és a rivalizációs folyamatokban megjelenő többlet energiák
megfelelő mederbe terelése és hasznosítása – vagyis a versengés
konstruktívvá tétele- a szervezeti irányítás egyik legfontosabb
feladatának tekinthető. 6

Munkahelyi versengés és versengés teszt

Felhasznált Irodalom

1 Hamori, B., Szabo, K., Derecskei, A., Hurta, H.,
Toth, L. (2007) Competitive and cooperative attitudes in a
transforming economy. Economic Review, 54 (6), 579-601.

2 Fülöp, M., Orosz, G. (2007) A magyar üzletemberek
és a tisztességtelen versengés. URL: http://www.infoera.hu/infoera2007/ea/versenges.ppt#256,1,Magyar
üzletemberek és a tisztességtelen versengés
(letöltve: 2008,
október 10.)

3 Fahey, L. (1999) Competitors: Outwitting,
Outmaneuvering, and Outperforming
. John Wiley & Sons,
NewYork.

4 Fülöp M. (2006) Egyéni és csoportos versengés a
szervezetekben. In. Mészáros Aranka (szerk) A munkahely
szociálpszichológiai jelenségvilága
. 194-232, Z-Press Kiadó.
Miskolc.

5 Fülöp, M. (2007) Az egyén versenyképességének
lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle. Január. 21-31

6 Fülöp, M. (1993) Versengés a munkahelyeken,
Figyelő, Gazdasági Hetilap, Június 10

Szóljon hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

A megjelent cikkek és hozzászólások a szerzők szellemi tulajdonát képezik, sokszorosításuk vagy bármilyen felhasználásuk kizárólag írásbeli engedéllyel lehetséges. Minden cikk és hozzászólás tartalma kizárólag a szerzők magánvéleménye, mely független A Lélekben Otthon szerkesztőségének véleményétől.

A portál készítője és karbantartója: Wired Studio