Legfontosabb teendők az öngyilkosságok számának csökkentése érdekében

2010 szept 1 | Öngyilkosság

Mottó: „Ha többet tanítunk, kevesebbet kell gyógyítani” – Fodor József

Egyre súlyosabb a helyzet az öngyilkossággal kapcsolatban. Az 1984 óta tapasztalt jelentős csökkenés megállt, és a növekedés elindulására lehet számítani. Az öngyilkosság megelőző programok tiszavirág életűnek bizonyultak, hatásuk pár év alatt elmúlt.

Kalmár S: The contradictions and possibilities of suicide prevention programs in Hungary. www.internetandpsychiatry.com

Bács-Kiskun megyében végzett programok eredménye szerint a vizsgált időszak alatt az öngyilkossági halálozás nagyobb mértékben csökkent mind Baján, mind Kiskunhalason. Bár az elmúlt 23 év alatt az öngyilkosságok száma a megyében 53,5%-ot csökkent (1984: 396; 2006: 184.) (férfi: 47,9%; 265-ről 138-ra csökkent; nő: 64,9% 131-ről 46-ra csökkent), még mindig közel másfélszer annyi áldozatot veszítünk el, mint az országos átlag. Sajnos a csökkenő tendencia megfordult a megyében is. Természetesen nem állítom, hogy minden öngyilkosság legfőbb oka a depresszió, azonban, a nemzetközi és a hazai országos szintű adatokkal megegyezően, ahol történik valamilyen erőfeszítés a depresszió felismerés hatékonyabbá tételére, ott növekszik az újonnan kezelésbe vett depressziós betegek száma, növekszik az antidepresszívumok felhasználása és csökken az öngyilkosságok száma.

Rutz W., Knorring L., Walinder J. (1992): Long-term effects of an educational program for general practitioners given by the Swedish Committee for the Prevention and Treatment of Depression. Act Psychiatr Scand, 85 (1): 83-88.

Rihmer Z. (2003): A depressziók eredményes kezelésének hatása az öngyilkossági halálozás alakulására. Orvosképzés, 78: 95-99.

Henriksson S., Isacsson G. (2006): Increased antidepressant use and fewer suicides in Jamtland county, Sweden, after a primary care educational programme on the treatment of depression. Acta Psychiat Scand, 114: 159-167.

Kalmár S. (2010): Is suicide a Hungarian phenomenon? www.internetandpsychiatry.com

Új depresszió felismerési és suicid prevenciós programok elindításánál nem lehet a háziorvosi szolgálatot megkerülni, hiszen az öngyilkosságban meghaltak mintegy fele 1-3 hónapon belül felkeresi a háziorvosi szolgálatot.

Mann J. J. és mtsai (2005): Suicide Prevention Strategies. A Systematic Review, JAMA, 294: 2064-2074.

Kalmár S. (2007): Az öngyilkosság és az antidepresszív szerek (N06A) fogyasztás közötti összefüggés vizsgálata a 60 év feletti népességnél Magyarországon, Bács-Kiskun megyében és a kiskunhalasi régióban. 1999-2005. Psychiatria Hungarica, 22 (6): 430-442.

Kalmár S., Szanto K., Rihmer Z., Sati Mazumdar, Harrison K., Mann J. J. (2008): Antidepressant prescription and suicide rates: Effect of age and gender. Suicide and Life-Threatening Behaviour. 38 (4) August 363-374.

A kiskunhalasi régióban a program első két évében az áldozatok 48%-a kereste fel a háziorvosát az öngyilkosság előtti három hónapban (férfi: 43,7%; nő: 69,2%). Az áldozatok 19,5%-a egy évnél régebben járt a háziorvosánál (férfi: 20,3; nő:15,4%), 20,8%-val viszont a beteg regisztrációját követően soha nem találkozott a háziorvos. Ezek a tények a Háziorvosi Szolgálat működésével kapcsolatos súlyos hiányosságokra hívja fel a figyelmet. Valamennyi háziorvost és körzeti ápolónőt fel kell készíteni a depressziós megbetegedések felismerésére és kezelésre. Nem kis helyi programokra van szükség, csak komplex megelőzési program lehet kellő hatékonyságú, amelyet a leghatékonyabban és leggazdaságosabban az Internet alapú továbbképzési rendszer kidolgozásával lehet megvalósítani.
Független szakembereknek véleményeznie kellene a különböző mentálhigiénés programokra költött pályázati pénzek felhasználását, hogy az tényleg a mentálhigiénés helyzet javára fordítódjék minden esetben. Tragikomikus, hogy a valós programokra nem jut támogatás, míg a prevenció szót a pályázatban használó, de valódi prevenciós tevékenységet nem folytató egyes pályázók számolatlanul jutnak hozzá pályázati pénzekhez, anélkül, hogy ez ellen a szakmai vezetés tiltakozna. Független szakértőknek kellene megvizsgálni az erre a célra felhasznált forrásokat.

1. Általánosságban

Az elsődleges prevenció a társadalom, a politikai vezetés feladata még akkor is, ha ezt eddig nem végezte el. Ezt a munkát a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak kellene irányítani, de az Országos Egészségfejlesztési Intézetre támaszkodva az ÁNTSZ-nek kell koordinálni. Ne csak a közegészségüggyel, hanem a köz- (nép-) egészségüggyel is foglalkozzék.
El kell érni, hogy a népegészségügyi prevencióban az önpusztító magatartások elleni prevenció prioritást élvezzen.
Ameddig nincs lehetőség valóságos Nemzeti (és Regionális/Megyei) Öngyilkosság Megelőzési Program kidolgozására és megvalósítására, hasznosítani kellene a virtuális világ, az Internet adta lehetőségeket.

Kalmár S.: The Advantages and the Disadvantages of Internet in Preventing Suicide. In Leo Sher & Alex Vilens: Internet and Suicide. Nova Science Publishers New York, 2009.

Kalmár S.: A magyarországi pszichiátriai ellátás helyzete és jövője népegészségügyi szempontból Psychiatria Hungarica 25 (2): 164-175.

Nemzeti (és Regionális/Megyei) Öngyilkosság Megelőzési Program kidolgozása és megvalósítása. Fel kellene használni a hazai és nemzetközi tapasztalatokat.
Erőforrások biztosítása a Nemzeti és a Regionális/Megyei Öngyilkosság Megelőzési Programok megvalósításához. A rendelkezésre álló erőforrásokat koncentrálni kellene.
A politikai és gazdasági döntések hatásainak elemzése a mentális egészségfejlesztés, a depresszió-felismerés és az öngyilkosság megelőzés szempontjából.
Legalább az egészségügyi és szociális ágazatban, valamint a pedagógusok körében a pszichiátriai betegségekkel kapcsolatos ismeretek növelése, ezekkel a betegségekkel szembeni elutasító és az öngyilkossággal kapcsolatos elfogadó attitűd megváltoztatása. Itt is fel kell használni az Internet adta lehetőségeket.

Hendin H. (2000): The Surgeon General’s Call to Action to Prevent Suicide: American Foundation for Suicide Prevention Responds. TEN (The Economics of Neoroscience), 2 (3): 54-56.

Figyelem fordítása az alkoholt vagy pszicho-aktív szert használó, szorongó és/vagy depressziós orvosokra. Sajnálatos módon, jelentős a számuk, de ezt nem akarjuk tudomásul venni. Biztosítani kell a számukra az optimális kezelést, hogy alkalmasak legyenek a hivatásuk ellátásra. A formális alkalmassági vizsgálatokat komplex, valódi alkalmassági vizsgálatokká kell változtatni.
Kiemelt figyelem fordítása az időskorú népességre. Meg kell akadályozni az időskorúak elmagányosodást és elősegíteni a társas önszerveződési folyamatokat. 2006. évben az összes férfi öngyilkos áldozat 23,1%-a volt 65 év feletti, és az összes női áldozat 35,2%-a volt 65 év feletti. 2009. évben öngyilkosságok száma: 2461 – 1902-férfi; 559-nő – ebből 65 < férfi: 455 = 23,9%; 65 < nő: 184 = 32,9%; 65 < összesen: 639 = 26%.].

A 65 < öngyilkosságok megoszlása nemenként. Magyarország, 2006-2009

megnevezés 2006 2007 2008 2009
össz. férfi 1861 1879 1911 1902
össz. nő 599 571 566 559
összesen 2460 2450 2477 2461
65< férfi 430 474 504 455
65< nő 211 234 218 184
65< összesen 641 708 722 639
65< férfi % 23,1% 25,2% 26,4% 23,9%
65< nő % 35,2% 41,0% 38,5% 32,9%
65< összes % 26,1% 28,9% 29,1% 26,0%

A komplex alapellátás teljes körű biztosítása valamennyi lakos részére a lakóhelyén, amelyik az alapja a progresszív betegellátásnak. A lelki segítségnyújtás egy része, különösen a nagy kiterjedésű tanyavilágban élők számára és az egészségügyi intézményektől távol lakók számára Interneten keresztül is elérhető. Ma Magyarországon minden településen, és minden iskolában már elérhető az Internet. Ha egészségügyi és oktatási-nevelési szolgáltatásokat is biztosítunk, tovább fog növekedni az Internet használók aránya.

Primary Health Care – from theory to action EURO Report and Studies-69. Regional Office for Europe WHO. Copenhagen. 1982

Mivel a pszichiátria annyira elfoglalt a saját problémáival, hogy nem túl sok ideje jut a szuicid prevencióra, ezért hatékonyan kellene támogatni a civil kezdeményezéseket. Az összefogás csak segítene a pszichiátriának. Nem baj, ha a civil szervezetek egyfajta élő lelkiismeretei lesznek a pszichiátriának.

2. Egészségnevelés, pszichoedukáció

Ideje lenne elkezdeni a jelenlegi mentális analfabétizmust felszámolni. Óriási hiányosságok találhatók az egészségnevelésben, és itt elsősorban az általános iskolákban, szakiskolákban, középiskolákban meglévő hiányosságokra kell felhívni a figyelmet, de gondolni kell a főiskolákra és az egyetemekre is. Sürgősen ki kell dolgozni, és mielőbb bevezetni az egészségtan tanárok képzését, visszaállítani a tanítóképzőkben, tanárképzőkben az egészségtan tanítását, kidolgozni a komplex egészségtan tantervét, megírni a szükséges tankönyveket. Megfelelő oktatás nélkül eredményt elérni lehetetlen. Az egészségtanban szerepet kell szentelni a pszichoedukációnak. Az egészségügyi dolgozók közt, a szociális területen dolgozók közt, a pedagógusok közt haladéktalanul el kell kezdeni a továbbképzéseket, (lásd 10., 11., 12., 13., 14., 15. fejezetek) és a továbbképzésekben használni az Internet adta lehetőségeket. (lásd 17. fejezet)

3. A veszélyeztetettek kiszűrése

Öngyilkosság szempontjából nagyon sok csoport veszélyeztetett, amely csoportokra az egészségügy nem fordít kellő figyelmet. Úgy tűnik, a civil szervezeteknek át kell vállalni ezt a feladatot és felhívni az egészségügy figyelmét ezen hiányzó feladatainak elvégzésére.

Legfontosabb veszélyeztetett csoportok

Veszélyeztetett megyék és kistérségek lakói, súlyos pszichoszociális problémákkal küzdők, férfiak, időskorúak, özvegyek és magányosak, szociális otthoni lakók, homoszexuálisok, öngyilkossági cselekményt elkövetők családtagjai. Pszichiátriai betegségben szenvedők, különös tekintettel az alábbi betegségcsoportokra: major depresszív epizód, férfi depresszió, larvált vagy ’masked’ depresszió, dysthymia, bipoláris zavarok, schizophrenia és schizoaffektív zavarok, organikus tudatborulások, alkoholbetegek, szorongásos zavarok, evési zavarok, alkalmazkodási zavarok, személyiségzavarok: borderline személyiségzavar, antiszociális személyiség, nárcisztikus személyiség, hisztrionikus személyiségzavar, kényszeres személyiségzavar, betegségi téveseszmék fennállása. Súlyos testi betegségben szenvedők, különös tekintettel az alábbi betegségcsoportokra: rosszindulatú daganatos megbetegedések, elsősorban az emlő és a genitáliák rosszindulatú daganatai. HIV-fertőzés és AIDS, stroke utáni állapotok, kardiovaszkuláris megbetegedések, endokrinologiai megbetegedések (Cushing szindróma, Klinefelter szindróma, hypothyreosis, juvenilis diabetes). Porphyria, haemodialysis, prostatahypertrohia, neurológiai megbetegedések (epilepsia, Parkinson betegség, Huntington chorea, MS, amiotrophiás lateralsclerosis, traumás agy és gerincvelő sérülés), krónikus fájdalomszindrómák, alacsony koleszterin szint.

4. Korszerű és teljes körű pszichiátriai ellátás, gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés biztosítása minden állampolgár részére. A jelenlegi diszkriminatív ellátás megszűntetése

A pszichiátriai ellátás válságának megoldása, a különböző javaslatok mielőbbi összhangba hozása, mert az ellentétek szétforgácsolják a célkitűzéseket, és a különböző csoportok, bármennyire is igazuk van a maguk területén, ha nem működnek együtt, lehetetlenné teszik a népesség teljes körű pszichiátriai ellátását. Tudomásul kell venni, hogy ebben az országban mások a fővárosban, mások a nagyvárosokban és mások a vidéken élők ellátási gondjai. A szűklátókörűség alapján meghatározott „legfontosabb feladatok” inkább nevetségessé teszik a szakmát, mintsem segítik a problémák megoldását. Úgy tűnik a LEGOP sem talált megoldást a legsúlyosabb problémák megoldására, csak program szinten a szükséges változások meghatározásával.

Kalmár S. (2010): A magyarországi pszichiátriai ellátás helyzete és jövője népegészségügyi szempontból. Psychiatria Hungarica 25 (2): 164-175.

Kalmár S. (2010): In Memoriam: Hungarian National Indtitute of Psychiatry and Neurology. www.internetandpsychiatry.com

Lelki Egészség Országos program Tervezet 2008. 10. 10.

5. Alkoholizmus elleni küzdelem

Magyarországon az alkoholizmus okozta károsodás felmérhetetlenül súlyos, 2004. évben a DALY veszteség 8,3%-át okozta (WHO). Az irodalmi adatok 15-55% közé teszik az alkohol abúzus és az öngyilkosság együttes előfordulását. A kiskunhalasi vizsgálatok során 64,5%-ban találkoztunk a túlzott alkohol fogyasztás káros hatásaival az öngyilkosságok áldozatainál. Magyarországon az alkohollal kapcsolatos halálozás relatív kockázata mintegy kétszerese az európai átlagnak. A férfiak rizikója a nőkéhez képest háromszoros. Ismert, hogy az egy főre jutó tiszta alkohol-fogyasztás mennyisége Magyarországon 1995 óta növekszik az európai csökkenéssel szemben, és annál legalább 25%-kal magasabb. (2003: korábbi Eu-országok átlaga: 9,3liter /fő; Magyarország: 11,6 liter/fő. (Makara P 2007)
Az alkoholizmus számos más pusztító hatása mellett jelentős szerepet játszik az öngyilkos magatartás kialakulásában is. A társadalomnak végre szembe kellene nézni ezzel a sok és komplex tragédiát okozó problémával. Nem elegendő formális intézetek (és programok) létrehozása, ahol lényegében semmi érdemi cselekvés nem történik.

100 000 lakosra jutó halálozás alkoholos eredetű halálozás esetén
http://data.euro.who.int/hfadb (2007)

év MAGYARORSZÁG AUSZTRIA FINNORSZÁG SVÁJC EU-15-TAGÁLLAMOK
1995 237,26 108,7 121,36 64,24 85,76
2000 159,86 75,17 90,37 58,73 61,78
2005 129,47 69,33 93,26 52,39 57,85

Kiemelt figyelem fordítása az alkoholprobléma és az alkohol-betegségek prevenciójának és kezelési stratégiáinak megvalósítására.

6. A letális eszközökhöz való hozzáférés korlátozása

Az irodalmi adatok szerint fontos a letális eszközökhöz való hozzáférés korlátozása, de ennek Magyarországon csekély a jelentősége, mivel a leggyakoribb módszer az önakasztás. A lőfegyverek, növényvédő-szerek, a háztartási gáz detoxifikálása, a barbiturátokhoz való hozzáférés korlátozása, a bliszter csomagolású gyógyszerkiszerelések kiterjesztése, katalizátoros és hibrid autók forgalomba hozatalának támogatása, a magas, veszélyes helyeken biztonságos korlátok elhelyezése, kis toxicitású antidepresszívumok kifejlesztése és forgalmazása elsősorban más országokban bizonyult hatékony megelőzési módszernek.
Annak ellenére, hogy nálunk az önakasztás a leggyakrabban választott módszer, érdemes lenne a nemzetközi tapasztalatok alkalmazása ezen a területen is.

7. A politika, egészségpolitika lehetőségei és feladatai

Az Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a politikai közszereplők figyelmének felhívása egyrészt a saját feladataiknak, saját határozataiknak, rendeleteiknek a betartására, másrészt a kistérségek, a kistelepülések lakóinak súlyos népegészségügyi problémáira, és az alapellátás fontosságára. Az előző kormányok szóban sok mindent megtettek, de valóságban szinte semmit, még azt sem, ami nem került volna pénzbe. Mélyen elgondolkodtató, hogy egyeseknek ebben az országban felelőtlenül sok mindent meg lehet tenni, természetesen az átlagfizetés sokszorosáért. „A Kormány az elmúlt évtizedek kedvezőtlen népegészségügyi folyamataira tekintettel kiemelt jelentőséget tulajdonít a népegészségügyi helyzet gyökeres javításának…” 46/2003. (IV.16.) OGY határozat. Sajnálatos módon ennek a „kiemelt jelentőségnek” az ellenkezőjét tapasztaltuk, gondolok az OPNI megszűnésére és a magyar pszichiáterek elvándorlására.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak biztosítani kell az egészségfejlesztési programok, különös tekintettel a „Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészségfejlesztés és primér prevenció” program haladéktalan megvalósítását. Rendszeresen készülnek programok az egészség megőrzése és jobbítása érdekében, de a megvalósításukra soha nem kerül sor és rendre elhagyott polcokon porosodnak. (WHO: Ottawa Egészségfejlesztési Charta 1986, Sundswilli Nyilatkozat az egészséget támogató környezetről, Amszterdami Szerződés, 152 cikkely 1999, Egészséget Mindenkinek 2000-re, Köz-egészségügyre vonatkozó Közösségi Cselekvési Program 2003-2008, a Lelki Egészség és Jól-Lét Európai Paktuma, Büsszel, 2008. június 12-13. Magyarország: Johann Béla Program, Fodor József Program, LEGOP különböző változatai etc.)
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak meg kell szervezni az egész országban a lehetséges és hatékony egészségügyi ellátást. A progresszív betegellátás részelemeinek többsége megtalálható ugyan, de a működés korrekt szabályozása hiányzik. A jelenlegi Háziorvosi Szolgálat nem azonos a WHO szerint definiált „alapellátással”.

Primary Health Care – from theory to action EURO Report and Studies-69. Regional Office for Europe WHO. Copenhagen. 1982.

Országos közjogi méltóság felkérése a Nemzeti Öngyilkosság Megelőzési Program védnöki szerepének betöltésére. Regionális vagy megyei vezetők felkérése a Regionális Öngyilkosság Megelőzési Program védnöki szerepének betöltésére. A Köztársasági Elnök Urat és a Parlament tagjait feltétlenül tájékoztatni kell a jelenlegi súlyos helyzetről.
Az egészségügyi kormányzat (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) és a politikai közszereplők figyelmének felhívása a depresszió és az öngyilkosság népegészségügyi jelentőségére.
Részletesen tájékoztatni kell az Országgyűlést a jelenlegi helyzetről, az Európai Unió stratégiájáról, a teendőkről és kérni, hogy törvényben állapítsák meg a megvalósítható, rövidtávú, középtávú és hosszú távú teendőket. Kopp Mária Professzor Asszony a svéd Parlamentben tartott felkérésre előadást, nálunk erre mikor kerülhet sor?

Zöld Könyv. A lakosság mentális egészségének javítása. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának kialakítása. Brüsszel, 2005. október 14. (magyar változat: 2006)

Kopp M., Kovács M. E. (2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest.

Makara P. szerk. (2007): Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészség-fejlesztés és primér prevencio. OEI, Budapest.

European Pact for Mental Health and Well-being. 12-13 June, 2008. Brussels.

WHO: Implementation of the European Pact for mental Health and Well-being. 28-29 June, 2010. Madrid.

Öngyilkosság Elleni Törvény elfogadtatása a Parlamentben.
Az egészségügyi kormányzat (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) hasson oda, hogy pszichiátriára ráépített szakvizsga legyen az „affectivológia” – az elnevezésen lehet gondolkozni és változtatni – hasonlóan ahogy a cardiológia, diabetologia, ráépült a belgyógyászatra.

Akiskal H. (2007): Targeting suicide prevention to modifiable risk factors: has bipolar II been overlooked? Acta Psychiatr Scand. 116: 395-402.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az egészségbiztosító figyelmének felhívása a depresszió és az öngyilkosság népegészségügyi jelentőségére és megelőzési lehetőségeire. Szervezzen a Pszichiátriai betegellátáson belül „Depresszió Klinikát” vagy „Hangulatzavar Klinikát”, hasonlóan az addiktológiai szakrendelésekhez és gondozókhoz, ahol elsősorban az „affectivológus” szakorvosok irányításával folyik a munka, segítve a pszichiátereken kívül mind a háziorvosokat, mind pedig valamennyi szakma orvosát.
Az öngyilkossági kísérletek dokumentációjának javítása és bejelentésének kötelezővé tétele.
Az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett csoportok hatékony háziorvosi gondozásának kötelezővé tétele.
Valamennyi Sürgősségi Osztályon olyan integrált krízisintervenciós egység működtetése, amely vállalja a betegért a felelősséget addig, ameddig más ellátási formába nem kerül. Hatékonyabb lenne önálló krízisintervenciós központok létesítése is, elsősorban a pszichiátriai osztályokon. Ezek a központok öngyilkosság megelőzési centrumokként is működhetnének.
A komplex pszichiátriai ellátás elérhetőségének biztosítása mindenki számára (lásd 4. fejezet).
Meg kell valósítani az E-terápia kidolgozását és bevezetését a mentálhigiénés problémák kezelésére.

Kalmár S.: The Advantages and the Disadvantages of the Internet in Preventing Suicide. In: L. Sher, A. Vilens: Internet and Suicide. Nova Science Publishers 2009. Chapter 3.

Kalmár S.: Az Internet lehetőségei az öngyilkosság megelőzésében. In: Kalmár S., Németh A., Rihmer Z.: Az öngyilkosság orvosi szemmel. Medicina. In Press.

Az ifjúság és gyermekpszichiátriai ellátás lehetőségeinek átgondolása. A gyermek és serdülőkori pszichés zavarok nemcsak a felnőttkori pszichiátriai megbetegedéseket alapozzák meg, de a fiatalok halálozásában ma is első vagy második helyen az öngyilkosság áll. 2008. évben a 15-24 éves korosztályon belül az összes halálozás 16,5%-át az öngyilkosság okozta, ezzel az öngyilkosság a 2. leggyakoribb halálok. A 25-34 éves korosztályban 18,74%-kal az első halálok. Férfiaknál az arányok magasabbak, 15-24 éves korosztályban 18,1%; 25-34 éves korosztályban 21,3%. 2000. évben hasonló volt a helyzet, magasabb %-os előfordulással. (lásd 13. fejezet) Jelenleg a gyermekpszichiátriai ellátás nem megoldott, a szakellátási hálózat országos kiépítésének nincs realitása, ezért legalább két dolgot kellene megvalósítani: egyrészt nagyobb hangsúlyt fektetni a primér prevencióra, másrészt érdemes lenne átgondolni, hogy ezt a feladatot nem kellene áttenni a Házi Gyermekorvosi Szolgálat feladatkörébe, vagy ahol nincs Házi Gyermekorvosi Szolgálat, ott a felnőtt Háziorvosi Szolgálat feladatkörébe. Az elsődleges megelőzési programokból eredményesnek bizonyultak a gyermekközpontú, a szülőközpontú és a nevelő-tanárközpontú, valamint a kombinált programok. Ezek nálunk is megvalósíthatóak. Ha például egy szülőközpontú prevenciós programban részt venne a szülők 35%-a és a program 50 %-os hatékonyságot érne el, akkor pl. Bács-Kiskun megyében több, mint negyven ezer gyermek szüleinek lehetne erősíteni a nevelési kompetenciáját. Ha feltételezzük a 20%-os pszichiátriai érintettséget, ez 8 172 gyermeket jelent, akiknek a felénél meg lehetne előzni a pszichiátriai zavar kialakulását. Ennek az egy programnak a megvalósulása több mint négyezer gyermeknél tenné lehetővé, hogy ne legyen pszichiátriai beteg. Ezt a hatékonyságot a gyermekpszichiátriai ellátás jelenlegi fejlődési ütemét figyelembe véve, száz év múlva sem tudjuk elérni. A kombinált programok még hatékonyabbak.

Heinrich N., Hahlweg K. (2008): A gyermek és serdülőkori pszichés zavarok elsődleges megelőzése – megéri-e? Orvostovábbképző Szemle XV. Évf. 3. szám. 36-40.

A házi gyermekorvosok és háziorvosok, ma is találkoznak ezekkel a problémás gyermekekkel és serdülőkkel, de sem megfelelő képzettségük, sem lehetőségük nincs az ellátásukra. Természetesen ezekkel a feladatokkal történő megbízásukat meg kell, hogy előzze 1. a megfelelő szakmai továbbképzésük, 2. a jelenlegi betegszám csökkentése és 3. a kártyapénz összegének jelentős növelése.
A közösségi pszichiátriai ellátás valódi megvalósítása a jelenlegi formális kísérletezgetések helyett, és a hatályos rendelkezéseket be nem tartók felelősségre vonása.
Az S.O.S Lelki Telefon segélyszolgálatok országos hálózatának kiépítése és a működési feltételek biztosítása.
Internet alapú Segélyszolgálatok létrehozása a nemzetközi példák alapján.
(SAHAR Program, Samaritánusok programjai, Lélekben Otthon etc.)
A www.internetworldstats.com/stats.htm. szerint ma a magyar lakosság 59,3%-a használja az Internetet. A múlt hónapban a mobil Internet használók száma meghaladta az egy milliót Magyarországon.
Hatékony fellépés a depresszió kezelésével kapcsolatos téves információkat szolgáltatókkal szemben a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapján. A kuruzslást a büntető törvénykönyv hatálya alá kell helyezni. A gyógyítás orvosi feladat, vagy ha nem csak az, pontosan meg kell határozni a kereteket. (Pl. mit kezelhet egy pszichológus, és miért felel? )

8. Öngyilkosság kutatás

Nemzeti Öngyilkosság Megelőző Program kidolgozása.
Nemzeti Öngyilkosság Megelőző Program honlapjának a létrehozása megfelelő jogi és technikai védelemmel.
Az öngyilkosság és öngyilkosság megelőzés kutatás kiemelt támogatása.
Az öngyilkosság kutatás országos koordinálása.
Az öngyilkossággal kapcsolatos szociológiai kutatások támogatása.
Attitűd vizsgálatok végzése a különböző társadalmi csoportoknál.
A depresszióval kapcsolatos elutasító és az öngyilkossággal kapcsolatos elfogadó attitűd megváltoztatására irányuló programok készítése és megvalósítása.
Pszichiátriai mélyinterjúk készítése az áldozatok hozzátartozóival.
Agy-patológiai és biokémiai vizsgálatok végzése nemzetközi együttműködéssel.

9. Az orvosképzés lehetőségei és feladatai

Az orvosképzésben nagyobb hangsúlyt fektetni a súlyos népegészségügyi gondot jelentő szorongásos és depressziós megbetegedésekre és az öngyilkosság megelőzési lehetőségeire. Tanítani kell, hogy a depresszió a szív érrendszeri betegségek önálló rizikófaktora. Egy depressziós szívbeteg szívinfarktus halálozási kockázata 4-5-ször nagyobb, mint a nem depressziós betegeké, mégsem figyelnek a belgyógyászok a depresszióra eléggé.
Biztosítani, hogy az egyetemről kikerülő valamennyi orvos a szakmai irányultságától függetlenül, legyen képes a depresszió és a praesuicidális szindróma felismerésére és elsődleges ellátására.
Biztosítani kell azt a tudást minden orvos számára, hogy a depresszió szűrővizsgálat bármelyik orvosi vizsgálat olyan rutin tartozéka, mint a lázmérés vagy a vérnyomás-mérés.
Általánossá kell tenni konfliktusmegoldó tréningeket az orvosképzésben.

Kopp M., Skrabski Á., Székely A., Stauder A., Williams R. (2007): Chronic Stress and Social Changes, Socioeconomic Determination of Chronic Stress. Ann. N.Y. Acad. Sci.xxxx: 1-14.

Odafigyelni az orvostanhallgatók valamint az egészségügyben és a szociális területen a szakdolgozók mentális állapotára.

Gönczi A., Márton H. (2008): Depresszióra gyanús hangulatzavar előfordulása orvostanhallgatók körében a pályára való felkészülés különböző időszakaiban. CSAKOSZ VII. Kongresszus. 2008.02.29-03.01.

10. Az orvos továbbképzés lehetőségei és feladatai

Felmérni az orvostársadalom felkészültségét a depresszió, a praesuicidális szindróma felismerése és ellátása témakörökben. Ezen a területen ma súlyos hiányosságok találhatóak.
Felmérni az orvostársadalom attitűdjét az öngyilkossággal szemben, amely sajnálatos módon nem mindenkinél elutasító.
Valamennyi orvosi továbbképzésben, elsősorban általános orvosoknál, háziorvosoknál, belgyógyászoknál, sebészeknél, szülész-nőgyógyászoknál hangsúlyt fektetni a súlyos népegészségügyi gondot jelentő szorongásos és depressziós megbetegedésekre, amelyek jelentősen rontják az emberek immunrendszerét, mint azt Galénos írásaiból kétezer éve tudjuk. Elengedhetetlen a praesuicidális szindróma tünetei felismerésének és sürgősségi pszichiátriai ellátás szabályainak megtanítása. A szuicid krízis-markerek megtalálhatóak az irodalomban
Ezen tudás megszerzése érdekében célszerű folyamatos, tartós posztgraduális képzést biztosítani.

Hendin H., Maltsberger J. T., Lipschitz A., Pollinger Haas A., Kyle J.: Recognizing and Responding to a Suicide Crisis. 169-187 In: Hendin, Mann: The clinical Science of Suicide Prevention. The New York Academy of Sciences, New York, 2001.

Valamennyi szakmában a szakorvosi továbbképzéseken nagyobb hangsúlyt fektetni a kommunikációs tréningekre. (Itt is nagy jelentőségű az Internet használata.)
Valamennyi szakmában a szakorvosi továbbképzéseken hangsúlyt fektetni a pozitív probléma orientációra és az orvosok problémamegoldó képességeinek a javítására
Intenzív pszichiátriai és addiktológiai továbbképzésekkel kiküszöbölni a minden orvosnál fellelhető és a nem megfelelő képzésből adódó hiányosságokat.
Kiemelt hangsúlyt fektetni az orvosok depresszióval szembeni elutasító, és az öngyilkossággal szembeni elfogadó attitűdjének megváltoztatására.
A továbbképzésekhez nem használni az Internetet óriási felelőtlenség és hanyagság. Nem vagyunk annyira gazdagok, hogy egy ilyen, hatalmas lehetőségeket magába rejtő eszközt ne használjunk. Az Internet több lehetőséget biztosít, mint az atomenergia felfedezése.

11. Szakdolgozó képzés lehetőségei és feladatai

Az egészségügyi szakiskolák és szakközépiskolák tematikájának részletes kibővítése a depresszió és az öngyilkossági veszély felismerésére és szakdolgozói szintű kezelésére. A szakdolgozó képzésben használatos „Kisklinikai Szakismeretek” című tankönyv annak ellenére rendkívül kevés ismeretet nyújt a pszichiátriai témakörben, hogy erre a szakemberek a figyelmet évtizedekkel ezelőtt előtt felhívták.
A pozitív problémaorientáció megtanítása valamennyi egészségügyi és szociális területen tanuló számára már a képzés során. Itt is óriási lehetőség a ma már minden iskolában elérhető Internet, ami nincs kihasználva.
Pozitív probléma megoldó készségek kifejlesztése valamennyi egészségügyi és szociális területen tanuló számára már a képzés során.
A védőnők és a Házi Gyermekorvosi Szolgálat szakdolgozóinak továbbképzése, hogy alkalmasak legyenek a gyermek és ifjúságpszichiátriai problémák megoldására. (Internet lehetőségei)
Iskolapszichológus hálózat kiépítése, amelyik együttműködik a Nevelési Tanácsadókkal, a Házi Gyermekorvosi Szolgálatokkal, a Gyermek és Ifjúságpszichiátriai ellátást biztosító intézményekkel és szakemberekkel, valamint a Háziorvosi Szolgálatokkal ott, ahol nincs kiépítve a Házi Gyermekorvosi Szolgálat. Lehetőséget kell teremteni az érdeklődő pedagógusoknak pszichológusi másod-diploma szerzésére és iskola-pszichológusi munkakörben történő elhelyezésére. Ez hatékonyan segítene a pedagógus munkanélküliségi problémán is.
A gyógyszerészek, lelkészek, különböző segítők, „kapuőrök” megtanítása a súlyos népegészségügyi problémát jelentő szorongásos, depressziós megbetegedések felismerésére, valamint az öngyilkossági veszély felismerésére.

12. Az egészségügyi és szociális szakdolgozók továbbképzési lehetőségei és feladatai

Az egészségügyi dolgozók rendszeres továbbképzése, amely során a depresszió és öngyilkosság veszély felismerésével kapcsolatos hiányos ismeretek pótlása megtörténik.
Az egészségügyi dolgozók továbbképzése, amely során megkísérelik a hiányos problémamegoldó készségek javítását.
A szociális területen dolgozók rendszeres továbbképzése, amely során a depresszió és öngyilkosság veszély felismerésével kapcsolatos hiányos ismeretek pótlása megtörténik.
A szociális területen dolgozók továbbképzése, amely során megkísérelik a hiányos problémamegoldó készségek javítását, különös tekintettel az időskorúak szociális otthonában dolgozókra.
Valamennyi továbbképzésben hasznosítani kell az Internet adta lehetőségeket.

13. A pedagógus képzés és továbbképzés feladatai

Fontos az iskolákban a pozitív mentális egészség fejlesztése. Az Egészségtan tanítása nélkül, amely biztosítaná mind a testi mind a lelki egészség-tan megtanítását, nem lehet felszámolni a mentális analfabétizmust. Sajnos, a mai szülők jelentős része nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a gyermekei lelki fejlődésével kapcsolatban, és ebben nem ők a hibásak. Érdemes lenne iskolarendszer-szerűen mentális egészségnevelés órákat adni szülők számára a közszolgálati televízión keresztül.
A pedagógusképzésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a mentálhigiénés ismeretek megismertetésére, a hangulatzavarokra, a depressziós és szorongásos megbetegedésekre, valamint az öngyilkossági veszély felismerésére.
A pedagógusképzésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyermekkori, fiatalkori depresszió és az öngyilkossági veszély felismerésére. Kevesen tudják, hogy 2008. évben a 15-24 évesek férfi halálozásának 18,17%-a öngyilkosság miatt következett be, csak a motoros gépjárműbalesetek áldozatai voltak többen (28,6%). Öngyilkosság miatt 2,7-szer többen haltak meg, mint a keringési rendszer betegségeiben, 5,5-ször többen, mint a légző rendszer betegségeiben, és 13,4-szer többen, mint az emésztő rendszer betegségeiben. A 25-34 éves korosztályban az öngyilkosság volt a vezető halálok, az összes férfi halálozás 21,3%-a halt meg öngyilkosság következtében, 18,8%-a motoros gépjárműbaleset miatt.
Pozitív problémaorientáció megtanítása valamennyi pedagógiai pályára készülő hallgató számára már az egyetemi képzés során.
Pozitív problémamegoldó készségek kifejlesztése valamennyi pedagógiai pályára készülő hallgató számára már az egyetemi képzés során.
Pozitív problémamegoldó készségek, a társas konfliktusok megoldási készségeinek fejlesztése, a hatékony stressz-kezelés megtanítása az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban mind a pedagógusok, mind a gyermekek körében.

Csorba J. (2005): Önsértő és öngyilkos magatartás serdülőkorban. Fejlesztő Pedagógia 16. évf. 5-6. 55-57.

Csorba J., Sörfőző Zs., Steiner P., Ficsor B., Harkány É., Babrik Zs., Páli E., Solymossy M. (2007): Maladaptív stratégiák, diszfunkcionális attitűdök, megküzdés és negatív életesemények „öngyilkos magatartás” diagnózissal kezelt serdülő betegeknél. Psychiatria Hungarica, 22 (3): 200-211.

Ezen a területen is kihagyhatatlan az Internet adta lehetőségek kihasználása

14. A háziorvosi szolgálat lehetőségei és feladatai

Tudomásul kell venni, hogy a háziorvosi rendelők forgalmának egyre nagyobb hányadát teszik ki a pszichiátriai problémákkal és pszichoszomatikus megbetegedéssel küszködő betegek, és ezeknek a problémáknak a többségét a háziorvosi szolgálatnak kell megoldani. A jelenlegi rendkívül hiányos pszichiátriai ellátó szolgálatok, különös tekintettel a gyermek és ifjúságpszichiátriai és az alkoholbetegek ellátását végző szolgálatokra, csak a súlyos és szövődményes esetek sürgősségi ellátására képesek, vagy arra sem.
Szorosabb együttműködést kell kiépíteni a (közösségi) pszichiátriai ellátó szolgálat és a háziorvosi szolgálat között.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az 50 év feletti népességre. 2000-ben Bács-Kiskun megyében az öngyilkosságok áldozatainak 48,9%-a 50 év feletti volt. Ez az arány 2006-ra 64,7%-ra emelkedett.
Ki kell egészíteni a kötelező háziorvosi szűrővizsgálati protokollokat a szorongásos zavarok és a depresszió szűrésével. (természetesen a BECK skála, ZUNG skála, Reménytelenségi Skála, Szorongásbecslő önkitöltő skálák etc. alkalmazása fontos és hasznos, de nem helyettesítheti a beteggel való beszélgetést és a részletes pszichiátriai interjút.)
Tudomásul kell venni, hogy a depresszió szűrés ugyanolyan alapvizsgálat, mint a lázmérés vagy a vérnyomásmérés, azt minden háziorvosnak is el kell tudni végezni.
Elő kell segíteni az öngyilkossági kísérletet elkövetők társadalmi beilleszkedését, és mindent megtenni a társadalmi megbélyegzés megelőzése érdekében.
Kötelezővé kell tenni az öngyilkosságot elkövetők családjainak gondozását. Bizonyított, hogy azokban a családokban, ahol előfordult öngyilkosság, 26x nagyobb a családtagok esélye az öngyilkosságra.

Kopp M., Skrabsky Á., Magyar I. (1987): Neurotic at risk and suicidal behaviour in the Hungarian population. Acta Psychiatr Scand. 76: 406-413

Kötelezővé kell tenni az öngyilkossági kísérletet elkövetők és családjuk gondozását. Az öngyilkossági kísérletet elkövetők 10%-a öngyilkosság következtében fogja az életét elveszíteni az első kísérletet követő tíz éven belül.

Kaplan H. I., Sadock B. J.: Synopsis of Psychiatry. Williams & Wilkins Baltimore 1991. 555.

Az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett csoportok nyilvántartása és kötelező gondozása. (lásd 3. fejezet) Sajnálatos módon a Háziorvosi Szolgálat munkatársainak jelentős része nem ismeri fel a depressziós megbetegedéseket.
Magyarországon a háziorvosi gyakorlatban a depresszió fel nem ismerésének számos oka lehetséges:
1. Az a háziorvos, aki régebben végezte el az egyetemet, formálisan vesz részt a továbbképzéseken, nincs holisztikus szemlélete, nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, az nem gondol a depresszióra és nem is ismeri fel.
2. A magyarországi háziorvosok jelentős része szomatikus szemléletű, különösebben nem törődik a hozzátartozó népesség lelki állapotával.
3. Nincs hatékony szupervizió a háziorvosok munkája felett, amely nemcsak ellenőrizné, de segítené is a háziorvosi szolgálat munkáját.
4. A magyarországi orvosok egy része feltehetően valamilyen hangulatzavarral és/vagy szorongásos zavarral és alkoholproblémával küszködik. Bizonyított tény, hogy az orvosok, és különösen az orvosnők között szignifikánsan magasabb az öngyilkossági gondolatok előfordulása, mint az egyéb diplomások között. Már orvostanhallgatóknál megállapítható, hogy a hallgatók 3%-a pszichoaktív szert használ, 25%-nál hangulatzavar valószínűsíthető, 20%-nál a hangulatzavarok „küszöb alatti” diagnózisa állítható fel, és ez az arány a pályára lépéshez közeledve szignifikánsan emelkedik.

Gönczi A., Márton H. (2008): Depresszióra gyanús hangulatzavar előfordulása orvostanhallgatók körében a pályára való felkészülés különböző időszakaiban. CSAKOSZ VII.Kongresszus. 2008. 02. 29-03.01.

Ha az orvosnak depresszív hajlama van, az megakadályozza abban, hogy a hozzáforduló páciens verbális és non-verbális finom jelzéseit, a segítséget, szeretetet, megértést kérő gesztusait, vagy akár az öngyilkossággal kapcsolatos sürgősségi ellátást igénylő problémáit észre vegye. Ezen esetekben az orvos felkészületlensége, nem megfelelő ismeretei mellett a nem megfelelő hozzáállása is iatrogenia forrása lehet, ez a „malignus pszichoterápia”.

Pethő B.: Részletes Pszichiátria. Funkcionális betegségek és zavarok. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 1989. 1178-1198

5. A depressziós betegeknél a szorongásos tüneteken, irritabilitáson és suicid késztetésen kívül a hypopchondriás tünet a leggyakoribb. Ezt az elsősorban szomatikus szemléletű orvos általában figyelmen kívül hagyja. Pápai Páriz Ferenc az 1687-ben írt Pax Corporis című könyvében hypochondriaca melancoliáról ír. Involutios depresszióban a betegek 12,97%-nál, pszichogén depresszióban a betegek 4,98%-nál észleltek hypochondriás tünetet. A hipochondriás félelem mögött megtalálható aggodalom nemcsak a beteg saját egészségért van, hanem az egzisztenciális létért, saját és családjuk jövőjéért, a teljesítőképességükért is, mint a társadalmi biztonságérzésük előfeltételeiért. A létbiztosítás a személyiség legfontosabb törekvése, és a biztonság-törekvéssel, (amely Sullivan szerint a szorongás ellentétpárja,) valamint az Ericksoni ősbizalommal együtt a társadalmi együttélés lehetőségét teremtik meg.

Koroknai B. (1995): Tanítások tanítója. A hipochondriás tünet a különböző depressziókban. (pp. 83-85) Animula Kiadó, Budapest.

6. A betegek nem ismerik sem a BNO-10 sem a DSM-IV kritériumait a depresszióval kapcsolatban és a panaszaikat nem ezek szerint összerendezve próbálják meg elmondani. Természetes, hogy ez a két konszenzuson alapuló nozológiai rendszer nem tökéletes, de a legelterjedtebbek és talán a legjobbak is, annak ellenére, hogy az előnyük, a konszenzus, egyben a hátrányuk is. A polydiagnosztikus rendszerek biztosan jobbak, de a bonyolultságuk miatt az elterjedtségük korlátozott. A beteg számára fontos, a közérzetét nagymértékben rontó, megmagyarázhatatlan fájdalmak és szerteágazó, bizonytalan tünetek, a meglévő szervi bajok, gyakran félrevezetik az orvost. A háziorvosi rendelőben rendelkezésre álló rövid idő alatt nincs lehetőség arra, hogy a beteg valamennyi panaszát részletesen elmondja, így azok többségét a betegbe fojtják. A diagnózist elősegítő önkitöltő skálákat, a panaszok alapján a rendelkezésre álló félig struktúrált interjúkat nem használják, és így gyakran téves diagnózis születik.

7. Az egyetemek Háziorvosi Tanszékei nem fordítanak kellő figyelmet a mentális zavarok előfordulására és jelentőségére a Háziorvosi Szolgálatnál.

Kalmár S. (2010): Why depression isn’t recognised in Primary Care Practice in Hungary? www.internetandpsychiatry.com

Évente egy alkalommal az „Öngyilkossági Esetek Elemzése” címmel értekezletet kell tartani a Háziorvosi Szolgálat munkatársai részére, ahol az egyes esetek elemzésével lehetne a prevenciós munkát tovább javítani.

15. A tömegtájékoztatás szerepe

Egyáltalán nincsenek kihasználva a TV, az Internet, a virtuális valóság, adta lehetőségek.
Kiemelt fontosságú lenne a médiában nagyobb figyelem fordítása a súlyos népegészségügyi gondot jelentő szorongásos és depressziós megbetegedésekre, azok veszélyeire és következményeire, elsősorban az öngyilkosságra és annak megelőzési lehetőségeire.
Érdemes lenne iskolarendszer-szerűen mentális egészségnevelés órákat adni a közszolgálati televízión keresztül.
Felelősségteljes média tevékenység kialakítása, az öngyilkosságoknak a médiában történő biztonságos reprezentációja.
A mentális betegségekkel és az öngyilkossággal kapcsolatos ismeretek növelése a népesség körében.
A lakosság attitűdjének felmérése és az öngyilkossággal kapcsolatos elfogadó attitűd megváltoztatása.

Gould M. S.: Suicide and the Media. 200-224. In Hendin H., Mann J.J. The clinical Science of Suicide Prevention. The New York Academy of Sciences, New York, 2001.

Susánszky É., Hajnal Á., Szirtes M.: Depresszióval és öngyilkossággal kapcsolatos lakossági attitűdök vizsgálata. 48-68. In Csépe Andrea: Összefogás a depresszió ellen. Budapest. Semmelweis Kiadó. 2007.

16. Az Internet lehetőségei

Az öngyilkosság megelőzésében az Internet számos területeken segíthet:
egészségnevelésben, pszichoedukációban,
a veszélyeztettek kiszűrésében,
krízisintervencióban és pszichoterápiás kezelés nyújtásában,
a politikusok és az egészségpolitikusok tájékoztatásban,
az öngyilkosság kutatás szervezésében
az orvos továbbképzésben,
az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében,
a szociális területen dolgozók továbbképzésében,
a pedagógusok továbbképzésében és a kommunikációs és konfliktuskezelő módszerek megtanításában,
a Háziorvosi Szolgálat munkájának megkönnyítésében,
a Háziorvosi Szolgálat munkatársainak továbbképzésében
a különböző területen dolgozók együttműködésének a megkönnyítésében,
a veszélyeztetett egyéneken,
az alkoholizmus és egyéb pszichoaktív szerek használata elleni küzdelemben.
a lakosság öngyilkossággal szembeni elfogadó attitűdjének a megváltoztatásában. Magyarországon mind a népesség körében mind az egészségügyi dolgozók körében, de az orvostanhallgatók körében is gyakori az öngyilkossággal szembeni elfogadó attitűd.

Osváth P., Fekete S., Boncz I., Varga G., George D. (2001): Szuicidiummal kapcsolatos attitűdök összehasonlító vizsgálata – Regionális különbségek. Psychiatria Hungarica 16 (2): 166-172.

Fekete S., Osváth P., Jegesy A. (2002): Attitudes of Hungarian students and nurses to physician assisted suicide. J Med Ethics 28:126.

A lakosság életminőségének a javításában a magasabb rendű szükségleteiknek a kielégítésével.

Kalmár S.: The Advantages and the Disadvantages of the Internet in Preventing Suicide. In: L. Sher, A. Vilens: Internet and Suicide. Nova Science Publishers 2009. Chapter 3.

17. Az egyházak lehetőségei

Az egyes vallások különböző módon viszonyulnak az öngyilkosságokhoz. Ritkább az öngyilkosság a muszlim, zsidó és a katolikus vallásúak, mint a protestánsok között.

Böszörményi E (1991): Az öngyilkosság múltja és jelene. Budapest. 1991.

A legritkább a görög-katolikusok és a görög keleti vallásúak között. A reformátusok között az öngyilkosság gyakorisága a római katolikusokénak kétszerese.

Durkheim E. (2000): Öngyilkosság. Osiris Kiadó.

Hargita megyében a vallási megoszlásban a legtöbb öngyilkosságot a római katolikusok követik el, (2000-2009: 22,6/100 000) nem ritka a papok között sem az öngyilkosság, míg a reformátusok között ennek egyötöde, 4,4/100 000)

Veress A., Dorgó A., Veress R. (2010): A befejezett öngyilkosságok jellemzői Hargita megyében, 2000-2009 között IV. Nemzetközi Román-Magyar Konferencia, Csíkszereda, 2010. június 24-27.

Magyarországon nem regisztrálják sem az egyén etnikai, sem a vallási hovatartozását öngyilkosságok esetén.
Az egyházak már a középkorban hatékonyan küzdöttek az öngyilkosságok ellen a saját eszközeikkel. Ma ez a küzdelem a különböző országokban különböző hatékonyságú.
Amennyiben a fenti javaslatokban szereplő feladatokat valamennyien elvégezzük, remélem meg tudjuk állítani civilizációnk eme kis torzszülöttének, az öngyilkosságnak a további növekedését.

Kalmár S. (2009): Az önpusztító magatartás következményei különös tekintettel az öngyilkosságra és annak megelőzési lehetőségeire. Bács-Kiskun megye 1995-2006. Doktori Értekezés.

Archívum

A Facebook szabálya szerint a cikket csak akkor tudja lájkolni oldalunkat, ha egyidejűleg be van jelentkezve a Facebook fiókjába.

Kövessen minket!

Szóljon hozzá!

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Archívum

Share This