Tudnivalók hátrányos helyzetben levő embereknek (pl. pszichiátriai kezelésben levők) állásinterjúval kapcsolatban. Mit kérdezhetnek és mit nem a munkáltatók a munkavállaló egészségével kapcsolatban? Mit érdemes tudni az állásinterjún?

Kérdések és válaszok pszichiátriai betegeknek

1. Mit mondjak, mit kell elmondanom a betegségemről az interjún?

Az állásinterjún semmit nem kell a betegségről mondani, az egészségi állapottal kapcsolatos információkat a munkakör betöltése előtti foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell elmondani.

2. Mit kell elmondanom a munkaalkalmassági vizsgálaton?

Minden olyan információt, ami az egészségi állapottal kapcsolatos. Eltitkolni nem szabad a betegséget. Tehát minden, az egészségi állapottal, korábbi és aktuális megbetegedésekkel, gyógykezeléssel stb. kapcsolatos adatot meg kell adni. Az adatkört illetően utalok a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 13. számú mellékletére (Munkavállaló egészségügyi törzslapja). Az adatok teljes körű felvétele a munkaköri/szakmai alkalmasság, a munkahelyi, munkavégzésből eredő igénybe vehetőség megítéléséhez elengedhetetlenül szükséges elsősorban a munkavállaló (megmaradt) egészségének védelme érdekében. Ezek az adatok ún. szenzitív, különös védelmet igénylő egészségügyi adatok, melyeket csak a külön jogszabályban feljogosított személyek kezelhetnek. Ld. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit.

Az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat orvosi titok.

3. Mit mondjak, mit kell elmondanom a főnökömnek?

Az egészségi állapottal kapcsolatosan semmit.

4. Mit mondjak a munkatársaimnak?

Az egészségi állapottal kapcsolatosan semmit.

5. El kell-e mondanom a munkahelyemen, ha pszichiátriai gyógyszert szedek?

Csak a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell ezekről beszélni, hogy teljes képet kapjon a vizsgálatot végző orvos az egészségi állapotról, a munkaalkalmassági képességvizsgálathoz.

6. Van olyan munkakör, amit nem tölthetek be, ha gyógyszert kell szednem?

Igen, van, ennek a részleteiről a foglalkozás-egészségügyi tevékenységről szóló jogszabályban részletesen írnak.

7. A pszichiátriai diagnózis önmagában meghatározza a munkaképességet?

A pszichiátriai betegség nem határozza meg, de befolyásolhatja a munkavégző képességet, korlátozva azt, illetve bizonyos esetekben kizárja (pl. fokozottan balesetveszélyes tevékenységet bizonyos gyógyszerelés mellett nem lehet végezni).

8. Ki számít megváltozott munkaképességű munkavállalónak?

Az, akiről ezt hatósági eljárásban megállapították, százalékosan meghatározva az egészségkárosodás, ill. az egészségi állapot mértékét. Ilyen szakvélemény hiányában is azonban bármely idült megbetegedésben szenvedő esetében, így pszichiátriai betegek esetében is, felmerül, hogy bizonyos munkafeladatokat betegsége miatt nem tud ellátni, bizonyos munkakört nem tud betölteni. Emiatt van jelentősége az előzetes, illetve időszakos munkaköri orvosi (esetenként pszichológiai) alkalmassági vizsgálatoknak, melyeket a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok végeznek el, kötelezően minden szervezetten munkát végző esetében.

9. Ki dönt arról, hogy valakit megváltozott munkaképességűnek kell-e tekinteni?

A rehabilitációs hatóság állapítja meg az ún. komplex minősítés elvégzésére irányuló eljárásban. Az eljárásról bővebben ld. a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendeletet. A komplex minősítést szakértői bizottság végzi.

10. Mennyiben jelent különbséget a munkakeresésben, ha „leszázalékolt” vagyok?

A pszichiátriai megbetegedések nem minden munkakörre vonatkozóan korlátozzák a munkavégző képességet. De vannak olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a munkaköri feladatok ellátása – még akkor is, ha szakmaismereti, képzettségi akadálya nincs – a munkaszervezés, a munkakörülmény, a munkavégzés jellemzői miatt (pl. időkényszer, teljesítménykényszer, monotónia, váltott műszak vagy éjszakai munkavégzés, kényszerű konfliktus-szituációk előfordulása, szűk munkaterek) a pszichiátriai betegséggel küzdő munkavállaló számára nagyobb megterhelést jelentenek, melyek betegsége rosszabbodását, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának romlását eredményezhetik. Ez ismétlődő táppénzes állományba kerüléshez vezet, és rontja a munkavégző képességet.

11. Miben tudnak segíteni a munkaügyi hivatalok a lelki betegségben küzdőknek?

Foglalkozás-egészségügyi szempontból a kormányhivatalok járási/kerületi hivatalainak foglalkoztatási osztályai az elhelyezkedést megkönnyítendő különböző képzésekre irányíthatják a regisztrált álláskeresőket, így a pszichiátriai betegségben szenvedő álláskeresőket is. Ezeknek a képzéseknek a megkezdése előtt (illetve egyes esetekben alatt) ún. szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatot vagy a foglalkoztathatóság elbírálására irányuló orvosi vizsgálat elvégzését kell kezdeményezniük foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyen. Ezek célja, hogy pl. a különböző betegségben szenvedők a betegségük, állapotuk, gyógyszerelésük ismeretében, azok munkavégző képességet befolyásoló hatását mérlegelve kerüljenek beiskolázásra, álláshelyre való kiközvetítésre.

12. A pszichiátriai diagnózis önmagában meghatározza-e a munkaképességet?

A pszichiátriai diagnózis önmagában nem határozza meg a munkaképességet, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága dönt a munkaképesség változásról, a fogyatékosság véleményezéséről vagy keresőképesség felülvéleményezéséről. Az eljárást a háziorvosnál kell kezdeményezni, aki az orvosi leletek alapján kitölti az NRSZH orvosi beutalót, és ennek alapján lefolytatják a „leszázalékolási eljárást”.

13. Ki dönt arról, hogy valakit megváltozott munkaképességűnek kell-e tekinteni?

Megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni, akit az NRSZH annak minősít. A Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási szerve (1145 Budapest, Thököly u. 82., 1081 Budapest, Fiumei u. 19/A) az NRSZH szakvéleménye alapján dönt a rokkantnyugdíjról.

14. Mennyiben jelent különbséget a munkakeresésben, ha „leszázalékolt vagyok”?

Aki rokkantsági ellátást kap, és egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű, nem főállású kisadózó KATA alany, a kisadózóként fizetendő tételes adó 25 000 Ft/hó, a Kata alany bejelentett tagja után fizetendő tételes adó 25 000 Ft/ hónap. Rehabilitációs kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó kedvezményének mértéke: a fizetendő adó, de maximum a minimálbér kétszeresének 19,5 %-a.

15. Miben tudnak segíteni a munkaügyi hivatalok a lelki betegséggel küzdőknek?

Amennyiben a BFKH Munkaügyi Kirendeltségéhez fordul, hogy munkanélküliként nyilvántartásba vegye, az álláskeresők nyilvántartásába regisztrálják. A regisztrációhoz szükséges iratok:

• személyi igazolvány,
• lakcímkártya,
• TAJ+adókártya,
• iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány,
• bankszámla száma,
• OEP igazolvány,
• munkáltatói igazolás munkaviszony megszűnésekor.

 

Amennyiben rokkantsági nyugdíjra, rendszeres szociális járadékra, aktív korúak rendszeres szociális ellátására (rendszeres szociális segély, rendelkezésre állásra támogatás) jogosult az azt megszüntető határozat. Amennyiben a jogosult rendelkezik álláskeresési ellátásra jogosító idővel, álláskeresési ellátás folyósítására jogosult. Kérelemre álláskeresőként nyilvántartásba veszik. A háziorvos kérelemre súlyosan fogyatékos magánszemélyeknek járó adókedvezményről igazolást állít ki.

Munkaügyi Kirendeltség szolgáltatása: munkaközvetítés, tanácsadás, egyéni tanácsadás, csoportos foglalkozások álláskeresők részére. Megfelelő munkahely megtalálása: álláskereső személy egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas.

16. Vannak-e egyéb olyan fórumok, ahol a pszichiátriai betegségben szenvedők segítséget kaphatnak a munkakeresésben? Milyen segítségre lehet számítani?

Ilyen például a Bischitz Johanna Integrált Humánszolgáltató Központ Pszichiátriai Betegek Nappali Klubja, (1071 Budapest VII. Dózsa György u. 46. www.bjhuman.hu), ahol személyes gondoskodást nyújtó alapellátás történik azok részére, akik 18. életévüket betöltötték, pszichiátriai betegségük miatt gyógyintézeti kezelésben részesülnek, pszichiátriai gondozóban gondozottak, beutalójuk alapján terápiás célú foglalkoztatásuk javasolt. A pszichiátriai betegségeben szenvedőket foglalkoztatják, orvosi ellátást, jogi tanácsadást kapnak, rendezvényeken vehetnek részt, ebédet biztosítanak számukra.

Köszönet a tájékoztatóért

Dr. Fenesi Enikő,

Dr. Nagy Károly Jenőnek,

Lengyel Ingridnek