SZÁMÍT A LELKI EGÉSZSÉG

Lelki egészségvédelem a resztoratív művészet segítségével

Mental health matters through restorative art

ERASMUS+ Program 2019-1-UK01- KA204-97CBFC43-EN

Valachiné Geréb Zsuzsanna

Fónagy Judit

Oriold Károly

LÉLEKBEN OTTHON ALAPÍTVÁNY

2020

 

Bevezetés

Jelen írás egy Erasmus+ Projekt keretében került megvalósításara, melyben öt együttműködő ország Nagy Britannia, Görögország, Spanyolország és Ciprus és Magyarország civil szervezetei vesznek részt. A projekt célja tudatosítani a művészet és a helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás értékeinek felhasználási lehetőségeit mentális betegséggel küzdő emberek gyógyításában, rehabilitációjában.

A Lelki Egészség  Számít, Lelki Egészség Resztoratív Művészet Által  (Mental Health Matters through Restorative Art (MHM)) célja hogy Európa szerte, különösen  a résztvevő országokban összekösse az átfedő szektorokkal és stratégiai partnerséggel rendelkező szervezeteke. Ezáltal támogatva azokat a felnőttoktatási fejlesztéseket, amik olyan  oktatási anyagok és eszközök kutatását, kifejlesztését, terjesztését vállalják, amik a mentális egészségügyben dolgozó szakemberek, a helyreállító igazságszolgáltatás gyakorlói és művészek szükségleteihez és valóságához igazodnak. MHM e-kurzusokat tervez és akkreditáltat, melyek felnőtt tanulók ismereteit, és képességeit gazdagíthatják, felépítve és hozzáférést biztosítva ily módon továbbképzésekhez.

Az egyik vállalása a projektnek, hogy  létrehoz egy e-könyvet, ami képzési kézikönyvként szolgálhat a resztoratív művészet pszichés betegeket ellátó egészségügyi használatáról .  A kézikönyv alapja egy nemzetközi tanulmány melyben a partner szervezetek aktívan közreműködnek, s mely a művészet pszichiátriai gyógyításban betöltött szerepét, és az intézmények gyakorlatában jelenlévő  felhasználási módokat  térképezi fel az országokban.  További alapot ad az e-könyvnek a partner országokban lévő szakértők terepmunkája, melyben adatokat gyűjtve és elemezve mérik fel az intézményi szükségleteket.

A projekt vezető szervezete a RJ4ALL (az elnevezés Resztoratív Igazságszolgáltatás Mindenkinek angol nyelvű mozaikszó) nemzetközi Intézet 2010ben alakult azzal a céllal, hogy a közösségi és szociális kohéziót elősegítse.  Jótékonysági civil szervezet oktatáson keresztül igyekszik erősíteni a közösségeket,  és segít a hatalom elosztásában a helyreállító igazságszolgáltatás értékeinek és gyakorlatainak alkalmazásával, beleértve az interkulturális párbeszédet, ösztöndíjakat, képzéseket, önkéntességet, műhelyeket és szociális akció projekteket.  Szolgáltatásaik közé tartoznak: rehabilitációs és resztoratív programok független értékelése, társadalmi tudatosság növelés, tréning projektek, küzdelem a radikalizálódás ellen,  szakértői konzultációk és tanácsadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek.

A resztoratív igazságszolgáltatásról magyarul is megjelent több irodalom (Dr. Fellegi B. 2009, Dr. Kiss A., 2006) pár mondatban összefoglalva konfliktus, érdekellentét, érdekképviselet vagy bűncselekmény esetén a felek motiváltságának arányában a jóvátételt, a helyreállítást, a párbeszédet kezdeményezi és facilitálja. A helyreállító igazságszolgáltatás egy olyan technika, amely módot ad arra, hogy a sértett  jóvátételt kapjon, kimondhassa sérelmeit, fájdalmait, érzelmeit szembesítve azt aki okozta ezeket. Fő célja: közösségi szinten kerüljön tudatosításra, hogy jogellenes cselekedet ment végbe, megértetni az elkövetővel a felelősségét és alkalmat adni neki, hogy közvetlenül szembesülve tettének súlyával el tudja fogadni és fel tudja dolgozni a felelősségre vonást, illetve aktívan keresse a jóvátétel lehetőségét.

 

 

A resztoratív igazságszolgáltatás interdiszciplináris terület a szociológia, szociálpszichológia, kriminológia, jog, mediáció és oktatás (mint resztoratív konfliktuskezelés) ágazatait fogja össze. Gyakorlati oldalról általában a civil szervezetek képviselik és igyekeznek meghonosítani a helyreállító igazságszolgáltatás elveit, értékeit.

A teljesség igénye nélkül felsorolva a Forsee Kutatócsoport, a Partners Hungary Alapítvány a Konszenzus Alapítvány mind olyan szervezetek Magyarországon, akik a resztoratív értéket közvetítik az oktatás, vállalatfejlesztés, büntetésvégrehajtás, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vagy a családtámogatás keretein belül. Mind az iskolai nevelésben

Az MHM Erasmus projekt egyik alapvetése, hogy a mentális betegek jólléte, kezelése össztársadalmi érdek és felelősség. Marginalizálódásuk nem segíti beilleszkedésüket a társadalomba. Megbélyegzés, kirekesztés csökkenti életeséleiket és reintegrációjukat.  A resztoratív elvek mentén az egyének békés együttélésének feltétele a párbeszéd, egymás igényeinek és szükségleteinek megértése és egymás határainak tiszteletben tartása. 2008-as (gazdasági válság előtti) KSH adat szerint a mentális betegek megjelenése az egészségügyben a társadalom 2%érinti, de Magyarországon csak igen súlyos állapotban fordulnak az emberek szakellátásba. A világszinten a kórházi ellátások 21%-át teszik ki a pszichiátriai betegek (WHO). A projekt egyik alapvetése, hogy segítse az olyan oktatóanyagok kidolgozását, ami segíti a pszichés betegek jogainak megértését, öngondoskodásuk támogatását,  érdekérvényesítésük és rehabilitációjuk előmozdítását. A jóvátétel  itt  elsősorban a betegek, egészségügyi ellátottak sérelmére vonatkozik; orvosolják az anyagi, érzelmi traumát, visszaállítsák a biztonságérzetét. Lehetőség arra, hogy kifejezésre jusson a fájdalom, az elszenvedett igazságtalanság, a bűncselekmény határát súroló trauma, a közösség (itt a társadalom) előtt.

A projekt másik elméleti támpillére a képzőművészet terápiás alkalmazásának elve. A művészetek felhasználása gyógyításban az ókorra, sőt a sámánisztikus kultúrákba nyúlik vissza. A pszichológiában S. Freud., C.G. Jung majd követőik honosították meg a művészet terápiás felhasználását (Vick 2012, Machioldi). Kezdetben a pszichológusok, pszichiáterek a betegek rajzait kezdték el gyűjteni, és elemezni leghíresebb gyűjtemény az 1920 években Hans Prinzhorn által összeállított Heildelbergi. Az első képzőművészetterápiás gyakorlatok a pszichodiagnosztikából fejlődtek ki (rajztesztek), s mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Képzőművészet-terápiában a vizuális művészetek eszközeit használják fel, terápiás keretek között, professzionális segítő kapcsolatban, s a kliens az  alkotáson keresztül fejezi ki érzéseit, gondolatait. A terápiás hatást az alkotási folyamat, a terapeutával való együttes élmény, és a képek szimbolikus tartalmára való reflexió is elősegíti. Az aktív terápia mellett ismert enne befogadó (passzív jellege) is, amikor meglévő műalkotások szemlélése és megértése segíti a gyógyító folyamatot.

A képzőművészetterápia hazai alkalmazása mind az OPNI-ban mind a Pécsi Pszichiátriai Intézetben (Reute Camilló és Jakab Irén gyűjtései) nagy múltra tekint vissza.  Szakirodalomban azonban kevesebb magyarra fordított irodalom található. Első művészetterápiás tanulmányokat Dr. Buda Béla, s az első átfogó tankönyvet Dr. Antalfai Márta (Antalfai M. 2016) tett közzé Magyarországon.

Képzés jelenleg háromegyetemen van posztgraduális formában a legátfogóbb és elismertebb képzést a Pécsi Tudományegyetemen nyújtja az első évfolyam 2007ben végzett. További képzések 2015 óta pedagógusok számára Művészettel Nevelés formában a Moholy –Nagy Művészeti Egyetemen és 2019 óta Komplex Képzőművészeti Terapeuta képzésként a Wesley J. Főiskolán.

A képzőművészeti képzésben a MOME fent említett poszt graduális képzésén kívül alig esik szó művészetterápiáról, bár a legtöbb képzőhelytantárgyai között szerepel a művészetpszichológia. Hagyományok művészeti képzést Magyarországon a MOME és a Képzőművészeti Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és magániskolaként a Metropolitan Egyetem nyújt.

 

Az MHM Projekt célja  művészetet úgy felhasználni, hogy az a betegek önkifejezésének és kommunikációjának így esélyegyenlősége növelésének eszközévé váljon a terápiás hatásokon túl.

Az MHM Erasmus+ Projektben Magyarországon a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány (LOKA) az együttműködő szervezet.  Az alapítvány 2007-ben alakult, tevékenysége elsősorban a társadalom mentálhigiénés kultúrájának fejlesztésére, a pszichológia és pszichiátria társadalmi támogatottságának növelésére irányul, s nem utolsó sorban a marginalizálódott rétegek számára nyújt konkrét segítséget. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek közül kiemelt figyelmet fordít a pszichiátriai- és az alkoholbetegekre. Az alapítvány öngyilkosság megelőző programot vezet ezen belül konferenciát szervez, kiadványokat, szakirodalmat ad ki, prevenciós csoportokat vezet. Jogsegély szolgálatot működtet. Depressziósok illetve skizofréniával élő betegek hozzátartozói számára klubjokat szervez és ad helyet székhelyén, ahol önkéntesek is segítik a klub működését. Ösztöndíjprogramot, Filmklubot, táncterápiás csoportot működtet. Folyamatosan frissülő honlapot tart fenn, s működteti a szakkönyvkiadót. Részletesebb információk a honlapon: www.lelekbenotthon.hu.

 

MHM Projekt E-könyv, Pilot kutatás

 

Jelen vizsgálat azt a célt szolgálja, hogy az MHM Projekt E-könyvének egy kutatási alapot adjon. A kvantitatív pilot kutatás keretein belül a résztvevő országok vállalták, hogy közös tematizált kérdőív sablonok alapján fókusz csoportokat vagy/és interjúkat készítsenek pszichiáterekkel, pszichológusokkal, pszichiátriai ápolókkal, foglalkoztatókkal, művészet-terapeutákkal, művészekkel annak érdekében, hogy felmérjék, jelenleg mennyire férnek hozzá a betegek a művészetterápiás ellátásokhoz adott ország egészségügyi rendszerén belül. A tematikus kérdések a mellékletben megtalálhatók.

Az e-könyv azt a célt szolgálja, hogy tankönyve, kézikönyve legyen későbbi akkreditált online kurzusoknak és tréningeknek. Szeretné felkészíteni a segítő szakembereket a művészeti eszközök illetve a helyreállító igazságszolgáltatás elméleti és gyakorlati kereteinek ismeretére, másrészt útmutatót és továbbképzési lehetőséget kínál mindkét területen.

Művészek számára pedig olyan képzést kínál, mely a művészet társadalmi igazságosság, és dialógus céljára való felhasználásra készít fel.

Maga a projekt is egy több szereplős párbeszéd a segítő szakma, a szociális szakma és a művészet között. A különböző országok, és egészségügyi rendszerek felhalmozott tudása adódik össze az MHM projektben.

Helyzetelemzés, irányelvek

 

A projekt létre hozói más Európai projektekből tettek szert arra a tapasztalatra, hogy különböző hátrányos helyzetű csoportok integrációját mennyire megsegíti a képi kifejezés. Akár kultúrák, akár generációk vagy eltérő társadalmi csoportok párbeszédéről van szó. A non-verbális vizuális információ nem csak értelmi, de (a  jobb agyféltekés feldolgozási mechanizmusok révén) érzelmi, empátiás átéléshez segíti a folyamat szereplőit.

A WHO mérései szerint a pszichés betegségben szenvedők száma évről évre növekszik. Megsegítésük társadalmi felelősség, tüneteiknek csökkenése, gyógyulásuk, rehabilitációjuk gazdasági növekedést okoz a társadalomban.  A számítások szerint táppénzen töltött idő 20-30% idegrendszeri, lelki megbetegedésekre vezethető vissza.

A művészetterápia stresszcsökkentő, lelki egészségvédő hatásairól, egyre több bizonyítékon alapuló kutatási eredmény született.  Kimutatták, hogy az alkotás, s közös alkotás elősegíti a flow élményt, megnyugtat, csökkenti az izolációt (Bell&Petrillo 2011, Smolarsky2015, Drake 2011, Kaimal 2016, Huotilainen M. és trsai 2018 )

Magyarországon a pszichiátriai és rehabilitációs intézetek többségében található vagy olyan pedagógus, művész, kézműves aki foglalkoztatóként segíti a betegeket vagy képzett művészetterapeuta.  Az intézmények költségvetéséből fakadóan heti pár órában nyújtanak vagy felügylet nyitott alkotóteret vagy heti pár órában félig strukturált művészetterápiás csoportot a páciensek számára. Ezen kívül a magánellátáson kívül, több alapítvány, pályázati keretből működő civil szervezet nyújt művészetterápiás ellátást, szolgáltatást a rászorulóknak.  Művészetterapeuták hazai ernyőszervezete a Magyar Művészetterápiás Társaság (MMT) 2009 óta működik. A szakmai jegyzékben (TEÁOR) a művészetterápia az egyéb humán egészségügyi ellátások között szerepel.

A kutatásban szereplőket így igyekeztünk több forrásból felkutatni, egyrészt a LOKA munkatársait az MMT ernyőszervezet is segítette. Felmérésük szerint 2007 óta körülbelül 180 képzőművészetterapeuta végzett a Pécsi Egyetemen. Többségük az oktatásban, szociális szférában, illetve az egészségügyben dolgozik. Jelen kutatásban olyanokat igyekeztünk megkérdezni, akik pszichiátriai kórképekben érintett betegekkel dolgoznak.

 

Toborzás és kutatási elrendezés

A részvevőket önkéntes alapon kértük fel az interjúkon illetve a fókuszcsoportokon való részvételre.  A részvétel anonim volt, nem járt érte tiszteletdíj, és bármikor megszakítható volt.

H1.: fókuszcsoport : Jelen vannak a Debreceni Kenézy Kórház Pszichiátriai Osztály dolgozói A fókuszcsoport egy ülésben került megtartásra: 6 pszichiáter, 3 pszichológus, 1 mentálhigiénés szakember, 2 betegfoglalkoztató. és a LOKA 2 munkatársa Oriold Károly projekttanácsadó, Fónagy Judit projektasszisztens. A fókusz csoport kérdései a  mellékletben található interjúkérdésekkel megegyeznek. A fókuszcsoport beszélgetéséről a résztvevők beleegyezése mellett jegyzőkönyv készült.

H2 interjúk: 5 alkalommal LOKA munkatársa Valachiné Geréb Zsuzsanna által felvéve.  A megkérdezettek: 3 művész alapképzettségű művészetterapeuta, 2pszichológus alapvégzettségű képzőművészetterapeuta. Az 5 szakember közül 3 akut pszichiátriai  vagy pszichoterápiás osztályos ellátásban, 1 addiktológiai ellátásban, 1 pedig szociális szférában, gyermek-nevelőintézetben dolgozik. Az interjúk kérdéseit az interjúalanyok írásban is megkaptak, mivel a közben kialakult világjárvány (COVID19) miatt kétséges volt a személyes találkozás lehetősége.  A mellékletben olvashatók a tematikus kérdések.

H1 Fókusz csoport, eredmények

A Kenézy kórház főorvosa ismertette a pszichiátriai ellátás jellemzőit. Elsősorban pszichoterápiás (csoportos és egyéni) eszközöket alkalmaznak a gyógyításban, a betegellátás fő célja a pszichés funkciók minél teljesebb visszaállítása. Egy páciens kezelése legalább négy hétig tart, amely hosszabbítható. A pszichológusok segítenek kiválasztani a nekik leginkább megfelelő csoportokat, amelyeket utókezelésük során vagy nappali kórházi ellátásként látogathatnak majd. A programban részt vevő betegek a kezelés eredményeként jelentős változástatásra képesek a gondolkodásmódjukban, kapcsolataik terén, javul kommunikációs készségük, stresszkezelő képességük, ami lehetőséget teremt az eredeti életterükben való jobb működésre, munkájukhoz való visszatérésre, vagy új munkalehetőség keresésére.

Munkaterületeik

Az Addiktológia Osztályon a multidiszciplináris teamben dolgoznak – orvos, pszichológus, gyógytornász, művészetterapeuta, lelkész, tapasztalati szakértő – minden reggel megbeszélést tart a team, amelyen beszámolnak az előző nap történéseiről és megállapítják, mi legyen az aktuális feladat, illetve tevékenységi forma. Célcsoport a szenvedélybetegek. Kettősdiagnózisú betegekkel is foglalkoznak. (Kettősdiagnózisú beteg: szenvedélybetegség mellett van más pszichiátriai betegsége is, pl. depresszió, bipoláris zavar.) A rehabilitációs program gyógyszermentes, de a betegek közel 1/3-a kap valamilyen pszichiátriai gyógyszert.

Fő cél az itt kezelt betegek felépülésének biztosítása, életminőségének javítása. A rehabilitáció folyamán megtanulnak úgy élni, hogy szer nélkül tudják megoldani az életük nehézségeit, feladatait. Önismereti tréningen is részt vesznek.

A Rehabilitációs részleg együtt dolgoznak az Addiktológiával, ahol szintén szakorvosok, szakorvos-jelöltek, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek és művészetterapeuták tartják a foglalkozásokat. Gyógytornász segíti munkájukat. Minden itt kezelt beteg saját munkalappal rendelkezik, amelyen az egyénre szabott heti programot rögzítik. A betegek igényük és szükségleteik szerint relaxációs, asszertív, pszichodráma, valamint mesecsoportban, csoportokban vehetnek részt. Van zenés festésre is lehetőség, heti 2 alkalommal torna- és néptánc-foglalkozást tartanak. Ez utóbbiban a hagyományos népi kézműves technikák sajátíthatják el: gyöngyfűzést, nemezelést, szalmafonást, száraz termésekkel (pl. kukoricacsuhé) történő munka.

Az Innovatív Pszichiátrián* akut betegeket is kezelnek. Skizofrén, hangulat- illetve szorongásos zavarral küzdő pácienseik vannak, valamennyien nyílt osztályon kezelhetőek. Naponta 3-4 féle csoportos foglalkozás valamelyikén vehetnek részt állapotuktól illetve igényüktől függően. Igény szerint egyéni terápiára is lehetőség van. Művészetterapeuta, szociális munkás és pszichológus foglalkozik a csoportok tagjaival.

A Nappali kórház köztes lépcsőfok a kórházi nyílt osztály és munka világa között azok számára akik még nem állnak készen a munkavállalásra. A bejáró betegek egyéni és csoportos terápiában részesülhetnek, de előfordulhat gyógyszeres kezelés is.

Alkalmazott módszerek

A gyógyítás csoporthangsúlyú (a munka döntően csoportokban zajlik), kognitív szemléletű pszichoterápiás rendszerben működik. Fő eszközük ebben a folyamatban a pszichoterápiás munka (melyet szükség esetén gyógyszerrel egészítünk ki). A kognitív pszichoterápiás szemlélet szerint a tünetek (szorongás, aggodalom, kényszerek, alvászavar, rossz hangulat, ismétlődő kapcsolati-, munkahelyi konfliktusok, önértékelési problémák, olykor testi panaszok) hátterében, jellegzetes gondolkodási, viselkedési mintázatok húzódnak meg.

  • Nagycsoport – ahol a páciensek és a személyzet tagjai megbeszélik, megjelenítik a közösségben zajló folyamatokat, problémákat, bármit, amit együtt szeretnének megbeszélni.
  • Kognitív csoport – a gondolkodás negatív torzításainak felismerését tanulják, gyakorolják, illetve alternatív gondolatokat, megoldási módokat keresnek, építnek be, melyek eredményeként javul az egyén kommunikációs készsége, stressz kezelő képessége, jelentős változástatásra képes kapcsolatai terén.
  • Sématerápia – a sématerápiás modell szerint gyermekkorunkban kialakult hibás gondolkodásmódunk a jelenben áthatja a gondolkodást, az érzelmeket, és gátolják tulajdonosukat a felmerülő problémák praktikus, észszerű megoldásában. A terápia segít ezen működésmódok felismerésében és alakításában
  • Mesecsoport – a világirodalom egy-egy meséjének feldolgozása történik csoportos formában. Az együttes átélés és befogadás különleges hangulatot teremt. A mese kibontása során lehetőség nyílik szimbolikus formában megpillantani az egyetemes emberi sorsokat, fordulópontokat, melyekben saját kihívásainkat és megoldásainkat is felismerjük.
  • Kerek Esztendő Csoport – az év jelentősebb eseményeiről, ünnepeiről történő beszélgetés csoportos foglalkozások keretében. Rajzos feladatok is kapcsolódhatnak a feldolgozáshoz: ceruzarajz, zsírkréta, festés, montázs
  • Élményközpontú csoport – érzékszervi és mozgásos saját élményre épül a csoportmunka, ahol a hívóinger az “itt és most”-ban nyújt átélhető és megfigyelhető tapasztalást (pl. illatok, képek, saját mozgás, társ mozgatása, zenehallgatás, tapintás, stb.). Az egyéni tapasztalást csoportmunka és megbeszélés követi. A konkrét, valós élményeken keresztül hozzáférünk elfeledett emlékekhez, kevésbé kimunkált gondolatokhoz is.
  • Néptánccsoport – ismertetik, felelevenítik, ápolják a hagyományokat. Fontos feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, javítása.
  • Filmcsoport – adekvát filmek közös megtekintése után beszélgetnek a filmekről, mellyel segítséget kapnak a saját állapotuk megismeréséhez, megértéséhez. Az érzelmi élet rendezésében is segítenek a filmek.
  • Kézműves terápiás foglalkozások, zenés festés – önmegnyugtatás a pszichotikus beteg részére, rajzos, feladatokkal: pl. szabad rajz, mandalakörök festése. A kosár- és szalmafonás a finommotorikus készségek fejlesztését szolgálja, megismerteti a betegeket az anyaggal, a megmunkálás technikájával, a különböző eszközökkel. Ezeknek a foglalkozásoknak jelentős a személyiségfejlesztő hatása.
  • Színjátszó csoport – tagjai már országos versenyeken is értek el szép eredményeket. A játék sikerélmény nyújt, erősíti az önbizalmat. A darabokat a csoport tagjai választják.
  • Varrócsoport – szabadidős tevékenységet is mutat, miközben új ismereteket tanít. Fejleszti a finommozgásokat. A közösségben töltött idő, a csapatmunka módot ad arra, hogy egymás között is megnyílhassanak a betegek. Ez segíti az orvosok, pszichológusok terapeuták munkáját is, mert új infót adhat a betegről.
  • Relaxáció – a relaxáció egy eszköz, mely a stressz, a testi és mentális feszültségek oldására használható. Csökkenti az idegrendszer terheltségét, lecsendesíteni testünk és elménk folyamatos aktivitását, hogy hatékonyabban tudjuk azokat a későbbiekben használni.
  • Állatasszisztált terápia – terápiás (kiképzett) kutya és tréner közreműködésével történik. Javítja az érzelmi, szociális és kognitív funkciókat, segíti a non-verbális kommunikációt, empátiát. Szorongás és stressz csökkentő hatása van, fejleszti az önbizalmat.

 

A terápiát a beteg személyes céljainak megfelelően alakítják, azaz a beteg célja megvalósításának eszköze a művészetterápia.

 

 

 

 

Művészetterápiás módszerek

Komplex művészetterápia – jungiánus alapokra épülő, analitikus szemléletű terápiás eljárás – hosszú távú, 1-3 éves terápia, ezért itt csak elemeket tudnak használni, a viszonylag rövid időtartam miatt.

Az önismeretet stimuláló szocioterápiás csoportban az aktív együttműködés segítésére kapnak feladatokat; a gondolatok, dalok, mesék remélhetőleg az otthoni életben is kifejtik majd jótékony hatásukat. Verbalizálás nem mélyen, csak a tudatosítás szintjén történik.

Kerek Esztendő Csoport: Az év jelentősebb eseményeiről, ünnepeiről történő beszélgetés csoportos foglalkozások keretében. A feldolgozás menete: ráhangolódás – főtéma – beszélgetés. Rajzos feladatok is kapcsolódhatnak a feldolgozáshoz: ceruzarajz, zsírkréta, festés, montázs.

Irodalomterápia – verseket, meséket, novellákat, regényrészleteket olvasnak fel, beszélgetnek róla, esetleg képzőművészeti alkotások készülhetnek az irodalmi művekkel kapcsolatosan.

Zeneterápia: lehet aktív vagy passzív. Zeneműveket hallgatnak közösen, valamint különböző hangszereket szólaltatnak meg. A hallott zenét képekben jelenítik meg, elmondják szóban az érzéseiket, gondolataikat. Ritmusgyakorlatok végeznek a zenére, ill. együttesük is van – különböző rendezvényeken, országos versenyeken is eredményesen vettek részt.

Pszichodráma: gondolatébresztő játékos feladat, irodalmi szöveg, tükörjáték – ilyen és hasonló feladatokkal történik a bemelegítés, ráhangolódás. Különböző rajzeszközökkel belső kép alakítása, majd tükörhelyzetből történő megbeszélése következik. Az előkészületek folyamán nem relaxációs, de halk, nyugodt instrumentális zene szól, közben az előre megadott témán – pl. legerősebb szerepem – gondolkodnak, imaginálnak a csoporttagok. Mi az életében a legerősebb szerep? Később beszélhetnek a képekről, megkeresik az erőforrásokat. 1-1 csoportfoglalkozás maximum 1 óra hosszat tart.

A Néptánccsoportban a hagyományokat ismertetik, elevenítik fel, ápolják. Fontos feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, javítása.

A Filmcsoport adekvát filmek közös megtekintése után beszélget a filmekről. Segítséget kapnak a saját állapotuk meg/felismeréséhez, megértéséhez. Az érzelmi élet rendezésében is segítenek a filmek. Tematikus filmválasztás után kétszer nézik meg az adott filmet két hónap különbséggel. A feldolgozás folyamán megbeszélik, hogy mi a különbség a filmről a két különböző időpontban alkotott véleményük között.

Kézműves terápiás foglalkozások: zenés festés – önmegnyugtatás a pszichotikus beteg részére, rajzos, feladatok: szabad rajz v. mandalakörök a szorongásos betegek esetében hatékony. A kosár- és szalmafonás a finommotorikus készségek fejlesztését szolgálja, megismerteti a betegeket az anyaggal, a megmunkálás technikájával, a különböző eszközökkel. Ezeknek a foglalkozásoknak jelentős a személyiségfejlesztő hatása.

 

A Színjátszó csoport tagjai már országos versenyeken is értek el szép eredményeket. A helyzetgyakorlatok sikerélmény nyújtanak, erősítik az önbizalmat. A darabokat a csoport tagjai választják, hozzák, előtte felkészülnek a műből, a szerzőből.

A Varrócsoport szabadidős tevékenységet is mutat, miközben új ismereteket tanít. Fejleszti a finommozgásokat. A közösségben töltött idő, a csapatmunka – részművelet, közös alkotás (varrás, szövés, hímzés, patchwork) – módot ad arra, hogy egymás között is megnyílhassanak a betegek. Ez segíti az orvosok, pszichológusok terapeuták munkáját is, mert új infót adhat a betegről, pl. otthoni körülményekről. Erősíti a bizalmat, a biztonságérzet kialakulását. Önbizalmat ad, asszertivitást tanít.

 

Mire jó a művészetterápia (MT)?

A művészek és terapeuták az alábbi listát, érveket gyűjtötték össze a művészet lelki egészségvédelemben, gyógyításban betöltött szerepéről:

  • a MT határára a betegek gyógyulása serkentődik, cél, hogy képesek legyenek kiverekedni magukat a betegségből
  • önnön és mások emberi vonatkozásaival, különbözőmegnyilvánulásokkal találkoznak ez segíti az elfogadást, és a szemléletváltást egyaránt
  • megnyílnak a betegek, más oldalról is megmutatkoznak,
  • önismeret, önmagát másképp láthatja, amiről esetleg korábban nem volt ismerete
  • a betegek életszerű szociális helyzeteket gyakorolhatnak szakemberek támogatásával
  • az alkotás segíti az érzéseiket, gondolataikat kifejezni, a nonverbális – verbálisba megy át, ami állapotjavulást idézhet elő. (A mentális betegek nem tudják kifejezni, hogy mi a problémájuk, viszont ha a művészi alkotásban megjelenik, a kép alapján verbálisan is ki tudják fejezni magukat.)
  • nem teljesítményhelyzetben alkothatnak – hozzászoknak, hogy ne szorongjanak, oldottan végezzék a munkájukat
  • a képzőművészeti alkotás a terápia hatékonyságának, a beteg fejlődésének, javulásának is a mutatója lehet
  • kiegészíti a diagnosztikus folyamatokat, krízis esetén gyors háttérfeltárásban is segíthet: más szituáció a vizsgálóorvossal való konzultáció, mint a művészetterápiás helyzet, olyan diagnosztikai és terápiás információt kaphat meg a kezelőorvos, ami a terápia hatékonyságát növeli, és a szakorvosi exploráció során nem feltétlenül derül ki
  • a terápia folyamatát tükrözheti a tevékenység
  • testi-lelki állapotfelmérésre is alkalmas a művészetterápia – testi, lelki traumák manifesztálódhatnak, amit verbálisan nem tud, nem lehet kifejezni a képről pedig már a csoportban is lehet beszélgetni, ezáltal feldolgozódik a trauma, új jelentéstartalmat is kaphat a páciens élménye
  • leírja az alkotó, hogy mit ábrázol az alkotás, később pedig beszélni is lehet róla, így nyomon követheti a saját fejlődését is – változás fontossága, semmi sem állandó, így ő is változni, változtatni tud. Nem kell beleragadnia a helyzetbe. Megélheti az érzéseit.
  • színesebbé teszi a működést, a terápiát, biztonságot ad arra vonatkozóan, hogy helyes a változás iránya – biztonságérzetet d a terapeutának is.
  • önelfogadás, „hatni tudok” érzés, hatóerő.
  • érzelmek kifejezése – fontos, h. a beteg meg tudja ragadni a saját érzelmeit, felismerje, meg tudja fogalmazni, így bánni is tud vele.
  • sikerélmény – önbizalomnövelés, hozzájárul ahhoz, hogy kockáztatni is merjen
  • filmek, irodalmi alkotások segítenek az azonosulásban, példa láttán elindulhat egy tanulási folyamat
  • más szerepbe is bele tud helyezkedni. Más nézőpontot kap, más szemszögből látja a saját helyzetét, ezáltal jobban megismerheti a saját, ill. hozzátartozók érzéseit.
  • nagy mértékben tudja csökkenteni a szorongást. Kompetenciaélményt ad: „én is jó vagyok valamire”
  • megkönnyíti a munka világába való átmenetet, mivel maga a művészi alkotás létrehozása is munkával jár, egy híd a jelen állapot (beteglét) és a jövő (egészséges lét), a munkavállalás lehetősége között.

 

Közös művészetterápiás tevékenységek:

Folyamatosan közösen dolgoznak a csoport tagjai, és a terapeuták sem csupán a jelenlétükkel, irányításukkal vesznek részt, de konkrét tevékenységeket is végeznek a csoporttagokkal együtt. Pl. a fazekas foglalkozásokon készült nagy vázához mindenki hozzátett egy-egy maga készítette darabot, a varró körben együttesen készítették el a díjnyertes patchwork-takarót. A zeneterápiás és néptánccsoport ünnepeken, rendezvényeken lép fel a karácsonyi műsorukról videofelvétel is készült.

 

Nehézsségek, korlátok

A team tagjai közösségi konferenciákon tartanak előadásokat munkájukról, de írásban nem jelentetik meg eredményeiket. Nemzetközi kutatási eredményekről nincs ismeretük, illetve nem vesznek részt nemzetközi programban.

A helyreállító igazságszolgáltatásról (restorative justice) az intézmény dolgozóinak részletes, konkrét ismereteik nincsenek. Megismerve az alapelveket, a kórház dolgozói elmondták, hogy hasonló technikákat esetenként ők maguk is alkalmaznak elsősorban családterápiában.

 

 

A közös megbeszélésen még az merült fel, hogy kevés az interakciós, esetmegbeszélési felület művészetterapeuták és a pszichiáterek között, pedig mind diagnosztikus, mind terápiás előre haladással kapcsolatos többlet információ nyerhető a betegek kreatív folyamataiból. Nem csak a konkrét művek elemzéséből, de az eszköszhasználat és az interakciók mintázataiból is. Állapotváltozást az alkotás már a megjelenés előtt sokszor megmutat.

Az is kiderült, hogy a művészetterapeuták bár bíznak saját tapasztalati ismereteikben, gyakorlati tudásukban a kurrens szakirodalmat, külföldi kutatásokat stb.. nem ismernek, márpedig ez nem csak a szakmai elismertséghez, de szakmai megértéshez is hozzájárulhatna.

Beszámolót követően a csoporttagok megtekintették a művészetterápiás foglalkoztatókat is. Csodálatos múlt századi szövőszékeken készítenek gyönyörű szőnyegeket, szőtteseket, a falakat művészi értékű festmények, grafikák díszítik. A fazekas műhelyben szebbnél szebb alkotások bizonyítják, milyen értékes munka folyik a Debreceni Kenézy Kórház Pszichiátriai Osztályán, amelyről a betegek is elismerően nyilatkoztak.

 

H2 Interjú eredmények

 

A pszichiátriai, addiktológiai, gyermeknevelő intézményekben dolgozó művészetterapeuták kislétszámú csoportokat tartanak heti 1-2 szeri rendszerességgel. Ritkább esetben egyéni foglalkozásokat is tartanak. A pszichoterápiás osztályon dolgozó kolléga több csoportot tart, nagy intézmény, komplex pszichoterápiás rezsim tagja. A betegek életkora 25-65 között helyezkedik el. Kivéve a gyermekotthonban hol ez alatti korosztály i megtalálható.

A csoportok mellett időnként van lehetőség egyéni foglalkozásokra is, de jellemzően csoportos ellátási formák jellemzőek. A csoportok általában félig struktúráltak azaz a terapeuta viszi a keret témát, vagy technikát vagy kiinduló ötletet amiből a betegek szabadon alkothatnak. Az egyéni alkotásokat, csoportos alkotás is kiegészíti, illetve minden csoport közös beszélgetésekkel nyit és zár.

Mint minden intézményesült rendszerben az össze terapeutánál kapnak  a páciensek egyéni terápiát, pszichiáter és pszichológus  is dolgozik a páciensekkel, illetve más jellegű csoportos terápiát is kapnak pl.:

nagycsoport, szabad interakciós kiscsoport, állatasszisztált terápia, lovasterápia

mozgásterápia, pszichodráma, relaxációs csoport, film klub, meseterápia

A művészetterapeuta mindenkor egy team tagja. Az hogy a team mennyire vonja be őt a betegekkel kapcsolatos megbeszélésbe az helyenként változik a vezetés függvényében, a kollégák általában nyitottak.

A páciensek nagy többsége kevert diagnózissal, sokszor személyiségzavarral kezelt. Legtöbbjük korai veszteségeket átélt, traumatizált személy. Több a hangulatzavarral küzdő, szorongásos tünetektől szenvedő illetve depressziós beteg is.

A terapeuták változatos technikákat használnak és alkalmaznak (felsorolás a teljesség igénye nélkül):

  • nyomhagyó technikák, absztrakt módon: tus technikák, gesztusfestészet, firkák, geometrizáló képek, színjátékok
  • figurális alkotások bármilyen festékkel, krétával, filccekkel, ceruzával: adott téma köré (pl. Leuner természeti képek, vagy ünnepek, család), vagy saját élmények (életút, önarckép,testkép razjok)
  • gyakran lehetnek szimbolikus sszociatív, pl. egy fogalom köré épülő alkotások is
  • kedvelt technika a montázs, kollázs, relief,kisplasztika,maszkok
  • leggyakoribb eszközök: akril, akvarellfestés, porpasztell, olajpasztell
  • agyag, textilek ,gyapjú, fonalak
  • történetek, jelentek festése
  • csoportos alkotás, közös festés
  • más modalitások kombinálása: zene, mozgás, irodalom

A képzőművészet-terapeuták véleménye a művészet hatásmechanizmusáról:

  • A művészet terápiás hatását maga az alkotási folyamatban kereshetjük, alkotás, amit az ember létrehoz, valami „bennünk levő” kifejeződése.
  • Leképezi belső világunkat, énerősítő, önbizalom-növelő hatású.
  • Mivel a képalkotás nagy szerepet játszik a korai személyiség alakulásában, ezért gyakran későbbi, esetleg traumatizált alapélmények, fantáziák, álmok is csak a közvetlen képi kifejezéssel jeleníthetők meg.
  • Túl az általános csoportélményen és annak előnyein (közösségbe tartozás, példamutatás, elfogadás, kapcsolódás, tisztelet, stb.) a rajz, a festés, az agyagozás során az alkotó lét megélése, a szimbólumképzés aktivizálódása történik. Ebben a folyamatban lehetséges olyan élmények feldolgozása is, melyek szavakkal nem, vagy csak nagyon nehezen leírhatók.
  • Problémák, érzések, lelki tartalmak, feszültségek kifejezése, láthatóvá tétele, egy másik modalitás, a képi kifejezés segítségével.
  • Az alkotás és az önkifejezés javítja a mentális állapotot, a művészetterápia biztonságos terében a csoporttagok és a terapauta visszajelzései, érzései segítik a mentalizációs készségek javulását, a saját érzések kifejezésének, megértésének képességét.
  • A csoport, mint közeg, segíti a nehéz élmények megjelenítését és megtartását.
  • Az akotás láthatóvá teszi a tudattalant, de az értelmezés a klines megértésének ütemében mehet végbe
  • Lehetőség van a próbacselekvésre, illetve egy adott probléma rajzi átalakítására is, ami asszociatív módon segíti a ráismerést, felismerést, problémamegoldást
  • A művészetterápia segít kommunikálni aoskszor kimondhatatlan érzéseket, érzelmeket.
  • A belső taralom materializálódása lehetőséget ad annak megvizsgálására biztonságos távolságból
  • Az alkotó folyamat ön-megfigyelése áthelyezi a fókuszt a végső termékről a cselekvés folyamatára és általa beszél a patológiáról is ami megkönnyebbülést hozhat
  • az elkészültmunkák együttes szemlélése közösségi élmény, kapcsolódás is egy finom, szelíd módon.
  • kontrollálható belső építkezés csökkenti az ellenállást és szégyent
  • az alkotás sikerélményt, kompetencia élményt ad.

Közösségi alkotás lehetőségeiről így nyilatkoztak az interjúalanyok:

 

A teamen belül változatos a lehetőség a közös- főleg a betegekkel közös- alkotásra ennek leginkább infrastrukturális, logisztikai és szabad kapacitás hiány okai vannak  „Csak olyan szinten alkalmazom közösségben a művészetterápiát, ahol a betegek közösen alkotnak. Emberi erőforrás hiánya miatt, egyszerűen nincs arra lehetőség, hogy a személyzet is bevonható legyen, nincs rá idő.” Több rendszerben a terápiás keretek nem teszik lehetővé az együtt alkotást.

Előfordul, hogy a művészetterapeuta arról nyilatkozott: a kiégéssel küzdő nevelők számára havi rendszerességgel bevezetett önismereti képzőművészetterápia tervben van, ahol ugyanazokat a feladatokat kipróbálhatják, megtapasztalhatják, amiket a kliensek.

Illetve két alkalommal nyilatkozta valaki, hogy időnként az ápolók is bekapcsolódnak az művészeti folyamatba,  „az alkotásban nincs különbség beteg és egészséges ember között”

 

A beteg hozzátartozóival való közös művészeti alkalmak egyik helyen sem tudnak megvalósulni.

A gyermek otthonban  olyan eset van, ha egy családból a testvérek mind egy otthonban vannak elhelyezve, akkor  van számukra külön művészetterápiás foglalkozást, külső családtagok bevonása sokszor megvalósíthatatlan.

Ez azért is érdekes tapasztalat, mert a pszichés beteg sok olyan érzést meg tud fogalmazni az alkotásban amit családtagjaival szavakban nem tud megosztani, másrészt pont abban a térben ahol egészségesebbnek érzi magát, azon a területen ahol örömök érhetik nincsenek jelen hozzátartozói. Jó lenne olyan alkalom amikor a képeken keresztül találkozhatnának a családtagok, új jelentésekkel, tapasztalatokkal gazdagodva egymásról.

Művészetterápiát népszerűsítő érvek  a döntéshozók felé?

 

Megkérdeztük a művészetterapeutákat mik lennének azok a szavak amik népszerűsítik a képzőművészetterápiát, baloldali szófelhőben olvashatók a javaslatok

 

 

Kommunikáció a szavakon túl, felszabadult alkotás , szorongásoldás, önértékesség érzésének,emberközpontú, kifinomult technika, az alkotás gyermeki öröme, a kreatív szabadságot képes a tragikus események, veszteségek feldolgozásában is segíteni, önkifejezés, érzelemszabályozás, nyugalom, flow, intimitás, kinyílás, öröm, megfogalmazni, létrehozni önmagát,, új szemlélet, perspektíva, kipróbálni, transzformálni, kompetencia, gyógyulás, kreativitásfejlesztés, személyiségfejlesztés.

Adatok kiértékelése

 

 

Mind a fókuszcsoport, mind az interjúk megerősítették a képzőművészetegészségre gyakorolt pozitív hatásának hipotéziseit. A gyakorló terapeuták által összefoglalt gyógyító hatások egybevágnak Lusenbrick által megfogalmazott kifejezésterápiák hatásmechanizmusaival, Expressive Therapies Continuum-ETC– (Lusenbrick, Kagin 1978) . Lusenbrick szerint a páciensek különböző szinteken használják a kreatív folyamatokat, és azok különböző szinteken hatnak rájuk mely összevág az agy neuropszichológiai információfeldolgozó mechanizmusaival.

Az első a kinesztetikus, szenzoriális (érzékelő) szint itta legfontosabb jellemzők és élmények a kliensek számára: a tapintási tapasztalatok, anyagok minősége fluiditás, kenhetőség, durvaság, és olyan mozgásos élmények, mint ritmus, textura, érzésekés, illatok, az interakció az eszközökkel, anyagokkal. Ez a szint a nagyon korai, preverbális igényeknek felel meg. Amikor a csecsemő élménymintázatait a környezetből jövő illetve a saját testéből származó ingerek amodális illesztése (pl.intenzitás kontúr, ritmus, tónus,) illetve a keresztmodalitás különböző érzékszervekből érkező ingerületek összehangolásának képessége jellemzi (D. Stern, 2002). Ez az illesztés az alapja a korai testi és érzelmi állapotok megélésének (vitalitás affektusok), s a gondozó érzelmi élményeket szabályozó mintákat bocsát a csecsemő rendelkezésére, képes növelni a csecsemő agyi állapotainak komplexitását és koherenciáját  A felbukkanó szelférzet és a vitalitás-affektusok Stern szerint az absztrakt festészet, a kortárs, improvizatív zene, illetve a tánc által ragadhatók meg leghitelesebben(Stern 2010). Mivel a traumatikus élmények ( elhúzódó komplex traumánál, vagy PTSD esetében amelyek gyakori előzményei és összetevői a pszichés és pszichiátriai zavaroknak Turner 2004, Thoits, Kessler 1985) disszociációt idéznek elő az emlékekben, illetve élmény mintáztokban feltételezhetjük hogy a nehezen verbalizálható élmények felbukkanása összefügg a szenzoriális élényen keresztül is összefügg az alkotási folyamattal, művészetekkel. Ki kell emelni it azokat a jelenkori kutatásokat melyek a különböző médiumok érzelmi szabályozó (stresszcsökkentő) hatását igyekeznek vizsgálni (Iskovitz, Czamansky 2018). Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a folyékonyság és kontrollálhatóság együttesen hatnak a legkedvezőbben, legmegnyugtatóbban.

 

Ugyanígy több kutatás folyik az agyag terápiás használatávalkapcsolatban, mely tapintási érzékletenkeresztül segíti az érzelemszabályozást és fejelszti a szenzomotoros készségeket Elbrecht 2014)

A második szint a perceptuális –affektív (érzékelő, érzelmi) szint ahol a fókusz az önkifejezésen, vizualizáción, képalkotáson, mintaalkotáson van, az érzelmek és érzetek megjelenítésén (ahol persze ehhez asszociációk, gondolati tartalmak is kapcsolódhatnak) de maradhat ez a gesztusok és sz érzelmek elsődlegességének szintjén is.  Az ábra, kép, alak elkészítése öröm érzetet ad, és elégedettséget vagy megkönnyebbülést. Ez a Sterni magszelf érzetekhez, énhatékonysághoz, koherencia érzésekhez kapcsolódik; közös alkotásnál pedig az interszubjektivitás, egymásra hangolódás élményét adhatja  a klienseknek. A belső érzelmek, a szubjektív valóság materializálódik ilyenkor és válik megoszthatóvá a másik jelenlétében. Ez az a szint ahol az érzelemszabályozásújra tanulható, fejleszthető, megélhető. A művészetterápia érzelmi regulációt elősegítő hatásai is az elmúlt években kerültek a kutatók látókörébe elsősorban  a stresszcsökkentés (Kaimal G. 2016, 2018), a szorongás (Chambala 2008, Smolarsky 2015) és a személyiségzavarok hangulati ingadozásának terápiás megközelítése kapcsán (S. Haeyen 2015).

A harmadik szint a kognitív, szimbolikus szint itt az alkotás tervezéssel kapcsolódik össze. Komplex élmények, emlékek és gondolatok megjelenítése. A z alkotott kép a klines szempontjából tárháza lesz egy csomó jelentésnek, asszociációnak, egymásra rétegzett gonolatnak ami már az alkotás közben illetve azt követőenkerül kibontásra. A narratív- szelf (Stern,2002), önreflexió, mentalizáció az alkotás ezzen szintjéhez kapcsolható fogalmak. A kognitív pszichoterápia mentaizációs aspektusa kurrens megközelítése a művészetterápiának, különösen az angolszász országokban (Harvesteen 2015). Ebben az értelmezésben a terápiás hatásban egyformán jelentős az alkotási folyamat és maga  az alkotás illetve az ahhoz kapcsolt egyéni illetve csoportterápia esetén a csoporttagoktól származó reflexiók Az alkotási folyamat illetve az alkotáshoz való viszony itt hordozója, és tükre lesz gondolkodási sémáknak, attribúcióknak, és elvárásoknak. Azok a művészetterápiás technikák amik vizualizációval, imaginációval kapcsolják össze az alkotást szintén ezen a szinten működnek legtöbbször. Az eszköz és a módszer itt a kliens számára másodlagos a tartalom van számára a fókuszban, s amit ez ő belőle megjelenít, kifejez. Természetesen súlyos pszichiátriai állapotokban nem biztos, hogy a betegek képesek ezen a szinten megélni a művészetterápiát.

A negyedik szint a kreatív szint ami integrálja a három korábbit integrálja.

 

 

 

Összegzés

Bár a pilot kutatásnak arra sikerült rávilágítani, hogy a művészetek javítanak a lelki betegek állapotain. A jövőben további kutatási bizonyítékok szükségesek a hatás nagyságának megállapításához. Az interjúk alapján van olyan elméleti keret, amely több szintjét is képes értékelni a tapasztalatoknak, de leginkább leíró jelleggel.

A helyreállító igazságszolgáltatás értékei, és elvei kevésbé ismertek Magyarországon, bár intuitív módon a terapeuták lehet, hogy alkalmaznak eszközöket (elsősorban mediációban, konfliktuskezelésben, erőszakmentes kommunikációban).

A művészetterápiában a közösségi alkotás az egészségügyi rendszeren belül nem megoldott. Sokszor a túlterheltség, időhiány vagy a keretek szabályozottága nyomán.

Nagyon hiányzik a betegek és családjaik, illetve a társadalommal egészséges tagjaival való közös alkotás. Bár Budapesten minden évben megrendezésre kerül a PsyArt Maratonmely egy 24 órás szabad festés adott téma körül a Moravcsik Alapítvány rendezésében. De ezen a fórumon az alkotást diszkusszió, vagy érzelmi reflexió nem követi. A témákat sem a betegek hozzák, hanem azalapítvány munkatársai. Vannak olyan galériák mint a TártKapu Gallérai vagy az  ArtBrut galéria ahol pszichés betegek műalkotásait lehet megtekinteni, megvásárolni, így ott a többségi társadalom passzív befogadó művészetterápia keretén részesülhet a betegek lelki valóságából.

Az együtt-alkotás, teremtés lehetőségét ki kellene szélesíteni, mert ez lehetne az alapja egy társadalmi párbeszédnek.

 

Felhasznált irodalom

Antalfai Márta: Alkotás és kibontakozás, Katarzis komplex művészetterápia elmélete és gyakorlata, Lélekben Otthon Kiadó 2016

Bell  C.E. BA & Robbins S.J.PhD, Effect of Art Production on Negative Mood: A Randomized, Controlled Trial  Journal of the American Art Therapy Association Volume 24, 2007 – Issue 2 ,Page 71-75 Published in 2011

Bessel A. van der Kolk & Rita Fisler Dissociation and the fragmentary nature of traumatic memories: Overview and exploratory study, Journal of Traumatic Stress volume 8, pages505–525(1995)

Buda Béla Művészetterápia I.-II. http://budabela.hu/tanulmanyok.html

Chambala A. MA  Anxiety and art therapy Treatment in the public eye, Journal of the American Art Therapy Association,Volume 25, 2008 – Issue 4

Cornelia Elbrecht &Liz R. Antcliff Being touched through touch. Trauma treatment through haptic perception at the Clay Field: A sensorimotor art therapy    ,International Journal of Art Therapy Formerly Inscape Volume 19, 2014 – Issue 1: Art Therapy and Neuroscience Pages 19-30

Dr. Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez: Helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Libri 2009

Dr. Kiss Anna Phd értekezés A resztoratív igazságszolgáltatás esélyei a XXI sz. hajnalán https://en.okri.hu/images/stories/pdf_files/ka_phdfejezet.pdf

Drake J. E. , Coleman K. & Winner E. :  Short Short-Term Mood Repair Through Art: Effects of Medium and Strategy -Term Mood Repair Through Art: Effects of Medium and Strategy. Art Therapy: Journal of the American Art Therapy Association 2011  Vol. 28(1), 26–30. doi:10.1080/07421656.2011.557032

Essay Examples. (July 2019). Brief History of Art Therapy. Retrieved from https://benjaminbarber.org/brief-history-of-art-therapy

Gyimóthi Gábor: Rajz és lélek, Animula 2017

Haeyen S MATh, Art Therapist, Susanvan HoorenPhD Perceived effects of art therapy in the treatment of personality disorders, cluster B/C: A qualitative study, The Arts in Psychotherapy,Volume 45, September 2015, Pages 1-10

Havsteen-Franklin  D.& Camarena Altamirano J. Containing the uncontainable: Responsive art making in art therapy as a method to facilitate mentalization, International Journal of Art Therapy ,Formerly Inscape, Volume 20, 2015 – Issue 2

Huotilainen M,  Rankanen M., CamillaG. ,Seitamaa-Hakkarainen P., Mäkelä M. :Why our brains love arts and crafts FormAkademisk.org, Vol.11. Nr.1, 2018 Art 1. 1-17.

Kagin, S, and Lusebrink, V. (1978) The expressive therapies continuum. Art Psychotherapy, 5, 171-180

Kaimal G., Ray K. & Muniz  J.  Reduction of Cortisol Levels and Participants’ Responses Following Art Making Art Therapy, Journal of the American Art Therapy  Association Vo 33 2016 Issue 2 Pages 74-80

Kaimal,G., Walker, M.S., Herres, J., French, L.M, & Degraba, T.J. (2018). Observational study of associations between visual imagery and measures of depression, anxiety and stress among active duty military service members’ with post-traumatic stress and traumatic brain injury. BMJ Open. Doi: 10.1136/bmjopen-2017-021448

Kessler  RCPrice  RHWortman  CB Social factors in psychopathology.  Annu Rev Psychol. 1985;36531- 572

Krista Curl BA, Assessing Stress Reduction as a Function of Artistic Creation and Cognitive Focus, Journal of Art Therapy Volume 25, 2008 – Issue 4 Pages 164-169

KSH Statisztikai Tükör 2010 Szept 27. IV.évfolyam 112

Lusebrink, V. (2010) Assessment and therapeutic application of the expressive therapies continuum: Implications for brain structures and functions. Art Therapy: Journal of the American Art Therapy Association, 27(4), 168-177

Petrillo  L. BA & Winner E.  Does Art Improve Mood? A Test of a Key Assumption Underlying Art Therapy PhD Art Therapy, Journal of the American Art Therapy Association Volume 22 2005 Issue 4 Pages 205-212

Schauer M.,  Elbert  T., Dissociation Following Traumatic Stress Etiology and Treatment, Zeitschrift für Psychologie / Journal of Psychology (2010), 218, pp. 109-127. https://doi.org/10.1027/0044-3409/a000018. © 2010 Hogrefe Publishing Published online: February 26, 2015

Shai Haiblum-Itskovitch1, Johanna Czamanski-Cohen1,2*† and Giora Galili3† Emotional Response and Changes in Heart Rate Variability Following Art-Making With Three Different Art Materials , Front. Psychol., 18 June 2018 | https://doi.org/10.3389/fpsyg.2018.00968

Smolarski K., Leone K.& J. Robbins S.   Reducing Negative Mood Through Drawing: Comparing Venting, Positive Expression, and Tracing   Art Therapy, Journal of the American Art Therapy  Association Volume 32 2015 Issue 4 Pages 197-201

Stern, D. N. (2002). A csecsemõ személyközi világa. Budapest: Animula Kiadó.

Stern, D. N. (2010). Forms of Vitality: Exploring Dynamic Experience in Psychology and the Arts. Oxford: Oxford University Press.

Thoits  P Dimensions of life events that influence psychological distress: anevaluation and synthesis of the literature. Kaplan  HBed. Psychosocial Stress: Trendsin Theory and Research. New York, NY Academic Press1983;33- 103

Turner,R.J,  PhD; Donald A. Lloyd, PhD Stress Burden and the Lifetime Incidence of Psychiatric Disorder inYoung Adults  Racial and Ethnic Contrasts, Arch Gen Psychiatry. 2004;61(5):481-488. doi:10.1001/archpsyc.61.5.481

Vick, R. M. (2012). A brief history of art therapy. In C. A. Malchiodi (Ed.), Handbook of art therapy (p. 5–16). Guilford Press.

 

Melléklet

 

Tisztelt kitöltő!

Jelen kérdőív mentális betegeket ellátó intézményekben, szervezetekben dolgozó (vagy dolgozott) művészetterapeutáknak, művészeknek szólnak. Aki több intézményt is ismert a jelenlegi munkahelyének tapasztalatait fogalmazza meg. A kérdőív anoním.

Kérem 2-3 mondatban válaszoljon a feltett kérdésekre.

 

1., Szervezete, intézménye milyen ellátást, szolgáltatásokat  biztosít?

2., Kik az intézmény célcsoportjai, kik használják a szolgáltatásokat?

3., Vannak mentális betegségekkel küzdők a kliensei között?

4., Szervezete speciális szolgáltatásokat nyújt a mentális betegeknek, ha igen melyek azok?

5.,  Le tudná írni egy átlagos munkanapját?

6.,  Hogyan fogalmazná meg a képzőművészetterápia hatásmechanizmusát 2-3 mondatban?

7.,  Soroljon fel párat azon művészetterápiás technikák közül melyeket előszeretettel használ mentális betegekkel?

  1. Vannak e olyan alkalmak illetve lehetőségei amikor a művészetterápiát közösségi szinten alkalmazza? (pl. betegek és személyzet közös alkotása). (. Válaszát indokolja. Ha nem akkor jelölje, ha szükségesnek látná ezt, s fogalmazza meg mire lenne szükség ehhez)
  2. Vannak e olyan alkalmak illetve lehetőségei amikor a művészetterápiát a klienssel és hozzátartozóival közösen alkalmazza? (Válaszát indokolja. Ha nem akkor jelölje, ha szükségesnek látná ezt, s fogalmazza meg mire lenne szükség ehhez)
  3. Mi lenne az a két mondat, amellyel a művészetterápiát népszerűsítené a döntéshozók felé?

————————————————–ooooo————————————————-

Tisztelt kitöltő!

Sok szeretettel meghívjuk, hogy vegyen részt kutatásunkban, mely a Mental Health Matters through Restorative Art (MHM) projekt részét képezi. Az MHM Projektet az Európai Bizottság Erasmus+ Programon keresztül finanszírozza. Az MHM célkitűzése, hogy hat szervezet közötti stratégiai partnerség keretén belül támogasson és létrehozzon egy felnőttképzési innovatív tananyagot, mely a résztvevő országokban (Nagy Britannia, Ciprus, Görögország, Spanyolország, Magyarország) élő mentálhigiénés szakemberek, művészetterapeuták, és a resztoratív igazságszolgáltatás képviselőinek  tapasztalatain és valódi szükségletein alapszik. Az MHM E-tananyagokat fog szerkeszteni és akkreditálni melyek a felnőtt oktatásban résztvevők tudását fogják gyarapítani, segítve ezzel szakmai fejlődésüket. Ez a kérdőív anonim, és minden adatot az MHM kutatási céljaira fogunk felhasználni.

Előre is köszönjük részvételét!

  1. Országa: Magyarország
  2. Milyen korcsoporttal dolgozik?
    • < 25
    • 25-34
    • 35-44
    • 45-54
    • 55-64
    • 65+
  3. Tanulmányai és az élethosszig tartó tanuláshoz való viszonya
  4. Mi az Ön végzettsége
    • Általános iskola
    • Szakgimnázium
    • Gimnázium
    • Főiskola
    • BA egyetemi képzés vagy azzal egyenértékű
    • Ma egyetemi képzés vagy azzal egyenértékű
    • Doktori fokozat vagy azzal egyenértékű
  5. Részt vesz-e jelenleg továbbképzésen?
    • Munkahelyi képzésen igen (nem formális oktatásban)
    • Más jellegű továbbképzésen (kérjük részletezze)
  6. Mi jelenlegi foglalkozása?
  7. Kérjük, jelölje, ha szeretne részt venni ingyenes Continuous Professional Development (CPD) által akkreditált e-kurzuson?

Szóljon hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

A megjelent cikkek és hozzászólások a szerzők szellemi tulajdonát képezik, sokszorosításuk vagy bármilyen felhasználásuk kizárólag írásbeli engedéllyel lehetséges. Minden cikk és hozzászólás tartalma kizárólag a szerzők magánvéleménye, mely független A Lélekben Otthon szerkesztőségének véleményétől.

A portál készítője és karbantartója: Wired Studio