Az öngyilkossági felelősségi kérdései a jog szempontjából

Dr. Fenesi Enikő: Az öngyilkossági felelősségi kérdései

Bevezetés.
Három eset:

1./
Mit tehet egy pszichiáter, vagy háziorvos, ha a pszichotikus páciens nem hajlandó kezelésbe menni? Amennyiben a pszichotikus páciens nem hajlandó kezelésre menni kapcsolatba lép vele gondozó orvosa. Amennyiben nem hajlandó a gondozóban vizsgálaton megjelenni beutalót ír és beszállíttatja a pszichiátriai osztályra OMSZ és a rendőrség segítségével kivizsgálásra.
2./ Idős beteg nem hajlandó enni, azt mondja a családjának, hagyjatok, meg akarok halni. Mit tehet a család? Idős beteg étvágytalansága esetén, először a háziorvos vizsgálja meg. Amennyiben a beteg állapota nem javul, a háziorvos beutalót ír a pszichiátriai osztályra. A család bekíséri vagy a háziorvos beszállíttatja az Országos Mentőszolgálattal.
3./ Egy apa arról értesül, hogy 18 éves fia öngyilkos akar lenni. A gyerek nem akarja, hogy akár ő, akár a család kezelésbe menjen. Mit tehet egy orvos a magyar jog szerint?
Öngyilkossági hajlamú beteg esetén a háziorvos beutalót ír a pszichiátriai osztályra és az OMSZ-szel beszállíttatja. A pszichiátrián gyógyítására a család bevonásával kerül sor.

A/Magyar szabályozás az öngyilkosságról
A BTK 2012.évi C. törvény 162.§ (2) bekezdése különösen sérülékeny sértetti csoportok közül kiemeli a 18. életévet be nem töltött személyeket azzal, hogy sérelmükre megvalósított öngyilkosságban közreműködés büntetendő, amennyiben az elkövető már betöltötte a 18.évet súlyosabban büntetendő.
Más jogrendszerekben a terhes nők, vagy fogyatékkal, illetve mentális problémákkal élők kiemelt védelmét is előnyben részesítette a jogalkotás.
Az új BTK 160.§(5) bekezdése az emberölés alapeseteként rendeli büntetni azt, aki 14. életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt bír rá öngyilkosságra feltéve, ha az öngyilkosságot elkövetik.
Napjainkban nyilvánvaló, hogy az öngyilkosság káros mivoltának értékelése, illetve az önkárosító magatartás elhárítása nem a büntetőjog feladata.
Az 1997. évi CLIV. törvény 20.§ (2) bekezdése az európai mintákhoz igazodva a betegség természetes lefolyása érdekében lehetővé teszi az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítását, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Vizsgálni kell miképpen kerülhet sor Eütv 20.§ (3) bekezdés szerinti ellátások megszüntetésére vagy mellőzésére.
A hazai bírói gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy amennyiben az elkövető magatartása tényállásszerű akkor az adott cselekmény és az eredmény között az okozati összefüggés fennáll, függetlenül attól, hogy az elkövető által megindított folyamatban más körülmények ( pl maga a betegség) is közrehatottak. Ennek alapján nem lenne elfogadható az orvos javára, hogy a kezelések beszüntetése „csak siettette” az alapbetegség miatt biztosan bekövetkező halált.
Jogalkotói felhatalmazás alapján és az egyén autonómiája körébe esik, akkor felette való rendelkezés semmiképpen sem vonhat maga után büntetőjogi következményeket az öngyilkosságban közreműködő vonatkozásában sem. A magyar jogban az egészségügyi jogszabályok kivételt engednek az emberölés általános tilalma alól, eddig az öngyilkosságban közreműködés, ahol a döntés a sértett kezében marad, a büntetőjog Európában a legsúlyosabb büntetési tétellel súlyt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Nem tartható a hazai jogirodalomban uralkodó álláspont, amely minden öngyilkosságot kivétel nélkül kórosnak vagy társadalomra veszélyesnek bélyegez, az öngyilkosságot pedig beszámíthatatlannak tartja.
A büntetőjognak, amely felelősségi rendszerét változatlanul a szabad akarat tanára alapítja, el kell fogadnia, hogy létezik olyan élethelyzet, amelyben az autonóm személy legalábbis szubjektív racionalitásának megfelelően dönt saját életének önkezű befejezéséről. Az emberi élet autonóm befejezésének lehetősége az egyén lehetséges szabadságát jeleníti meg azzal a társadalmi döntéssel szemben, hogy az élet önkezű elvétele erkölcsös vagy erkölcstelen. Az individum szubjektív akarata kerekedik felül a közösségi akarattal szemben, változik az életvégi döntésekhez kapcsolódó magatartásnak a megítélése a büntetőjogi felelősségtanban. Az emberölés általános tilalmának érvényre juttatása elsődlegesen állami feladat, világnézetileg semleges államban az öngyilkosság szabadsága az egyén magánszférájába esik. Ennek a felismerésnek megfelelően kell hatályos jogunkban ellentmondás mentesen megalkotni az emberi élet méltó befejezésének jogát védő szabályozási rendszerét.

B/A kényszergyógykezelés jogi szabályozásáról

A 2012.évi C. törvény VIII. Fejezete az Intézkedések között 78.§ szabályozza a Kényszergyógykezelést. A kényszergyógykezelés beszámíthatatlan állapotban elkövetett büntetendő cselekményhez fűzött jogkövetkezményt, egyrészt a társadalom védelmét, másrészt a kóros elmeállapotú elkövető gyógyítását szolgálja. A kényszergyógykezelés elrendelésének négy feltétele van:
a)elkövetett cselekmény személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó jellege
b)elkövető büntethetősége kóros elmeállapot miatt kizárt
c)megalapozottan attól lehet tartani, elkövető hasonló cselekményt fog elkövetni
d)elkövető büntethetősége esetén a bíróság egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést szabna ki.
A személy elleni erőszakos cselekmény fogalmát a törvény értelmező rendelkezésében határozzák meg, ide tartozik:
-emberölés, testi sértés, emberrablás, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, bántalmazás hivatalos eljárásban, kényszervallatás, jogellenes fogvatartás , rablás, zsarolás, önbíráskodás.
Csak a szándékos cselekmények tartoznak ide. A kóros elmeállapot a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó, belső eredetű körülmény ( pszichés állapot). Ha bűncselekményt nem valósít meg büntetést sem lehet vele szemben kiszabni, intézkedésként azonban el kell rendelni a kényszergyógykezelést. Ha a kóros elmeállapot korlátozza a beszámítási képességet bűncselekmény megvalósul. A bűncselekmény büntetést von maga után, a beszámítási képesség korlátozottságára tekintettel a törvény lehetővé teszi az elkövető büntetésének korlátlan enyhítését. Ebben az esetben nem alkalmazható kényszergyógykezelés. Nincs lehetőség kényszergyógykezelés elrendelésére, ha a cselekmény elkövetésekor a beszámítási képesség kizárt volt, de a jogerős határozatig meggyógyult. (BH 2001.352.)
Amikor a terhelt a cselekmény elbírálása idején vált elmebeteggé, szintén kizárt a kényszergyógykezelés elrendelése, ilyenkor a büntetőeljárást fel kell függeszteni. (BH1992.474)
A büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint egyéb enyhítő, súlyosító körülményekhez. ( BTK 80.§ (1) bek.)
Beszámítási képesség ebben az esetben hiányzik, a bűnösség fokához igazodni nem lehet, többi kritérium szolgál támaszul. A bíróság a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított 6 hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hathónaponként megismétli.
Az, hogy a beteg kezelése mennyi idő, nem jogi , hanem orvosi kérdés, a bíróság választ adni nem tud. Ezért a kényszergyógykezelés határozatlan tartalmú intézkedés, amelyet addig kell folytatni, ameddig szükséges.
A kényszergyógykezelés megszüntetésének nem a teljes gyógyulás az előfeltétele, mivel az IMEI-ben ápoltak körében ez teljesen lehetetlen lenne. Tehát feltétele a beteg olyan fokú gyógyulása, melynél fogva már nem kell tartani, hogy az intézkedést megalapozó újabb büntetendő cselekményt fog elkövetni. Nem lehet tudni, hogy a beteg mikor kerül tartósan olyan állapotba, mikor már nincs szükség zárt intézeti elhelyezésre.
A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha annak szükségessége már nem áll fenn. Ez akkor lehetséges, ha a betegségből eredő bűnismétlés veszélye megszűnt. Ebben az esetben a főigazgató főorvos előterjesztést tesz a bíróságnak a kényszergyógykezelés megszüntetése végett. A kényszergyógykezelést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kell végrehajtani. Ez az egyetlen nagybiztonságú pszichiátriai kórház hazánkban. Az Intézet az igazságügyi miniszter irányítása alatt működő, zárt jellegű, országos feladatkörű, büntetésvégrehajtási egészségügyi intézet.
A betegek rendelkeznek az Egészségügyi törvényben meghatározott jogokkal, tájékoztatáson alapuló beleegyezés jogával, kapcsolattartáshoz való joggal, ellátás visszautasításának jogával, intézmény elhagyásához való joggal, dokumentációhoz való hozzáférés jogával, és az orvosi titoktartáshoz való joggal, viszont a jogok az ő esetükben több helyen korlátozva vannak.

C/1.Magyar jogszabályok szabályozzák-e, a pszichiáterek, pszichoterapeuták mennyire felelősek a páciens állapotáért ?

A pszichiátriai gondozás keretében a betegek életközeli helyzetben való kezelése, saját környezetükben gondozása. A modern un. Közösségi pszichiátria, pszichológia a kórház falain kívüli tevékenységet igényli.
A gondozás főbb feladatai:
-orvos rendszeresen ellenőrzi a krónikus beteget, gondozónő, védőnő otthonukban, illetve munkahelyükön látogatja őket, törődik velük
-betegek rendszeres utókezelése, munkaképessé tétele orvosi kezeléssel
-jó állapot megtartása, visszaesés elkerülése
Környezet magatartásának formálása
Az aktuális kezelés lezajlása után, amíg az osztály az oda beutalt betegek későbbi sorsával csak egy bizonyos ideig foglalkozik, addig a gondozóintézet a terület rászorulóival felelősségteljesen a szükséges ideig rendszeresen foglalkozik.
A felelősségvállalás is különböző, mert a gondozóintézetből elmaradt beteget az intézet köteles megkeresni, mivel a rábízott terület lelki egészségéért felelős.
Vonatkozó jogszabály: 1997. évi CLIV. törvény Az egészségügyről 89.§ (1) bekezdés

2. Beteg öngyilkos akar lenni, pszichoterapeuta felelős-e, megmentéséért jogilag milyen felelősség terheli ?
A pszichiátriai betegért való felelősségre a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni.
Vonatkozó jogszabály: 2013.évi V. törvény 2:52.§ ( A sérelemdíjról)
2:53.§ A kártérítési felelősségről

-pszichiátriai beteg :
az a beteg, akinél a kezelőorvos ( BNO) F00-F99 szerinti mentális és viselkedészavar, illetve szándékos önártalom ( BNO x60-x84) diagnózisát állítja fel
Ide tartozik: depresszió, más hangulatzavar, skizofrénia, alkohol vagy kábítószer okozta mentális viselkedészavar, evészavarok, és a különböző okokból kialakuló demencia is.

-közvetlen veszélyeztető magatartás:
a beteg -pszichés állapotának akut zavara következtében- saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent.

2/a. Öngyilkossággal kapcsolatosan milyen felelőssége van a szakembernek, hivatkozva jogszabályi háttérre ?

Kommentárra utalva: Hatósági jellegű orvosi beavatkozás van (pszichiátriai sürgősségi és kötelező gyógykezelés) Ezen esetben jogszabály vagy hatósági rendelkezés hozza létre a jogviszonyt. Szerződéskötési kötelezettség van, erős államigazgatási elemekkel. Ugyanakkor ezek a jogviszonyok is megerősítik polgári jogi jellegüket, nem sorolhatók egyetlen szerződéstípusba sem.
Ugyanakkor ez esetben is polgári jogviszony, szerződés van a felek között, melynek megsértése esetén felmerül a szerződésszegés és felelősség kérdése.
Az orvosi szolgáltatás nem eredmény, hanem gondossági kötelem. Az orvosi jogviszony megbízási jogviszony. ( Jobbágyi Gábor: Orvos -beteg jogviszony az új PTK-ban )
Vonatkozó jogszabály: 2013. évi V. törvény 6:272.§-6:280.§ A megbízási szerződés

3. Veszélyeztető magatartás bekövetkezéséért a család milyen mértékben felel?
Minden pszichiátriai betegnek joga: a pszichiátriai gyógykezelés lehetőség szerint családi környezetben legyen. Ez a rendelkezés nem zárja ki a gondozó felelősségét.
Vonatkozó jogszabály : 1997. évi CLIV.tv. Az egészségügyről 11.§, 13/2014. (XII.16.) IM rendelet 13.§.
Az 1997. évi CLIV. tövény 89.§ (1) bek. szabályozza a pszichiátriai gondozók feladatellátását, a járóbeteg szakellátás keretében. Az általános járóbeteg- szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvosi beutalásra vagy a beteg bejelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátását, továbbá fekvőbeteg -ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén folyamatos szakorvosi gondozás.

D/A kapcsolattartás joga a magyar jogszabályokban

Az 1997. évi CLIV. törvény 11.§-a szabályozza a kapcsolattartás jogát. A beteg a jogokat a fekvőbeteg gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja.
Ennek részletes szabályait- e jogok tartalmának korlátozása nélkül- fekvőbeteg gyógyintézet házirendje határozza meg. A házirend további jogokat is megállapíthat.
A beteg a fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni.
A beteg megtilthatja, hogy gyógykezelésének tényét vagy gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében közeli hozzátartozója vagy a gondozásra köteles személy kérésére lehet eltekinteni.
A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.
A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.
A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertatást hivatásszerűen végző tagjával való kapcsolattartásának és vallása szabad gyakorlásának joga.
A pszichiátriai osztály a látogatás rendjében szabályozza a kapcsolattartáshoz való jogot.
A kapcsolattartáshoz való jogot minden beteg gyakorolhatja, amely során tisztelettel kell lenniük az alábbiak betartására:
Kórházban ápolt betegtársaik jogainak tiszteletben tartása . A gyógyító munka zavartalan biztosítása céljából történő időszakos korlátozások ( vizitek, gyógyító beavatkozások, ápolási eljárások ) A kórház általános látogatási rendje szerint reggel 9 és este 19 óra között fogadhat a beteg látogatókat. Az általános látogatási rendtől eltérő szabályokkal több osztályon találkozhat a beteg, melynek rendjéről az adott osztályon található betegtájékoztatóból értesülhet. Ettől eltérő időpontban az osztályvezető főorvos adhat rendkívüli látogatási engedélyt. Hat éven aluli gyermek lehetőség szerint ne látogassa beteg hozzátartozóit , valamint egy betegnél egyidejűleg két látogató tartózkodjon. A látogatók a kórtermekben ne étkezzenek.
Minden ápolt személy szabadon gyakorolhatja a meggyőződésének megfelelő vallást. Lehetőség van istentiszteleteken való részvételre. Gyónási igény vagy hozzátartozói hívásra vagy osztályvezető ápoló önkéntes segítőkön keresztül bonyolítható le.
A kapcsolattartás rendjét a 13/2014(XII.16.) IM rendelet is szabályozza A kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az IMEI feladatairól.
A kapcsolattartás szabályait a főigazgató főorvos házirendje szabályozza. A kapcsolattartás feltételeiről befogadást követő 8 napon belül írásban tájékoztatják a törvényes képviselőt.
Ha a beteg állapota miatt kapcsolattartásra nem kerülhet sor az IMEI haladéktalanul értesíti a kapcsolattartót. A kapcsolattartás pótolható, ha igényt tartanak rá. Beteg állapotának javulásáról, pótlásról a kapcsolattartót értesíteni kell.
Lehetőség van a csomag átvételére.
A beteg rehabilitációja érdekében lehetőséget kell adni a civil szervezetekkel, vallási közösséggel a beteg kapcsolatot tartson, mely a pótlás terhére nem számolható el.

Budapest, 2020. 05. 23.

Tisztelettel: dr. Fenesi Enikő ügyvéd

Szóljon hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

A megjelent cikkek és hozzászólások a szerzők szellemi tulajdonát képezik, sokszorosításuk vagy bármilyen felhasználásuk kizárólag írásbeli engedéllyel lehetséges. Minden cikk és hozzászólás tartalma kizárólag a szerzők magánvéleménye, mely független A Lélekben Otthon szerkesztőségének véleményétől.

A portál készítője és karbantartója: Wired Studio