Kovács Piroska: Hipnózis és gyógyítás

A hipnózisról röviden

A hipnózis szinte egyidős az emberiséggel. A szó gyógyító erejét már évezredekkel Krisztus előtt is ismerték és használták. Az ősi kultúrák ránk maradt tárgyi és írásos emlékei beszélnek erről az ékírásos táblák, a szanszkrit nyelvű törvénykönyvek, a háromezer éves egyiptomi papirusz tekercsek, vagy a Biblia sorai közül. Ennek ellenére a hipnózist még ma is számtalan téves elképzelés övezi. Sokak számára még mindig a varázslat és a misztikum között foglal helyet. Pedig a hipnózis tudományosan igazolt jelenség és a gyógyító terápiás eljárások egyike. Magyarországon orvosok és pszichológusok lehetnek megfelelő szakmai képzés után hipnoterapeuták. A képzés hazánkban akkreditált kiképző szakmai egyesületek (Magyar Hipnózis Egyesület, Integratív Pszichoterápiás Egyesület) keretében történik. Ez egyben garancia is arra, hogy az e keretek között, tudományosan megalapozott, szakszeren felkészített szakemberek, a szakma szabályait etikusan alkalmazva végzik a hipnózist.

Mi a hipnózis?

A hipnózis tágabb értelemben egy módosult tudatállapot. De hipnózisként ismert az ebben a tudatállapotban végzett terápia is. Ennek sokféle formája lehetséges. Talán legismertebb a Leuner-féle Katatím Imaginatív Pszichoterápia, ahol különböző szimbolikus hívóképekkel dolgozunk.
A hipnózis maga is, mint relaxációs technika, gyógyító erejű. A gyógyítás a hipnózisban végzett terápia során történik. A hipnózis hatásfoka és intenzitása révén a rövidebb terápiás eljárások közé tartozik.

Mi történik hipnózis alatt?

Ebben a módosult, beszűkült tudatállapotban a tudattalan tartalom bizonyos mértékig hozzáférhetővé válik és a terápia során befolyásolható, korrigálható lesz mindaz a negatív, rossz élmény, amit tudatosan hárítunk. Ezért alkalmas terápiás célokra. A módszer alkalmazásához mindig szükséges a kliens beleegyezése és aktív közreműködése (hiszen a kliens válaszol a terapeuta kérdéseire). Éppen ezért a kliens nem kiszolgáltatott és általában emlékszik a hipnózis után annak tartalmára.

A hiedelmekkel ellentétben a hipnotizált nem kényszeríthető a saját erkölcsi felfogásával, elveivel ellenkező tettek végrehajtására. Igen fontos terápiás elem a bizalom, hiszen a terapeuta nemcsak egy módszert alkalmaz, hanem egész személyiségével is hat. A hipnózis során érzelmi összehangolódás jön létre a kliens és a terapeuta között, ami egyben feltétele és következménye is annak. A hipnózis alatt agyunk egyszerre képes kapcsolatot tartani a külvilággal (hiszen válaszol a kérdezőnek), s barangol a múlt emlékei között. Mindezt egy biztonságot, védelmet és támaszt nyújtó terápiás kapcsolat keretében.

Ki hipnotizálható?

Nem is gondolnánk, hogy hányszor kerülünk öntudatlanul is módosult tudatállapotba mindennapjaink során. Villamoson zötykölődve, a tájat figyelve, pláne, ha még a nap is ránk süt, sokszor kikapcsol az agyunk. De egy-egy unalmas órán, előadáson is hasonló történik. A tenger vagy tó mellett, miközben hallgatjuk, hogy mit fecseg a víz, relaxálunk, ellazulunk, megnyugszunk… Mint ahogyan ezeket a helyzeteket sem egyforma intenzitással éli meg mindenki, úgy vannak könnyebben és nehezebben hipnotizálható személyek. A sokféle hipnózistechnika azonban lehetővé teszi, hogy bizonyos élményeket bárki átélhessen. Ha megvan a kellő motiváció a gyógyulásra, a változásra szinte mindenkire lehet hatni, de egyéntől függ, milyen gyorsan ér el mélyebb vagy felszínesebb módosult tudatállapotot.

Szuggesztió, módosult tudatállapot és annak létrejötte

A terápia során a kliens a szuggesztiók hatására kerül módosult tudatállapotba. A szuggesztió egy sajátos kommunikáció a terapeuta és a kliens között, melynek során a kliens mintegy önkéntelen válaszként, befogadja a szuggesztió lényegi tartalmát. A módosult tudatállapot a megszokottól speciális módon eltérő tudatállapot, amikor a változásokat műszerekkel is nyomon követhetjük.

Létrejöhet az ingerek csökkentésével (relaxációs hipnózis, meditáció) vagy növelésével (transz állapot elérése pl. tánccal, aktív éber hipnózis), a figyelem beszűkítésével (szexuális aktus közben, valamilyen csúcsteljesítmény elérése során) vagy a szervezet fiziológiai jellemzőinek megváltoztatásával (drog, hiperventilláció).

A módosult tudatállapotban tehát megváltozott agyműködést regisztrálhatunk. A jól ismert fiziológiás változások mellett azonban megváltozik a realitáshoz és az időhöz való viszonyunk is, az érzelmek átélése és kifejezése intenzívebbé válik, tudatunk intuitívabb és kreatívabb megoldásokat hoz felszínre. Ezt a megváltozott tudati működésmódot használjuk fel a terápia során a beavatkozások, korrekciók végrehajtásához. Ezek a változtatásra váró tartalmak az éber állapotban a tudat elől elzárt területek, ezért tudatosan nem megközelíthetőek. Hipnózis során azonban a nem tudatosult, csak testi szinten megélt élmények is hozzáférhetővé válnak, hiszen a test is emlékszik. A módszer ezért kiválóan alkalmas a különböző pszichés és pszichoszomatikus megbetegedések kezelésére. Hagyományosan ülő vagy fekvő helyzetben alkalmazzák a relaxációs hipnózist, ami önmagában is kellemes élmény. A gyógyítás a hipnotikus állapotban történő terápia során történik, amihez a módosult tudatállapot csak eszköz.

A relaxáció, a saját test feletti kontroll képessége elsajátítható és megtanulható külön is, az autogén tréning során.

Milyen esetek kezelésére javasolható a hipnózis?

A kórképek széles körben használható. Alkalmazható neurotikus hátterű problémák esetén (depresszió, fóbia, pánik, szorongás), pszichoszomatikus kórképeknél (bőrproblémák, emésztőrendszeri rendellenességek, hipertónia, asztma, migrén, fájdalom), szokások és viselkedések korrigálására (evés-, alvás-, szexuális zavarok, dohányzás-, drog- és alkoholproblémák), újabban sikeresen alkalmazzák a nőgyógyászat és szülészet területén valamint a gyermekgyógyászatban (enurésis nocturna, epilepsziás gyermekek, dadogás, tik, ujjszopás, körömrágás és görcsös szokások megszüntetésében).

A kevés ellenjavallat között szerepel a pszichózis vagy prepszichotikus állapot. (Bár e kórképek kezelésével is megpróbálkoztak – kevés eredménnyel – az utóbbi évtizedekben).

Kapcsolódó irodalom:

Dr. Bagdy Emőke – Dr. Koroknai Bertalan: Relaxációs módszerek Medicina Könyvkiadó, Bp.1978
Dr. Mészáros István: Hipnózis Medicina Könyvkiadó, Budapest 1984.
Richard G. Erskine – Janet P. Moursund: Integratív Pszichoterápia – Esettanulmányok